Rohály Ferenc (Balatonfüred, 1904. szeptember 21. – Székesfehérvár, 1982. november 17.) görögkatolikus kanonok, püspöki tanácsos, szentszéki bíró.
Tanulmányait Esztergomban, Budapesten, majd Bécsben végezte. 1928-ban szerzett doktorátust teológiából. Toma László parochus halála után, 1937. július 17-én kinevezték a megüresedett makói görögkatolikusi lelkészi posztra, hivatalába október 3-án iktatták be. Elődei közül műveltségével, tudományos felkészültségével és kutatásaival tűnt ki. Püspöki tanácsossá, az egyházmegye szentszéki bírájává, tiszteletbeli kanonokká nevezték ki. Tagja volt a cenzúrabizottságnak és a Katolikus Akció sajtóbizottságának. Tanulmányait a Keleti Egyház című folyóirat közölte, a Görögkatolikus Szemle belső munkatársa volt. Belefogott a liturgikus könyvek görögből magyarra fordításába; hatezer oldalas kéziratát a hajdúdorogi püspökség levéltára őrzi. 1958-tól Nyíregyházán tanított teológiát. 1982-ben hunyt el, földi maradványai a makói görögkatolikus temetőben találhatóak.
Jegyzetek
Források Timkó Imre: A Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Egyházmegye jubileumi évkönyve 1912-1987, Nyíregyháza, 1987.
További irodalom Ménea [a fordítást ... Rohály Ferenc kézirata alapján átd. Orosz Athanáz]; Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza, 1998
Kategória:Görögkatolikus egyházi személyek Kategória:Magyar teológusok Kategória:Makóiak Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek