Kádár István György (Kraszna, 1920. április 5. – Jugoszlávia, 1981. október 9.) magyar költő, műfordító, színműíró.
Életútja
Középiskolai tanulmányait a zilahi Wesselényi Kollégiumban fejezte be (1940), egyetemi tanulmányait Kolozsvárt folytatta, majd Budapesten doktorált lélektanból (1944). A szilágysomlyói, krasznai és nagykárolyi líceumokban tanított (1945–52), később Nagybányán, Végváron és Vajdahunyadon református lelkész. Egy jugoszláviai kiránduláson feleségével együtt baleset áldozata lett.
Munkássága
Verseket, színműveket írt, családi érzésének és emberszeretetének adva hangot, román költők – Mihai Eminescu, Șt. O. Iosif, Tudor Arghezi – verseit fordította magyarra. Írásait az Ifjú Erdély, Szilágyság, Világosság, Előre, Művelődés, A Hét, Új Élet, Szabad Szó közölte.
Kötetei Cronica (versek, Kraszna, 1938) Napsugár (versek, műfordítások, Szilágysomlyó, 1945) Virradat (zenés színmű, Nagykároly, 1952)
Források
Kategória:Romániai magyar műfordítók Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Krasznaiak Kategória:1920-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Balesetben elhunyt személyek