Josef Friedrich (Zwikau, 1893. szeptember 12. – ?) az Osztrák–Magyar Monarchia 7 igazolt légi győzelmet elérő ászpilótája volt az első világháborúban.
Élete Joseph Friedrich 1893. szeptember 12-én született a csehországi Zwikauban, szudétanémet családban. A világháború kitörésekor mérnöknek tanult az egyetemen, de önként jelentkezett a Monarchia hadseregébe. Az 1. tiroli császárvadász-ezred tagjaként az orosz fronton harcolt. 1915 őszén átkérte magát a Légjárócsapatokhoz és elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot. Eközben előléptették tartalékos hadnagynak, majd vizsgái letétele után 1906 januárjában az olasz frontra, a Villachban állomásozó 16. repülőszázadhoz irányították. Parancsnoka a kiváló pilóta Raoul Stojsavljevic volt; gyakran repültek együtt és eközben négy ellenséges repülőgépet lőttek le.
1916. július 4-én tüzérségi tűzirányítói feladat közben Malborghetto mellett, osztrák-magyar területen leszállásra kényszerítettek egy olasz Farman felderítőt. Július 25-én a Monte Paularo fölött, augusztus 7-én Val di Raccolana térségében, 1917. április 17-én pedig Villach környékén lőttek le egy-egy Farmant saját kétüléses felderítőjükkel. Utóbbi kényszerleszállást hajtott végre és épen került a császári és királyi katonák kezébe.
Friedrich szolgálata közben megtanulta vezetni is a repülőgépet és 1917. január 8-án teljesítette a tábori pilótai státuszhoz szükséges 12 ellenséges terület fölötti bevetést. 1917. május 3-án már pilótája volt a Hansa-Brandenburg C.I-nek, amikor Hans Rucker megfigyelőtiszttel legyőztek egy újabb olasz Farmant.
1917 júliusában átirányították a Pergine bázisú 24. repülőszázadhoz; itt már Albatros D.III vadászgépekkel repült. Augusztus 18-án egy felderítőt kísért, amikor egy olasz SPAD támadt rájuk, Friedrichnek azonban intenzív tűzharc után sikerült lelőnie. Utolsó győzelmét 1917. november 3-án érte el; ekkor egy megfigyelőballont lőtt ki.
1918 februárjában áthelyezték az 55. vadászrepülő-százahoz, majd áprilisban rövid időre visszaküldték a Flik 24-hez. Májusban előléptették tartalékos főhadnaggyá. 1918 nyarán vadászpilóta-tanfolyamot végzett, július közepán Bécs asperni repülőterén tesztelt új repülőgépeket, majd ideiglenesen a neumarkti vadászpilóta-iskola parancsnokává nevezték ki.
A világháború után csehszlovák állampolgár lett és befejezte félbehagyott egyetemi tanulmányait. Liberecben élt mérnökként, de későbbi életéről, halálának időpontjáról nincsenek adatok.
Kitüntetései Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal (kétszer) Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal Károly Csapatkereszt Győzelmei Sorszám Dátum Egysége Repülőgépe Ellenfele 1 1916. július 4. 16. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Farman 2 1916. július 25. 16. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Farman 3 1916. augusztus 7. 16. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Farman 4 1917. április 17. 16. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Farman 5 1917. május 3. 16. repülőszázad Hansa-Brandenburg C.I Farman 6 1917. augusztus 18. 24. repülőszázad Albatros D.II SPAD 1 7 1917. november 3. 24. repülőszázad Albatros D.II Ballon
Források
Kategória:1893-ban született személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia leghíresebb pilótái az első világháborúban Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:A Signum Laudis kitüntetettjei Kategória:A Katonai Érdemkereszt kitüntetettjei Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei