A magyarországi rendi országgyűlések listája tartalmazza azon rendi országgyűlések felsorolását, amelyek az államalapítás és 1847 között zajlottak. E tekintetben az utolsó rendi gyűlés az 1847–48-as pozsonyi országgyűlés volt, melyet rögtön az első népképviseleti országgyűlés követett 1848–49-ben.

A gyűlések a 11-13. században még nem jelentettek a későbbi rendi országgyűlésekkel egyező szervezettségű intézményt. E gyűlések neve, hatásköre, részvevőinek száma és köre változó volt. Középkori formája fokozatosan alakult ki az érett feudalizmus idején, elsősorban a székesfehérvári törvénylátó napokból, másodsorban a királyi tanácsból, az egyházi zsinatokból és a szerviensek gyűléseiből kifejlődve.

11. század Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1057 Székesfehérvár Az első ismert országgyűlés. Végzései nagyrészt ismeretlenek, csak annyit tudunk, hogy megerősítették a nádor szerémi Szt. Demeter-kolostort illető alapítványát és Salamon megkoronázásátSzékesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások 1060 Székesfehérvár I. Béla királlyá választása, majd megkoronázása 1061 Székesfehérvár I. Béla felszólítására községenként 2-2 küldött jelent meg. Itt történt az utolsó pogánylázadás leverése valamint a királyság egyházi és állami megerősítése 1064 Székesfehérvár Az ország katonai szervezetének megalakítása 1074 Székesfehérvár Géza herceg királlyá választása

12. század Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1131 Arad A régi elit félreállítása, formálisan a II. Béla megvakításáért felelőssé tett urak lemészárlása 1174 Székesfehérvár III. Béla koronázó-országgyűlése

13. század Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1222 Székesfehérvár II. András kiadja az Aranybullát, az első „parlamentum” 1231 Székesfehérvár Az Aranybulla megerősítése 1245 Székesfehérvár V. István koronázó-országgyűlése 1267 Székesfehérvár Az Aranybulla főbb cikkelyeinek újbóli megerősítése, valamint a nemesség jogainak újbóli biztosítása[Székesfehérváron tartott országgyűlések és koronázások] 1272 Székesfehérvár IV. László koronázó-országgyűlése 1277. május Rákos IV. László nagykorúsítása, az I. Rudolffal kötött szerződés jóváhagyása 1277 Székesfehérvár A fehérvári törvénylátó napok törvényhozó napok valódi országgyűlésekké alakulnak 1289 Székesfehérvár IV. László megesküdött, hogy kormányában gyökeres rendszerváltozást vezet be 1291 Székesfehérvár A közrend helyreállításának céljából tartották. III. András az egyházi, a főúri és a nemesi rendeket külön-külön biztosította alkotmányos jogaikról. Megerősítették továbbá, hogy a rendek továbbra is kötelesek Fehérvárott évente összeülni 1299 Székesfehérvár Végzései ismeretlenek

14. század Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1305 Székesfehérvár Wittelsbach Ottó királlyá választása és megkoronázása 1307. október 10-től Rákos Károly Róbertet királlyá választják, de az ellenzéki tartományurak – Csák Máté, Kán László, Kőszegi család – távol maradnak 1308. november 27-től Buda Károly Róbert királlyá választása, Gentilis bíboros pápai legátus és a tartományurak vagy követeik részvételével 1310 Székesfehérvár Károly Róbert koronázó-országgyűlése. Harmadik koronázása szabályos, Károly immár törvényes király 1320 Székesfehérvár Határozatai ismeretlenek 1342 Székesfehérvár I. Lajos koronázó-országgyűlése 1351 Buda Az 1222. évi Aranybulla megújítása, kiegészítve az ősiséggel I. Lajos által 1382 Székesfehérvár Mária királynő koronázó-országgyűlése 1384 Buda Mária királynő megerősíti apja 1351. évi törvényeit 1385 Pest Mária lemondása, az országgyűlés Fehérvárott folytatódott 1385 Székesfehérvár A pesti országgyűlés folytatása. II. Károly királlyá választása és megkoronázása (december 31.) 1386 Székesfehérvár A II. Károly és Garai nádor meggyilkolása utáni belháborúban megbékélésre szólítják föl a bárói ligákat 1387 Székesfehérvár Végzései közül nevezetesebbek: a király az ország törvényes rendjén az országbíró megkérdezése nélkül nem változtathat; egy ember nem viselhet egyszerre két tisztséget; a király érdekei mellett az ország jogait is megvédelmezik 1397 Temesvár A banderiális haderő helyett a telekkatonaság bevezetése (ld. nikápolyi csata)

