Az olasz kiejtés a latin nyelv helyi jellegzetességeket is magán viselő kiejtéséből alakult ki évszázadok alatt. Máig az olasz hasonlít legjobban a latinra.
Az ábécé
Az ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, Z.
Idegen vagy régies szavakban előfordulhatnak még a j, k, w, x, y betűk is.
A hangsúly A hangsúly általában – a szókincs 85%-ában – az utolsó előtti szótagra (parola piana) esik, pl. ragazzo, amare. Egyes esetekben más szótagra is eshet, de csak a szóvégi hangsúlyt (parola tronca) jelölik ékezettel, pl. città, menù, ventitré.
A hangsúly lehet jelentésmegkülönböztető szerepű is, de ilyen esetekben sem jelölik ékezettel, pl. Sofia „Szófia” – Sofia „Zsófia”.
A magánhangzók Az olasz irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:
Elöl képzett Hátul képzett Zárt Félig zárt Félig nyílt Nyílt
Mivel az olasz írás nem fonetikus, a fenti hét hangot a következő betűkkel írja le:
Betű(k) Hang(ok) Példák a hangsúlyosan nyílt szótagban lama , sala egyébként pazzo , bagno hangsúlytalanul allievo , bicicletta à csak szó végén unità e hangsúlyosan nyílt szótagban bene , ieri nero , invece egyébként bello , dente allegro , freddo hangsúlytalanul male , equinozio è csak szó végén cioè é csak szó végén perché i hangsúlyosan nyílt szótagban riso , zio egyébként mille , imbecille hangsúlytalanul c, g, sc és a, e, o, u között - cielo , giocare , lasciare magánhangzó előtt operaio , ieri magánhangzó után mai , hai egyébként risposto , utilità ì csak szó végén così o hangsúlyosan nyílt szótagban buono , uomo Roma , loro egyébként oggi , Rodolfo volpe , gomma hangsúlytalanul torbido , volo ò csak szó végén però ó csak szó végén, nagyon ritka metró u hangsúlyosan nyílt szótagban muro , comune egyébként ungere , zucca hangsúlytalanul magánhangzó előtt qua , cuore magánhangzó után rauco , neutro egyébként unità , mutilare ù csak szó végén menù
Megjegyzések: Az olaszban nincs fonémikus különbség a hosszú és rövid magánhangzók között, bár a hangsúlyos nyílt szótagban (kivéve a szó végén) a magánhangzók hosszúak. Hangsúlyos szótagban az olasz megkülönbözteti a félig zárt és félig nyílt hangokat. Ugyanez a megkülönböztetés hangsúlytalan szótagban csak szonoránsok (zengőhangok: ) előtt marad meg. Hangsúlytalan az utolsó szótagban rendkívül ritka. Csak hangutánzó szavakban (pl. babau), idegen vagy kölcsönszavakban (pl. guru) valamint tulajdonnevekben (Gennargentu) található meg. Ha hangsúlytalan szóvégi magánhangzót magánhangzóval kezdődő szó követ, akkor a hangsúlytalan hang összekapcsolódik a másikkal és félhangzóvá válik. Ezt sinalefének nevezik olaszul. Főként szótagszámláláskor, pl. költészetben fontos.
Nyílt és zárt hangok Általában nyílt található a következő szavakban: az ie kettőshangzóban (kivéve a bietta, chierico, fischietto szavakat), az -ente végződésű melléknevekben és participio presentében, az -enza végű főnevekben, az -endo végű gerundiókban, az -ello végződésben, az -esimo sorszámnévképzőben, bizonyos igealakokban (passato remoto: -essi, -esse, -essero; feltételes mód jelen idő: -etti, -ette, -ettero) más esetben az e általában zárt .
Általában nyílt található a következő szavakban: az uo kettőshangzóban, az összes véghangsúlyos és az egytagú -o-ra végződő szóban, az -orio, -oria végződésű szavakban, az -ozio, -ozia végződésű szavakban, az -oma végződésű szavakban, az -osi végződésű szavakban, a -logico végződésű szavakban, az -opside végződésű szavakban, a -scopio végződésű szavakban, az -otide végződésű szavakban, az -oide végződésű szavakban, az -otto végződésű szavakban, az otto és nove számokban, és összetételeikben más esetben az o általában zárt .
