Feketelak falu Romániában, Kolozs megyében. Közigazgatásilag Gyekéhez tartozik.
Fekvése A falu a megye keleti részében fekszik, szomszédos Búzával, Gyekével, Melegföldvárral, Katonával és Vasasszentgotthárdal. Szamosújvártól 28 km-re található.
Története A falu lakosai kezdettől fogva magyarok voltak, s mint ilyen települést pusztították el 1601–1603 közt úgy, hogy nem maradt meg több 5 léleknél, s nemesi udvarháza is rommá vált, lakóival együtt. A románság a 18. század elején kezdett ide betelepedni. A községnek a 20. század elején majdnem kétharmada magyar nemzetiségű volt. Feketelak a szőlőtermesztéséről híres, régebben a faluban borkészítéssel és borkereskedéssel foglalkoztak. Református temploma 1884-ben épült. Román fatemploma műemlék. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye, 1940 és 1944 között Szolnok-Doboka vármegye része.
Nevének eredete Neve onnan ered, hogy régebben egy tó volt a falu helyén, és mivel ez a tó kiszáradt, a menekülő magyar és román családok arra a helyre építettek maguknak sátrakat, majd később házakat.
Népesség A 20. század kezdetén a lakosságszám elérte a 845 főt. A 2002-es népszámlálás adatai szerint a 301 lakosból 187 magyar, 94 román és 20 cigány nemzetiségű.
Hagyományok Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzos szakemberek, etnográfusok, táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos hangulata széles körben ismertté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek/jelentenek. A feketelaki Kissek tánca, a Balla nemzetség énekei messze földön ismertek. A faluban még őrzik a hagyományos életrendhez kötődő szokásokat. Ilyen a jellegzetes helyi konyha (túrós puliszka, bálmos, töltött káposzta, tyúkleves, lepények), és a jellegzetes szilvapálinka.
Híres emberek Itt született Kiss Sándor (1946–2012) informatikus.
Látnivalók Faluház
Jegyzetek
További információk Feketelak története
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései