A Gracias a la Vida (alcím: Joan Baez canta en español ) Joan Baez 1974-es albuma.
Az album dalai spanyolul hangzanak el, egy kivétellel (ez katalánul). Joan Baez egy ízben úgy nyilatkozott, hogy ez részben politikai üzenet volt az Augusto Pinochet diktatúrájától szenvedő chilei népnek, különösképp Salvador Allende halálára reagálva. Baez gyakran bírálta az Egyesült Államok Latin-Amerikára vonatkozó külpolitikáját, és kiállt ezen térségek lakossága polgári jogai érdekében. A dalok közé Victor Jara chilei muzsikus dalát is beválasztotta, akit 1973-ban megkínoztak és megöltek. A címadó dal szerzője Violeta Parra, aki egy depressziós időszakában öngyilkos lett.
A lemez egyik dalát (Dida) felvette a következő albumára (Diamonds & Rust) is. A lemezen szereplő dalok Latin-Amerikának csaknem valamennyi országát képviselik. Az Egyesült Államokban közepes érdeklődést váltott ki, de óriási sikere volt Latin-Amerikában.
A lemezt apjának ajánlotta: „Apámnak, aki nekem latin nevet és annyi optimizmust adott, amennyit csak az élettől kaphatok”. A szöveg a lemezen két nyelven is szerepel, spanyolul és angolul.Gracias a la vida albumborító: Este disco lo dedico a mi padre, que me ha dado mi apellido latino y todo el optimismo de que puedo hacer alardeThis record is dedicated to my father who gave Latin name and whatever optimism about my life I may claim
Ezek a dalok lényegüket tekintve egyszerűen a hétköznapi életet tükrözik. Azok az emberek, akik diktatúrában élnek, nem dalolhatnak szabadon, számukra minden egyes szó félreérthető, mögöttes tartalmat rejt. Ehhez elég csak annyit tudni, ha a költő, vagy a dalszerző börtönben hunyt el (Miguel Hernandez), vagy fegyveresek végeztek vele (mint Victor Jara chilei dalszerző, aki ismeretlen körülmények közt tűnt el 1973 szeptember 13 és 17 között). Violeta Parra halála körül is bizonytalanság érződik. Hivatalosan szerelmi bánatában lett öngyilkos, de a diktatúra körülményei között az ilyesmit az emberek felfokozott figyelemmel értékelik.
Maga a mariachi műfaj a francia mariage (házasság) szóból ered, tehát eredetileg lakodalmi muzsika volt. A mexikói dalokat 3/4-es ütemben adják elő. Ez jelentősen különbözik az európai 3/4-es zenétől. Egyes dalok jellegzetes mexikói 6/8-os ütemben hangzanak el.
Dalok "Gracias a la Vida" (Violeta Parra)Violeta Parra a zenei új hullám egyik tagja volt. A dalt 1966-ban, halála előtt egy évvel énekelte lemezre "Llego Con Tres Heridas" (Miguel Hernández költeménye alapján, Joan Manuel Serrat zenéjével) "La Llorona" (népgyűjtés)La Lllorona története Joan Baez feldolgozásában. La Llorona mexikói népmese. Történet egy elhagyott asszonyról, aki egy őrült pillanatban a folyóba vetette gyermekeit, és azóta őket siratja. A mennyország nem fogadja be, vissza kell mennie a földre, a gyermekeit keresni. Ezért bolyong sírva a folyóparton. "El Preso Número Nueve" (Roberto Cantoral Garcia) huapango, a Mariachi Uclatlán együttes közreműködésével Megölte feleségét és csábítóját, és halálra ítélték. Míg a vesztőhelyre kísérik, a gyóntatójához beszél a kilences számú rab. Atyám, megtenném újra, és, ha a mennybe jutok, tudom, igazságos bíró elé kerülökAz előadó hangja váratlan magasságba emelkedik, és óriási erővel szólal meg (al sonar el clarín se formó el pelotón), amikor a rabot a kivégzőosztag elé állítják: "harsan a kürtszó". "Guantanamera" (José Martí, Hector Angulo feldolgozása, Pete Seeger)Bizonytalan eredetű. Valószínűleg José Fernández Diaztól származik, és eredetileg szerelmi dal volt (Guajira Guantanamera) a guantamerai lány – mielőtt kubai forradalmi dallá vált "Te Recuerdo Amanda" (Víctor Jara)Jara harmadik lemezén jelent meg 1969-benEmlékezz Amandára, hogyan futott végig a vizes utcánAz volt az élete, az a néhány perc, amelyet együtt tölthettek Manuel lejötta a hegyről (a harcból), öt perc, és darabokra szaggattákManuel nem jön, egyikük sem jön már "Dida" (Joan Baez), Joni Mitchell közreműködésévelSzövege nincs, csak a di-da hangok ismétlődnek "Cucurrucucú Paloma" (Tomas Méndez Sosa) jellegzetes huapango (mexikói népzene)Csend és nyugalom körülöttem. Fáj a szívem valkiértTurbékolást hallok az ajtóm előttA galamb minden nap eljön, hogy dalával vidítson engem "Paso Río" (népgyűjtés)A hegyeken átkelve ott egy folyó, ott egy forrás, abban mosott valaki.Nem tudok a forrásból inni, a tekintetével megbűvölt engem "El Rossinyol" (katalán altatódal)(la bella mal maridada)Nemkívánt házasságban él egy fiatal asszony egy pásztorralNincs más, akinek elmesélje fájdalmát, csak a csalogányVidd el a híremet anyámnak, a hegyen túlra, Franciaországba "De colores" (népgyűjtés)Kifejezése annak az örömnek, amikor felragyog a tavaszi napsugár, és ezer színnel önti el a világot. De Colores - A Los Angeles-i nyilvános könyvtár a dalról "Las Madres Cansadas" (Joan Baez)Ez valódi protest song. Anyák, apák a világban, akiknek nincs nyugta a munkától. Munkások, ne sírjatok! Harcosok, dobjátok el a fegyvereket, és hagyjátok el a tábornokokat! "No Nos Moverán" (népgyűjtés)Eredetileg néger spirituálé volt, az angolból jött létre a spanyol szövege "Esquinazo Del Guerrillero" (Fernando Alegría – Rolandó Alarcón)A gerilla csatát nyert, pihenni tér. A távollevő kedveséhez énekel.
Közreműködők Joan Baez – akusztikus és klasszikus gitár, ének Sally Stevens – akusztikus és klasszikus gitár Jim Hughart – basszusgitár, mexikói gitár Edgar Lustgarten – cselló Lalo Lindgron – hárfa, harmonika Milt Holland – ütősök Mariachi Uclatlán együttesA Mariachi Uclatlán együttes Los Angelesben működik, és a mexikói népzenét népszerűsíti – vonósok, fúvósok Las Madres Cansadas (Jackie Ward, Sally Stevens, Andra Willis) – énekkíséret
Jegyzetek
Megjegyzések
Források Farber, Nancy (1974). "Joan Baez: Singing of fewer causes now". People Magazine 4/29/74, 54-57.
Külső hivatkozások Gracias a la Vida dalszöveg El preso numero nueve dalszöveg
Kategória:Mexikói zene Kategória:Joan Baez-albumok