Egyebek: te „nesze”, tè „tea”, de te „téged”
Nyelvjárási eltérések Bizonyos magánhangzókat a nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejthetnek. Ezek közül a legismertebbek: Betű(k) Hang(ok) Példák a Piemont egyes vidékein hangsúlyos helyzetben nyílt szótagban parlato egyébként alto Emilia Romagnában, Puglia vidékén hangsúlyos helyzetben nyílt szótagban male egyébként callo délen hangsúlytalanul sala i délen a c, g, sc és magánhangzó közötti helyzetben cielo délen hangsúlyos szótag előtti szótagban Sicilia u Piemontban, Liguriában, Lombardiában és néhány helyen Emiliában gyakran hangsúlyosan muro hangsúlytalanul unità
Eltérések lehetnek a római és a firenzei norma között a nyílt és zárt kiejtése között bizonyos szavakban. Ez kb. 300 szót érint, ezek közül a legfontosabbak: nyílt -t ejtenek Firenzében, de zártat Rómában: Agnese, annettere, arena, bello, bipenne, ceffo, centro, cespite, colletta, connettere, cresima, debbo, devo, ebbe, ebbero, ebbi, Elisabetta, esempio, lettera, maestro, marengo, membro, menomo, nesso, Orvieto, redini, remo, reni, resina, rimembro, scetto, schietto, seppi, siete, spegnere, sterco, strenna, svelto, tempero, tempia, tempio, tento, teschio, vero; zárt -t ejtenek Firenzében, de nyíltat Rómában: adeguo, allegro, annego, bestia, bistecca, Brescia, calpesto, Cesare, chierica, chierico, far cilecca, cometa, cresta, desto, detto, dileguo, edera, Elba, ellera, elsa, erpice, erto, esca, esco, falena, fedele, fregio, gregge, inerpico, intero, lebbra, libeccio, Maddalena, melma, nego, pentola, rivelo, scendo, seguo, sgretolo, Stefano, stregua, svelo, temo, trebbio, tregua, trenta, Trento, vellico, vendico, zenzero; nyílt -t ejtenek Firenzében, de zártat Rómában: cocolla, corico, corte, cotica, dimora, dimoro, esoso, formula, formulo, gonna, grotta, moccolo, mozzo, orco, porgere, scroffa, scrofola, sordido, sposano, sposo, Stoccolma, storpio, stroppio; zárt -t ejtenek Firenzében, de nyíltat Rómában: accocca, affoga, affolla, atroce, aurora, Bertoldo, bisogna, bisogno, bitorzolo, Bologna, bordo, borra, borro, botro, carbonchio, carogna, cocca, cognome, colonna, coloro, compito, comploice, coppa („felvágottfajta”), costro, doga, dopo, enorme, esploso, feroce, foce, foga, folla, foro („nyílás”), forra, germoglia, giogo, Giorgio, golfo, gorgoglia, gotta, groppo, imposta, incocca, incolonna, ingoio, ingollo, insorgere, loro, manigoldo, nascosto, nome, norma, orcio, orgoglio, otre, posto, proposta, quattordici, ricovero, rigoglio, rintocco, risposta, robbia, rocca, Romolo, scocca, scolta, scortico, sfogo, sgomina, sogno, sonno, sono, spilorcio, tocca, torba, torma, veloce, vergogna, vogo és az -ognolo képző. Ezeket az eltéréseket az olasz nyelvészek nem tekintik hibának, így nem is foglalnak állást valamelyik alak használata mellett.
Kettőshangzók Az olaszban két félhangzó van, az és az , ezeket rendre i és u betűkkel írják. Mindig rövidek és egybeolvadnak a mellettük álló teljes magánhangzóval. Kétféle típusuk létezik: emelkedő diftongusok: ia , ie / , io / , iu , ua , ue / , ui , uo ereszkedő diftongusok: ai , au , ei / , eu / , oi /
Ezeket a kapcsolatokat általában nem választjuk el, kivéve akkor, ha a hangsúly az i-re vagy az u-ra esik: abbaino, faina, ateismo, zia, zio, scia, via, mio, pio, io, baule, due.
Mint ahogy azt már az i betűnél láttuk, c, g, sc és magánhangzók között csak írásjel, a mássalhangzó kiejtését jelzi, de a köznyelvben nem ejtjük.
