Ács Gedeon (Beceneve: Gida) (Bellye, 1819. augusztus 31. – Csúza, 1887. november 12.) református lelkész, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc résztvevője, tábori lelkész századosi rangban, emlékíró. Ács Zsigmond testvére.
Életútja Ács Gedeon 1819. augusztus 31-én született Bellyén. Apja, Ács László lelkész, anyja Kosdi Krisztina háztartásbeli volt. 1821. május 1-jén a laskói lelkészi hivatal megüresedése nyomán a család elköltözi Bellyéről.Lábadi, 287. o. 1840-es években rendszeresen olvasta a Jelenkort és a Pesti Hírlapot, utóbbi révén alakult ki benne, hogy a radikális átalakulást hirdető politikusokkal értsen egyet.Lábadi, 289. o.
Követte a családi hagyományokat, teológiát tanult, s midőn 1845-ben édesapja, László meghalt református pap lett, bár eredetileg hajlama inkább a mérnöki hivatás felé vonzotta. 1846. április 29-én az újverbászi egyházmegyei gyűlésen megválasztották laskói rendes papnak.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első napjaiban a híveknek a forradalom szükségességéről prédikált. Kiállt a személyi függőség, földesúri adózás és robot megszűnéséért.Lábadi, 290. o. 1848. szeptember 27-én Laskón írta meg Kossuth Lajosnak címzett levelét:
A harcok kezdetén tábori papnak jelentkezett, így lett tábori lelkész századosi rangban, de nemcsak tábori lelkész volt, hanem fegyverrel a kezében harcolt a rábízott század élén. 1848. október 22-én Batthyány Kázmér vezetésével bevonultak Eszékre, de a következő évben kiűzték onnan őket a császáriak, Ács Gedeont pedig a pécsi börtönbe zárták. Még abban az évben szabadult, amikor visszatért gyülekezetébe.Lábadi, 291. o. A világosi fegyverletétel után nem érezte magát biztonságban, Orsovánál csatlakozott a Török Birodalomba emigrálókhoz.Lábadi, 292. o. Vidinben egy internálótáborban volt pár napot, majd egy kofferral néhány menekülttel – köztük Kossuth Lajossal – elindult Kütahya városába.
1851-ben a török porta számára kellemetlenné váltak a magyar menekültek, ezért ez év szeptemberében a Mississippi nevű amerikai fregattra felszállva útnak indult Amerikába több társával egyetemben. November 11-én érkeztek meg New Yorkba. Ács Gedeon lett az első magyar nyelvű egyházközösség megválasztott lelkésze New Yorkban. Kiváló szónoklatai vonzották a hívőket, de mégsem volt ez egyszerű, mert a magyar anyanyelvű hívők közt nemcsak reformátusok voltak, hanem többségben voltak a katolikusok, az evangélikusok és a zsidók. Ács szép elképzelése, hogy a magyar anyanyelvűekből egy egységes magyar egyházat szervez, nem valósulhatott meg. Rövid időn belül fölismerte, hogy az egyházak a helyi magyarokon próbáltak meg nyerészkedni, így egy éven belül otthagyta az állást.Lábadi, 296. o. Nehezen tartotta fenn magát, amerikai magyar barátai segítették, alkalmi fizikai munkákból élt, többek között az Ontario-tó és Ithaca között épülő vasútnál is fejszésemberként dolgozott. 1859-ben New Yorkban Podharádszky Károly műtermében a fényképészetet is megtanulta, de tőke híján ez sem biztosított tartós megélhetést, a honvágy is gyötörte, így 1861. február 23-án hajóra szállt. Áprilisban Drezdában tartózkodott, hogy megkaphassa az amnesztiáról szóló levelet.Lábadi, 298. o. Május 19-én érkezett meg a levél, két nap múlva pedig megkapta a vízumot is.
Magyarországra hazaérve nem fogadták szívélyesen, sokan véteknek tartották az ő emigrálását. Csupán családja örült hazajövetelének. Az egyházi hatalom nem engedte, hogy megkapja régi parókiáját Laskón, viszont helyettes lelkészi állást kapott Drávaszabolcson.Lábadi, 300. o.