15. század Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1435 Pozsony Zsigmond dekrétumai a hadügy és bíráskodás reformjárólEngel Pál: Magyarország története 1301-1526/410. o. 1438 vége – 1439. január 1. Székesfehérvár Habsburg Albert királlyá választásának jóváhagyása majd megkoronázása 1439. május 23. – május 29. Buda Ötvös Jánosnak, a budai céhpolgárság vezetőjének a meggyilkolása akkor dühöt váltott ki, hogy Buda népe az országgyűlés alatt felkelt a főurak ellen. A budai országgyűlés határozatai között szerepelt, hogy Luxemburgi Erzsébet királynét a férje, I. (Habsburg) Albert örökösévé nyilvánították, aki így kvázi társuralkodóvá lépett elő. Továbbá kimondta az országgyűlés, hogy Albert király kizárólag a magyar rendek hozzájárulásával dönthet a leányai, Anna és Erzsébet házasságainak az ügyében.Lásd Solymosi (1981: 258). 1440 Székesfehérvár I. Ulászló koronázó-országgyűlése. A koronázás napján a rendek érvénytelenítették V. László megkoronázását, hangsúlyozván, hogy „a királyok ko­ronázása mindig az országlakók akaratától függ és a korona hatásosságának az ereje az ő helyeslésükben áll". Végül I. Ulászló megerősítette a korábbi szabadságjogokat. Az országgyűlésen és a koronázáson részt vett Jan Długosz híres lengyel krónikás 1445 Székesfehérvár Gondoskodtak a várnai csatában elesett Ulászló halála következtében kialakuló interregnum idejére az ország kormányzásáról, Luxemburgi Erzsébet királynét régenssé választották, valamint április 4-re országgyűlést hirdettek Pestre 1445 Pest Megtartását az ugyanebben az évben tartott székesfehérvári országgyűlés rendelte el 1459 január Szeged Honvédelemmel foglalkozó törvények meghozatala, amelyek végrehajtására azonban nem került sor 1463 március Tolna boszniai törökellenes hadjárat meghirdetése 1464 Székesfehérvár I. Mátyás koronázó-országgyűlése. A király megerősítette az Aranybullát I. Lajos és Zsigmond törvényeivel együtt. Rendezték továbbá a III. Frigyestől visszaváltott Szent Korona őrzését is 1467 Buda I. Mátyás új adótörvényei: harmincadvám helyett koronavám, kapuadó helyett füstpénz 1471. szeptember 1. – szeptember 19. Buda a cseh trónváltás és a Vitéz–Pannonius-féle összeesküvés utáni helyzet kezeléséről 1492 Buda A pozsonyi béke (1491) jóváhagyása

16. század Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1505-ös rákosi országgyűlés 1505. október 13. Rákos

Rákosi végzés 1506 Székesfehérvár

Elhatározták az I. Miksa német-római császár elleni háborút, mivel a császár azelőző évi rákosi országgyűlés rá nézve hátrányos végzése miatt seregével betört az országba 1510. június–július Tata

A cambrai-i ligához való csatlakozás megvitatása 1510 Székesfehérvár

végzései ismeretlenek 1517-es budai országgyűlés 1517. május 3-5. Buda 1518-as tolnai országgyűlés 1518. augusztus 2. Tolna a köznemesség önkényesen meghirdetett, és törvényt is hozó országgyűlése 1526 április Rákos

Az ország hadiállapotát próbálták rendezni, miután megtudták, hogy Szulejmán szultánMagyarország ellen indult Isztambulból, de lényegi döntésre nem jutottak, a káosz továbbra is fennállt 1526. évi székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-12. Székesfehérvár Szapolyai János királlyá választása, majd megkoronázása, az ország belügyeinek rendezése 1527 Székesfehérvár

Habsburg Ferdinánd és felesége koronázó-országgyűlése. Az ország nyugalmát biztosító intézkedések meghozatala 1540. szeptember Rákos

János Zsigmond királlyá választása 1542. november Pozsony 1543. szeptember Pozsony 1546. februárPozsony 1547. decemberPozsony 1548. októberPozsony 1550. januárPozsony 1552-es pozsonyi országgyűlés 1552. február 22. – március 26. Pozsony

1553 tavasza Sopron

1563. szeptemberPozsony 1567. júniusPozsony 1572. szeptemberPozsony 1581–82-es pozsonyi országgyűlés 1581. november 11. - 1582. február 19. Pozsony 1597-es pozsonyi országgyűlés 1597. február 2. – május 6. Pozsony 1598-as pozsonyi országgyűlés 1598. január 25. – március Pozsonyhttps://library.hungaricana.hu/hu/view/MonHunHist_3_Comitialia_A_Mo_09_1598-1601/?pg=4&layout=s 1599-es pozsonyi országgyűlés 1599. január 25. – április 23. Pozsony 1600-as pozsonyi országgyűlés 1600. február 2. – április 5. Pozsony

16. század (Erdély) Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1542. december 20. Torda János Zsigmondot elismerik erdélyi urának 1557. június 1. Torda állami törvénnyel biztosította a protestáns vallások szabadságát 1568. január 6–13. Torda a katolikusok, az evangélikusok, a reformátusok és az unitáriusok vallásszabadságát biztosító törvény (az 1557-es törvény megerősítése és kiterjesztése)

17. század

Az Országgyűlés Ideje Helyszíne Témái, határozatai, eseményei 1601-es pozsonyi országgyűlés 1601. január 25. – április 15. Pozsony 1602-es pozsonyi országgyűlés 1602. február 22. – április 20. Pozsony 1603-as pozsonyi országgyűlés 1603. február 24. – április 15. Pozsony 1604-es pozsonyi országgyűlés 1604. február 3. – május 1. Pozsony

1607-es pozsonyi országgyűlés (elmaradt országgyűlés) 1607. július 25. – szeptember 7. Pozsony Az országgyűlést összehívták, a vármegyékben a követeket megválasztották, a rendek Pozsonyban összegyűltek júliusban, de a gyűlést a király nem tartotta meg. Szeptemberben a rendek a pozsonyi káptalan előtt írásba foglalták tiltakozásukat és szétszéledtek. 1608-as pozsonyi országgyűlés 1608. szeptember 29. – december 6. Pozsony

II. Mátyás magyar király megkoronázása az alsó- és felsőtábla szétválasztása, a kétkamarás országgyűlés létrejötte 1609–10-es pozsonyi országgyűlés 1609. november 1. – 1610. január 23. Pozsony

1613-as pozsonyi országgyűlés 1613. február 21. – április 25. Pozsony

1618-as pozsonyi országgyűlés 1618. március 4. – 1618. július 4. Pozsony

II. Ferdinánd magyar király megkoronázása (ur.: 1619-től) 1619-es pozsonyi országgyűlés 1619. május 26. – augusztus 10-e körül Pozsony

1620-as besztercebányai országgyűlés 1620. május 31. – augusztus 27. Besztercebánya A magyar nemesek Besztercebányán megválasztják királlyá Bethlen Gábort. A címet ő iselfogadja, de – Bocskai Istvánhoz hasonlóan – ő sem koronáztatja meg magát a Szent Koronával,mert diplomáciai és hadi sikerei ellenére ingatagnak tartotta a helyzetét. Ettől fogva leveleibenerdélyi fejedelem mellett „electus Hungariae etc. rex”-ként is címezte magát. 1622-es soproni országgyűlés 1622. április 3. – augusztus 18. Sopron

a haditanács ügyei német katonaság állomásoztatása magyar végvárakban 1625-ös soproni országgyűlés 1625. szeptember 8. – december 20. Sopron

II. Ferdinánd magyar király fiának, a későbbi III. Ferdinándnak a megkoronázása 1630-as pozsonyi országgyűlés 1630. február 2. – május 24. PozsonySzilágyi Sándor: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig. Harmadik könyv - Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig. II. fejezet. Országgyűlések. 1630–1642.

1634–35-ös soproni országgyűlés 1634. november 30. – 1635. február 15. Sopron

1637–38-as pozsonyi országgyűlés 1637. szeptember 21. – 1638. március 26. Pozsony

protestáns vallásúak panaszai adóhátralékok

1642-es pozsonyi országgyűlés 1642. november 11. – december 3. PozsonyHajnal István: Az 1642. évi meghiúsult országgyűlés időszaka

a király nem jött el, "meghiúsult országgyűlés" 1646–47-es pozsonyi országgyűlés 1646. május 1. – 1647. július 17. Pozsony

a linzi béke megerősítésére 1649-es pozsonyi országgyűlés 1649. január 25. – június 3. Pozsony

nádorválasztás: egyedüli jelöltként Pálffy Pál adószedés (félharmincad) folytatása 1655-ös pozsonyi országgyűlés 1655. január 24. – július 3. Pozsony