Mássalhangzók +Az olasz mássalhangzókbilabiálislabiodentálisdentális/alveolárisposztalveolárispalatálisvelárisnazálisplozíva affrikáta frikatíva pergőhanglaterálisapproximáns
Ezeket a hangokat az olasz helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:
Betű(k) Hang(ok) Példák b barba c e, i előtt cielo , caccia máskor cane , ricco ch csak e, i előtt található chimica , ricchi d piede , cadde f fusto , affitto g e, i előtt giro , aggio máskor gallo , leggo gh csak e, i előtt található luoghi , mugghio gli önállóan gli magánhangzó előtt szó elején glielo mássalhangzó előtt glicerina máskor paglia , luglio gn szó elején gnomo máskor bagno , cagnolino h csak c, g, sc után, valamint az avere ragozott alakjaiban található - ghiro , hai j csak nevekben és idegen szavakban található Jesolo , Majano k csak nevekben és idegen szavakban található kappa , kaleidoscopio l alto , callo m amare , mamma n b, f, p, v előtt invece , anfibio c , g , k, q előtt piango , anche c , g , gli előtt mangia , vince máskor lana , nonno p campo , apparenza q csak u állhat utána qui , acqua r tardi , porre s magánhangzók között, zöngés mássalhangzó előtt rosa , sbaglio máskor sì , triste sc e, i előtt szó elején scena , sciame e, i előtt szó belsejében nascere , pesci máskor scuola , discutere sch csak e, i előtt található scheda , affreschi t alto , fatto v vado , evviva w csak nevekben és idegen szavakban található Walter , wagon x csak nevekben és idegen szavakban található extra , uxoricidio y csak nevekben és idegen szavakban található yogurt z szó elején, mássalhangzó mellett zoccolo , marzo zulù , arzillo máskor azione , pizza azalea , mezzo
Megjegyzések: A mássalhangzók lehetnek rövidek és hosszúak. A hosszú hangokat általában a betű kettőzésével jelöljük, mint a magyarban: bb, cc, dd, ff, gg, ll, mm, nn, pp, rr, ss, tt, vv. A c és g betűk esetében a rákövetkező hangtól függhet a betű hosszú kiejtése is, pl. a cca csoport lesz, de a cci ejtése . A q-t nem kettőzzük, hanem c-t írunk elé: acqua , kivéve a soqquadro szóban. A h-t nem ejtjük, ezért nincs kettőzött alakja sem. Az idegen betűket általában a kölcsönző nyelv helyesírása szerint írjuk, és ezek nagy része nem kettőzött. A , , szó elejét kivéve hosszan hallható, még ha a helyesírás ezt nem tükrözi is, mivel ezek a hangokat betűkapcsolatokkal írjuk (gli, gn, sce, sci). Egyetlen hang van, amely sosem lehet hosszú, ez a . A nazálisok kiejtése a rájuk következő hangtól függhet, de mivel ezek a kiejtési változatok csak adott helyzetben fordulhatnak elő, ezért nem tekintjük őket önálló fonémának. Magánhangzók között az s kiejtésében van észak-déli ellentét. Északon magánhangzók között általában -nek ejtik, míg délen ugyanezt -nek hallani. Északon ugyanakkor az s ejtése jelentésmegkülönböztető lehet, például: chiese (a chiedere ige passato remoto alakja) – chiese („templomok”) . A z betű kiejtése általában . Ritkán azonban mégis előfordulhat a -ként való ejtés is. Szabály erre nincs, de általánosságban elmondható, hogy zöngés ejtés a következő esetekben fordul elő: szó elején, ha a második szótag zöngés mássalhangzóval kezdődik: zona ; két egyszerű magánhangzó között gyakran: bazar ; hangsúlyos szótagot megelőzően kettőzve: azzurro ; de a fentiektől eltérő számos kivétel akad (pl. többnyire -nek ejtik a zia, zio, zucchero, Mozart, nazi(sta) stb. esetében, amikor nem ismerik a helyes szótári alakot).
Nyelvjárási változatok Egyes mássalhangzókat az egyes nyelvjárásokban az irodalmi kiejtéstől eltérően ejtenek. Ezek közül a legismertebbek: Betű(k) Hang(ok) Példák b Rómában és délebbre szó elején magánhangzó előtt és magánhangzók között barba , stabile c Toszkána nagy részében magánhangzók között a, o, u előtt baco Nyugat-Toszkánában magánhangzók között a, o, u előtt baco Dél-Olaszországban magánhangzók között a, o, u előtt baco Délen magánhangzók között e, i előtt amici d Délen iskolázatlanok beszédében magánhangzók között piede g Toszkánában magánhangzók, között e, i előtt cugino gn Északon általában röviden ejtik ragno Bolognában és környékén ingegnere l Piemontében és Liguriában a, d, o, t, u előtt caldo p Dél-Olaszországban m után campo Firenze környékén tanulatlanok beszédében magánhangzók között cupola r Szicíliában szó elején ruota s Bologna és Nápoly környékén mássalhangzó előtt stomaco sc Északon e, i előtt gyakran rövid pesce t Dél-Olaszországban n után quanto Firenze és Prato környékén tanulatlanok beszédében magánhangzók között prato tr Kelet-Szicíliában tre , quattro
Mássalhangzó-nyújtás A magánhangzóra végződő szóra következő szókezdő mássalhangzó bizonyos esetben megnyúlik (rafforzamento). A helyesírás általában nem jelöli, csak ha az ilyen kapcsolatot kötelezően egybeírunk, például: soprattutto.