Szőllős-kislakiA Magyar zsidó lexikon minden kiadásában a „Szőllőslaki” nemesi névalak olvasható. – Első publikációinál a „Kislaki” névalakot is használta. Kármán Mór, születési és 1874-ig használt nevén Kleinmann Mór,A Belügyminisztérium 1874. évi 42686. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 3. oldal 5. sor. (Szeged, 1843. december 25. – Budapest, 1915. október 14.)Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. állami halotti akv. 2077/1915. folyószám alatt. zsidó származású magyar pedagógus, kiemelkedő neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai szakember.
Életpályája Szegedi kiskereskedő családból származott, apja Kleinmann Jakab, anyja Krámer Regina. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban és Pesten végezte. A szegedi királyi főgimnáziumban érettségizett (1862).Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig – Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 1885, XXVI, 346. o. A bécsi egyetemen filozófiai s filológiai tanulmányokkal foglalkozott, az egyetemen tanára volt Robert von Zimmermann cseh származású osztrák herbartista filozófus (1862–1865). Hazatérése után Szegeden rabbinikus teológiai, bölcseleti és filológiai tanulmányokat folytatott. A pesti egyetemen bölcsészdoktori s magiszteri oklevelet szerzett (1866).
Lőw Lipót Lőw Lipót „Saját szószékéről csak kétszer hallott mást prédikálni: elsőnek tanítványát dr. Kármán Mórt, ki tanulmányai végeztével…” szólhatott onnan. (Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig – Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 1885, XXVI, 214. o.) Kármán Mór műveiből: - A zsidó nép és irodalom története – David Cassel könyvének fordítása – Aigner, Pest, 1868. - A korszerű hitoktatás elvei és rendszere – Magyar-Zsidó Szemle, 1884, 4. szám 275–283. o. - Lőw Lipót: alkalmi beszédek – Singer és Wolfner, Budapest, 1911, 30 o. (1. „Lőw Lipót emlékezete” – ünnepi beszéd Lőw Lipót születésének 100. évfordulóján – 2. „Nemzeti és felekezeti élet” – Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (I. M. I. T.) millenniumi díszülésén – 3. „Az Isteni Hit Ereje”– zsinagógai beszéd 1869-ből) - A zsidóság hivatása és a rabbiság feladata – In: Múlt és Jövő, IV. évfolyam, 1914, 3–6. o. Kármán Mór a zsidó tudományos és teológiai folyóirat, a Magyar-Zsidó Szemle munkatársa ajánlásával a Pesti Kereskedelmi Akadémián és pesti középiskolákban izraelita vallástant tanított (1868–1870). Részt vett a tanáregyesület gyűlésein, neve csakhamar ismeretessé vált pedagógiai s tanügyi kérdéseknél. Ennek köszönhette, hogy Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter kiküldte a lipcsei egyetem gyakorlati tanárképzésének tanulmányozására (1869). Lipcsében az egyetemi tanárképzést átalakító vezetőjének, Tuiskon Zillernek bizalmát pedagógiai készültségével annyira megnyerte, hogy az mindjárt kinevezte az egyetemhez szervezett gyakorló elemi iskolai presbitériumának elnökévé, s avval is megbízta fiatal tanítványát: készítse el az iskola új szervezeti és tanulmányi rendjét.Vademecum für die Praktikanten des paedagogischen Seminars zu Leipzig. Herausgegeben von mehreren älteren Praktikanten – Verlag für erziehenden Unterricht, Leipzig, 1870. Megismerkedett – ekkor a városban élő – Wilhelm Reinnel, a herbartiánus pedagógia másik jelentős személyiségével.
Visszaért Pestre (1871. ősz), s a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetem magántanáraként elkezdte az Egyetemen a pedagógia, etika és pszichológia oktatását (1872). – Fináczy Ernő emlékezett előadásaira:
„…tudományos érdeklődésem… egyik [ága a klasszika-filológia]. A másik a filozófia és pedagógia, s különösen az utóbbi volt. Ennek oka tanáromnak Kármán Mórnak hatásában rejlett. Kármán akkortájt nemrégen került haza Lipcséből, ahol Ziller Tuiskó volt tanára. Alapjában Kármán a herbárti pedagógiának volt követője, anélkül hogy ez a rendszer rabul ejtette volna. Önállóan gondolkodó fej volt, aki azt, amit átvett egyénileg át tudta formálni. Rendkívüli szuggesztív erő lakozott benne, előadásaiban is. Nem annyira anyagot adott, mint inkább problémákat fejtegetett. Előadása nélkülözte az iskolás rendet, a szabatos mondattani formát, a tetszetős folyamatosságot, de amit mondott annak volt súlya és ébresztő ereje. A hallgató mind egy szeme előtt látta a probléma nehézségeit a megoldáshoz vezető út kibontakozását, és végül a megoldást. A tanár ott a katedrán fűzte egymáshoz gondolatait, ott alakult ki az előadás. Szóval Kármán vetette meg alapját annak a pedagógiai gondolkodásomnak, amely később mindjobban kialakult, s melynek végelemzésében [a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen] pedagógiai tanszékemet köszönhettem. Klasszika-filológiai iskolázottságom adta meg a történelmi tudományos érdeklődést, és a módszert mellyel azután filozófiai és pedagógiai készültség párosult. Kármánnak három év alatt hirdetett valamennyi kollégiumát hallgattam: logikát, pszichológiát, ethikát, gimnáziumi pedagógiát, didaktikát, neveléstörténetet.”Fináczy Ernő [feljegyzései]: [1860–1930]. – Tudós tanárok–tanár tudósok sorozat – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2000, 48–49. o. – Kármán Mór egyetemi előadásairól készült jegyzetekből, egyetemi tankönyv-fordításaiból, és egyéb fordításokból:
- Psychologia – Kármán Mór előadásai után jegyezte Pétery – Budapest, 1878, 224 o. [Kőnyomat egybekötve: Általános széptan] - A műveltség első theoretikusa: Isokrates. Egyetemi előadások nyomán – Közműveltség, 1914, 1. szám. - Kármán Mór Ethikája: Ethika mint a sociologia alapja – Előadásai és hátrahagyott iratai alapján összeállította Kármán Elemér – Genius, Budapest, 1921, 169 o. - A sophisták és Sokrates – Utolsó egyetemi előadása 1915. október 12-én. – A hagyatékából kiadta a Magyar Közművelődés, 1916. - Ernest Renan: A természeti és a történeti tudományok – Magyar Tanügy, 1878, 1–14. o. - Matthew Arnold: Iskolai tanulmányok – Magyar Tanügy, 1879, 119–138. o. - Hermann Rudolf Lotze: A philosophia az utolsó negyven évben – Magyar Tanügy, 1880, 1–13., 204–209. o. - Jules Simon: A tudomány hatása – Magyar Tanügy, 1881–1882, 1–10. o. - Logika és a philosophia encyklopaediája: Hermann Rudolf Lotze előadásainak dictatumai – A philosophiai tanulmányok alapvonalai 1. – Atheaneum Kiadó, Budapest, 1884, 133 o. - Henri Joly: Philosophiai propädeutika: a psychologia és logika vázlata – Eggenberger, Budapest, 1886, 94 o. (2. kiadás 1896) - Oscar Browning: A nevelés elméletének története – bevezető tanulmányt írta, könyvészeti és életrajzi jegyzetekkel ellátott átdolgozás Kármán Mórtól – Eggenberger, Budapest, 1885, 240 o. – (2. javított kiadás 1907) - Ernst Renan: Les sciences de la nature et les sciences historiques; Marcellin Berthelot: La science idéale et la science positive – kiadta és a bevezetést írta Kármán Mór – Lampel, Budapest, 1905, 108 p. – Francia könyvtár 28.
Elkészítette, az általa javasolt gyakorló főgimnáziumi szabályzat tervezetét és az Egyetem mellé szervezett Középiskolai Tanárképző Intézethez a bölcselet és pedagógia tanári feladatainak ellátására kapott megbízatást. A Pauler Tivadar közoktatási miniszter által engedélyezett gimnáziumi gyakorlóiskola (mintaiskola) megnyitását (1872. május 16.) követően kinevezték az iskola pedagógiai vezetőjévé (1872. augusztus 28.). Kezdettől fogva szívvel-lélekkel foglalkozott a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati tanításával, s nemcsak szóval, hanem példaadásával is ő honosította meg Magyarországon a Herbart-féle pedagógiai elméleten, és gyakorlati pszichológián alapuló tanítási módszert, módszerességet, melynek külföldön a lipcsei Ziller, a hozzá hasonló elméleti alapokon működő jénai Wilhelm Rein és a prágai Otto Willmann voltak a legkiválóbb képviselői.A középiskolai tanárképzéssel (tanítóképzéssel) kapcsolatos publikációi: - Szervezeti javaslat az egyetem bölcsészetkarának kebelében fennálló középtanodai tanárképezdének paedagogiai szakosztályát illetőleg – Philologiai Közlöny 1871, VII. füzet, Melléklet – Új kiadás: „A gyakorlati iskola működése. Volt tagjainak levelei – Budapest, 1892.” - A gyakorló iskola – Magyar Tanügy, 1872, 258–263. o. - Módszertani értekezletek – Magyar Tanügy, 1873, 65–71. o. - A tanárképzés reformja – Magyar Tanügy, 1875, 624–627. o. - Hivatalos munkálat: Módszeres értekezletek középiskoláinkban – Magyar Tanügy, 1877, 174–176. o. - Hivatalos munkálatok: Az országos közoktatási tanács felterjesztése a középiskolai tanátképzés tárgyában – Magyar Tanügy, 1878, 414–425. o. - Hivatalos munkálatok: A közoktatásügyi tanács véleményes jelentése az egyetem bölcsészeti karának a tanárképzést illető javaslata tárgyában – Magyar Tanügy, 1879, 111–126. o. - A tanárképzés ügye hazánkban – Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1890, 517–528. o. - A tanítóképző intézeti tanárok képzése – Magyar Paedagogia, 1893, 72–73. o. - A tanárképzés és az egyetemi oktatás. Paedagogiai tanulmány – (Melléklet: A budapesti tanárképző int. szervezetére vonatkozó munkálatok és ügyiratok.) – Eggenberger, Budapest, 1895, 74 o. - A tanárképzés és a német philosophiai karok – Magyar Paedagogia, 1895, 145–161. o. - Adalékok a gymnasiumi oktatás elméletéhez: a Budapesti Magyar királyi Tanárképzőintézet Gyakorlófőgymnasiumában Kármán Mór vezetése alatt tartott elméleti értekezletek (theoreticumok) jegyzőkönyveiből – összeállította Waldapfel János – Eggenberger, Budapest, 1898, 140 o. - Adalékok a tanárképzéshez (Levél a szerkesztőhöz) – Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1903, 240–246. o. - Vélemény a tanítók képzése és képesítése tárgyában a népoktatás egész körét tekintve – Magyar Tanítóképző, 1904, 30–38. o. Míg azonban azok inkább a népiskolai tanítással kapcsolatban közvetítik a herbarti-tanítás módszertanát, addig ő a Herbart–Ziller–Karl Volkmar Stoy-féle irányt nagy önállósággal és rendkívüli szervezőképességgel a teljes gimnáziumi képzés folyamatában valósította meg. Magyarországon a gyakorlati tanítás terén Herbart szellemébe senki se hatolt be oly mélyen, mint ő. E téren egy olyan magyarországi pedagógiai iskola vezető teoretikusa, alapítója lett, mely mellőzte a 19. század végén a német herbartista pedagógiában erőteljesebben jelentkező sablonszerűségeket, és szigorúan megokolt etikai–pszichológiai elvekre épülőn, a nemzeti sajátosságok érvényesítésének törekvése jellemezte.Herbart pedagógiájának megítélésével kapcsolatosan ellentétes nézetet képviselt, nem értett egyet Lubrich Ágosttal, az Egyetem pedagógiai professzorával (Lubrich Ágost 1825–1900). Éles filozófiai vitája volt Pauer Imrével (Pauer Imre 1845–1930; Plagiosippus = Kármán Mór álneve). - Herbart és Lubrich – Aigner Lajos, Budapest, 1875, 35 o. - Egy tudós koryphaeus. Élet után ismerteti és tudós köreinknek, akadémiánknak, egyetemnek figyelmébe ajánlja Plagiosippus – Révai Leó, Budapest, 1892. - A tudós koryphaeus válaszának igazságot szolgáltat Plagiosippus – Révai Leó, Budapest, 1892. Irodalom: - Perecz László: Túl az iskolafilozófián. A Pauer-Kármán-vitáról. – Világosság. 43. évfolyam 2002, 8–9. szám 55–60. o.
A Országos Közoktatási Tanács rendes tagja (1873–1915), illetve jegyzője (1873–1883) volt.Az Országos Közoktatási Tanáccsal kapcsolatos publikációi: - Észrevételek a közoktatási tanács javaslatára – Magyar Tanügy, 1872, 16–22., 320–323. o. - Középtanodai törvényjavaslat – Magyar Tanügy, 1873, 42–50., 155–164. o. - A közoktatásügyi tanács jelentései rólok – Magyar Tanügy, 1874, 481–493., 648–679. o. - Hivatalos munkálat: Emlékirat a közoktatási tanács ügyében – Magyar Tanügy, 1875, 455–467. o. Új gimnáziumi tantervet és utasításokat szerkesztett, ezekben új alapokra fektette a magyarországi gimnáziumi oktatást és új irányt adott a magyarországi művelődésnek (1879).Az 1879-es gimnáziumi tanterv és utasítások: - Tantervtanulmányok – Magyar Tanügy, 1873, 263–266., 401–406. o. - A tantervek elméletéhez – Magyar Tanügy, 1874, 97–103. o. - Az új gymnasiumi tantervjavaslat – I. Történelem – II. A nyelvek – Magyar Tanügy, 1874, 289–304., 391–402. o. - Hivatalos munkálatok: Az új tantervjavaslatok – Magyar Tanügy, 1874, 1–24. o.