Tergenye (szlovákul Trhyňa) Peszektergenye településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése Lévától 23 km-re délkeletre fekszik.
Története Tergenye területén már az őskorban éltek emberek.
1307-ben és 1360-ban említik egy út (antiqua via) kapcsán.Bakács István 1971: Hont vármegye Mohács előtt, 24, 204 (DL 105192; 87358). 1399 karácsonyán Peszeken és Tergenyén Figed-i István hatalmaskodott.Mályusz Elemér 1951: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399), 691 No. 6209 1402-ben Wezews György mester átadja birtokai egy részét, köztük a Tergenyeieket is mostohaanyjának.Mályusz Elemér 1956: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Első rész (1400–1406), 234-235. 1404-ben Zechen-i Konia bán fia, Simon ajtónállómester elfoglalt néhány itteni szántót.Mályusz 1956 i. m., 409 No. 3462. Régi temploma a 15. században épült. 1549-ben 10 portája a Lévai várhoz tartozott.Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1, 378. A reformáció során a község népe is az új hitre tért, de az ellenreformáció során a reformátusokat nagyrészt elűzték a faluból. A 19. század elején birtokosa az Eszterházy család volt, akik a Garam völgyéből katolikus németeket és szlovákokat telepítettek ide, ezek azonban később elmagyarosodtak.
Vályi András szerint "TERGENYE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik Nemes Oroszihoz közel, és annak filiája; határja ollyan, mint Nagy Peszeké."
Fényes Elek szerint "Tergenye, magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze vize mellett: 221 kath., 16 evang., 135 ref. lak., jó legelővel, erdővel, bortermesztéssel, vizimalommal. Ref. anyatemplom. F. u. többen. Ut. p. Zeliz."
Hont vármegye monográfiája szerint "Tergeny, magyar kisközség, a Szikincze patak mellett, 88 házzal; ev. ref. és részben róm. kath. vallású lakosainak száma, mely a legutóbbi népszámláláskor 543 volt, maig 443-ra olvadt le. A község körjegyzőségi székhely; vasúti állomása és távirója Zseliz, postája helyben van. Már 1307-ben Villa Tergenye alakban említik. Régisége mellett szól temploma, mely a XV. században épült és legujabb időkig eredeti alakjában volt látható, mígnem 1892-ben újjá építették. A mult század elején a gróf Esterházy család volt az ura, jelenleg gróf Breuner örököseinek van itt nagyobb birtokuk. Az 1816. évi nagy inség alkalmával ide telepített német és tót lakosok azóta teljesen megmagyarosodtak."
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Nagypeszeket és Tergenyét 1960-ban egyesítették.
Népessége 1910-ben 539-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.
2001-ben Peszektergenye 629 lakosából 358 szlovák és 254 magyar volt.
Nevezetességei Tergenye katolikus temploma eredetileg 15. századi, 1892-ben újjáépítették, mely által eredeti formáját elveszítette.
Híres emberek Az itteni Eszterházy-uradalom gyakori vendége volt a híres zeneszerző, Franz Schubert is, aki a hagyomány szerint itt írta a Müller-dalokat.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Községinfó Peszektergenye Szlovákia térképén Alapinformációk
Tergenye Kategória:Hont vármegye települései