1862. február 23-án 4 csúzai hívő felkereste, hogy elvállalná-e a helyi gyülekezet szolgálatát. Pontosan két hónappal később megválasztották lelkésszé,Lábadi, 300. o. ettől az időtől fogva a Dráva menti szórványokat gondozta haláláig. Élete utolsó évtizedéről kevés adat maradt fönn. 1887. november 12-én halt meg, szélütést kapott. Két nappal később a csúzai temetőben temették el.Lábadi, 303. o.
Nagy nyelvtudású ember volt, tudott latinul, görögül, németül, franciául, amerikai emigrációjának negyedik évében már nemcsak jól beszélte az angolt, de írt is angolul. Nem véletlen, hogy a magyar emigránsok mellett sok angol barátja is volt. Valahogyan, talán szigorú kálomista erkölcsi felfogása miatt, nem tudott beilleszkedni a rohamosan fejlődő, iparosodó amerikai polgári társadalomba, nem tudta benne megtalálni a helyét, sokan jártak hasonlóképpen, s lassan hazaszivárogtak, de sokan feltalálták magukat, köztük például Ács egyik legjobb barátja László Károly, aki elment Mexikóba s mahagóni fával kereskedett.
Értékes, 10 kötetnyi naplót találtak hagyatékában Bostoni jegyzetek címen, a kézirat beragasztott újságkivágatokkal és metszetekkel, fotókkal illusztrált anyag, fontos forrásokat tartalmaz a 19. század 6. évtizedére vonatkozóan. A köteteket az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Később előkerült még három kötet kézirat, az a szegedi Móra Ferenc Múzeumba került.
Kötete nyomtatásban Mihelyt gyertyámat eloltom... : Bostoni jegyzetek 1856-1863 / Ács Gedeon ; [vál., az előszót írta és jegyzetekkel ell. Bogáti Péter]. Budapest; Gondolat, 1989. 426 p. ill. (kötött)
Családja Kempelen Béla 1637-ig vezeti vissza a köznemesi családot. Ács Gedeon dédapja, János már református prédikátor volt, s a foglalkozás férfiágon öröklődött; így Gedeon nagyapja és apja is pap volt.
Életrajzírói Kontra János 1927-ben a Magyar Egyház című amerikai magyar lapban írt megemlékezést.Bogáti, 7. o. Oldalági leszármazottja, Ács Tivadar Vácon 1940-ben adott ki könyvet Kossuth papja: Ács Gedeon címmel. Zombori István az 1970-es évek végén a szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyveiben közölt két életrajzi dolgozatot.Bogáti, 39. o. Bogáti Péter A Mihelyt gyertyámat eloltom 1989-es kiadásához írt önálló munkának is megfelelő terjedelmű előszót. Lábadi Károly: Meg vagyok én búval rakva. Ács Gedeon élete és feljegyzései a XIX. századi drávaszögi népéletről. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság–Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1992 Lábadi Károly: Ács Gedeon élete és szülőföldképe; Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Bellye, 2017
Emlékezete 1986-ban a New York-i Fulton Street és William Street sarkán emléktáblát állítottak egykori temploma helyén.Bogáti, 13. o. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége 1997-ben Ács Gedeon Életműdíjat alapított a horvátországi magyarságért végzett kiemelkedő munka elismeréséül.Vajdasági Magyar Művelődési Intézet
Jegyzetek
Források Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. Ács Gedeon lásd 9, 20, 54, 116, 124, 133, 137, 191, 206, 230, 232. p. Nevezetes laskaiak, köztük Ács Gedeon Kontra Ferenc: Horvátország magyar irodalma. HunCro, Eszék, (2011). 171–174. p., 457–458. p.
Ács Tivadar: KOSSUTH PAPJA: ÁCS GEDEON, Budapest, 1940, 14-62. oldal, Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1887-ben elhunyt személyek Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar poliglottok Kategória:A magyar szabadságharc kütahyai emigránsai Kategória:Magyar emlékírók Kategória:Tábori lelkészek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban