Az egykori Borossebes–Menyháza-vasútvonal a hajdani Arad vármegyében (ma Románia) feküdt. A keskeny nyomközű vasútvonal nyomtávolsága 760 mm volt.
Története Az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (röviden ACsEV) borossebesi állomásától induló kisvasutat Wenckheim Frigyes gróf építtette saját költségén. A 21,2 km hosszú vasútvonalat 1893. augusztus 14-én nyitották meg, építése 303 000 koronába került. A korlátozott közforgalmú kisvasút kezelője az ACsEV volt.
A hegyvidéki jellegű pályán a legnagyobb emelkedés 18‰, a legkisebb ívsugár 50 méter volt. A vasútvonalon 67 db híd és áteresz épült. Az alépítményt 2,8 méteres koronaszélességben készítették, a kisvasúti vágányt 10,9 kg/fm tömegű, „w” jelű acélsínekkel fektették. A pályára 2,1 tonnás tengelyterhelést és legfeljebb 25 km/h-s sebességet engedélyeztek. A forgalmat és a rakodást kilenc állomás segítette.
A vontatáshoz két darab kétcsatlóst, majd később egy háromcsatlós gőzmozdonyt vásároltak: PályaszámNévGyári számGyártó1PÁL1893/3648Sigl, Wiener Neustadt2LÁSZLÓ1893/3649Sigl, Wiener Neustadt3KRISZTA1897/13Weitzer János gépgyára
A kisvasút a monyászai fürdőbe (a település neve 1910-től Menyháza) igyekvőkön kívül a környék kőbányáiból vörös márványt szállított az aradi építkezésekhez, illetve a cukorgyártáshoz szükséges mészkövet a mezőhegyesi cukorgyárba.
Az ACsEV vasútmérnöke Sármezey Endre 1901-ben új gőzmotorkocsit tervezett az Alföldi Első Gazdasági Vasút (röviden AEGV) számára. A budapesti Ganz gyárban készült 1001 pályaszámú kísérleti jármű próbamenetei a vasútvonalon zajlottak 1901 végén, mielőtt Békéscsabán véglegesen forgalomba nem helyezték.
A trianoni békeszerződés után a kisvasút 1920-tól Romániához került. A 2 pályaszámú gőzmozdonyt az AEGV szerezte meg, ahol a pályaszámát megtartva 1927-ig Békéscsabán dolgozott, majd újra a Wenckheim család tulajdonába került, a család tarhosi uradalmában üzemeltették.
A kisvasúton mindinkább a faanyag szállítás került előtérbe, ezért 1934-ben négy kisebb-nagyobb szárnyvonal épült ki összesen 18 km hosszúságban. A második világháború után a kisvasút üzemeltetője 1948-tól a Romániai Erdei Vasutak (röviden CFF) lett. Ebben az időszakban is több gőzmozdony látta el a vontatási szolgálatot: PályaszámGyári számGyártóMegjegyzésCFF 763.1081908/?Mayer-féle gépgyár (később beolvadt a Schlick gyárba)CFF 763.2011907/1942Bdp. 75/3 jellegex. AHMV 1 psz., 1962-ben Várasfenesre kerültCFF 764.4601956/1199Reșița (Resicabánya)1962-ben Várasfenesre került, 1998-tól a Csömödéri Állami Erdei Vasúton üzemel ÁBEL néven, jelenlegi pályaszáma 490,2002
A keskeny nyomközű vasútvonal, feltehetően az eredeti pálya végleges tönkremenetele miatt 1962-ben megszűnt.
Források
További információk
Kategória:Magyarország egykori vasútvonalai Kategória:Románia vasútvonalai Kategória:760 mm-es nyomtáv