bélyeg|300px|Gömbös Gyula miniszterelnök (cigarettával) a Turul Szövetség vezetőivel 1933-ban (balján Végváry József Turul-fővezér) A Turul Szövetség (Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága) a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között.
A 30-as évekre egyetemista szervezetből tagegyesületei révén az egész országot behálózó, széles tömegbázisú mozgalommá vált.Kerepeszki Róbert: „Informátorunk is a Turul Szövetségnek volt tagja…”, Egykori Turul-tagok a politikai rendőrség látóterében 1945 után, Betekintő, 2012/1. Jobboldali radikális alapállás, keresztény-nemzeti gondolkodás, militarizmus, trianoni irredentizmus és antiszemitizmus, a zsidóság visszaszorítására irányuló törekvések jellemezték.Kerepeszki Róbert: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Budapest, 2008. 224–237. A tanácsdiktatúra utáni rendteremtést az egyetemeken biztosító egyetemista karhatalmi csapatokból fejlődtek állandó szervezetté. Kiálltak Horthy Miklós mellett IV. Károly restaurációs kísérletei idején, a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi budaörsi csatában. Jelentős részük volt a zsidó hallgatók elleni rendszeres egyetemi atrocitások, antiszemita tüntetések szervezésében. Gömbös Gyula politikai irányvonalához álltak legközelebb. A Turul a Horthy-rendszert fajvédő alapról kritizálta, s követelte a zsidó- és németellenes „őrségváltást”, valamint hogy a keresztény parasztságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ruházzák fel. A 30-as években szociális tevékenysége felerősödött, támogatta a szegény diákokat, szabadidős és népjóléti civil tevékenységek sorát szervezte. Tagjainak száma ekkor elérte a 40 000-et, ideológiai bázisa szélesedett, népi, baloldali elemekkel bővült, tagságában kommunista ill. nyilas szimpatizánsok is jelen voltak. E törésvonalak mentén a szervezet 1943-ban kettészakadt. A két világháború közötti fiatal generációk jelentős részének gondolkodásmódját befolyásoló és meghatározó Turult 1945-ben feloszlatták.
Története
Előzmények, történelmi környezet A jobboldali radikális ifjúsági szervezetek iránti igény előzményei az első világháború végére, illetve az 1918/19-es forradalmak időszakára nyúlnak vissza. A világháborús vereség, az ország trianoni „megcsonkításának” keserű életérzése, az egzisztenciális kilátástalanság, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a liberális-pacifista, majd az internacionalista-kommunista mozgalmak ezek alatti előretörése hozta magával, hogy miközben a nagypolitika színterén az (önmaguk által is) „ellenforradalminak” nevezett mozgalmak bontottak zászlót a „keresztény-nemzeti eszme” és a „szegedi gondolat” meghirdetésével, a jobboldali radikális, nacionalista és irredenta érzelmű fiatalok is szervezkedésbe kezdjenek. Emellett 1919 után a többségi társadalomhoz hasonlóan az egyetemi fiatalság körében is megfigyelhető volt a zsidóság gazdasági és társadalmi előretörésévelSebők László: A magyarországi zsidók a számok tükrében, Rubicon Online szembeni ellenérzés és a jelenség visszaszorításra irányuló igény. A zsidóság térnyerésének 19. század második felétől markánsabban zajló folyamatát tetézte 1914 után számos tényező, mint például a világháborúban elesett zsidó származásúak viszonylag alacsony száma, a húszezer fős galíciai zsidó menekültáradat negatív jelenségei, a zsidó szervezetek elsősorban hittársaikat segélyező tevékenysége, amelyet más felekezetűek gyakran kirekesztésnek éreztek, a fekete- és lánckereskedelemben részt vett zsidók szerepének sajtóban és a közbeszédben történő kihangsúlyozása, valamint hogy a magyar közvélemény 1918–1919 eseményeit, de különösen a Tanácsköztársaságot, mint a zsidók hatalomra kerülését fogta fel („vörös terror = zsidó terror”).Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon,Kalligram Könyvkiadó, 2012. Az egyetemi ifjúság a zsidóság térnyerésének problémáját különösen életközeliként élte meg, mivel számukra a zsidó hallgatók magas aránya1913-ban a budapesti Pázmány Egyetem diákjainak 34,1%-a és a Műegyetem diákjainak 31,9%-a volt izraelita. Sebők László: A magyarországi zsidók a számok tükrében, Rubicon Online, mindennapos tapasztalat volt. Különösen a jogi, orvosi, műegyetemi és bölcsész karokon (30% fölött),numerus clausus míg a hasonló értelmiségi szakmákban 1910-ben Budapesten orvosoknál 59%, ügyvédeknél 61%, újságíróknál 48% volt a zsidók aránya.http://www.csillagoshazak.hu/kronologia/1920-1943 Ennek megfelelően a zsidóság befolyásának visszaszorításra irányuló igény az antiszemitizmus különböző formáin keresztül a Turul eszmeiségében és tevékenységében végig fontos szerepet játszott.
Egyetemi rendfenntartó alakulatok a kommunista diktatúra bukása után 1919-ben, a kommunista diktatúra után a fővárosi egyetemeken és főiskolákon a jobboldali radikális fiatalság aktivizálódott, és karhatalmi alakulatokat (ún. medikus, tudományegyetemi és műegyetemi csendőrzászlóaljakat) hoztak létre a rend fenntartására, a baloldali érzelmű és zsidó hallgatók eltávolítására. Augusztusban az orvoskaron és a Műegyetemen a zsidó hallgatókat kiverték az egyetemről. (Petíciójukat - „Követeljük az összes zsidó és bolsevik kitiltását” - egy nap alatt 370 diák írta alá, a rektor egyetértését fejezte ki.)
E félkatonai csoportokból alakultak a két világháború közötti időszak meghatározó egyetemi ifjúsági szervezetei, az ún. „bajtársi szövetségek”.
Jobboldali diákszövetségek alakulása 1919 végétől A Medicus zászlóalj csoport 1919. augusztus 3-án, a Tanácsköztársaság bukásával szinte egy időben jelentette be a Turul Szövetség megalakítását,„A balsikerű ellenforradalmi kísérletek után sokan, nagyon sokan a kínzókamráiról hírhedt forradalmi börtönök rabjává váltak. Minden megfélemlítés dacára az eltökélt gárda mégsem rebbent szét, s amikor a kommün bukása után vezérük, Velcsov György a börtönből kiszabadult, újra aktivitásba léptek. 1919. augusztus 1-én Velcsov szervezet alakulatait saját parancsnoksága alatt „Medicus zászlóalj” néven proklamálta. Ez az alakulat volt az, amely később a híressé vált „Tudomány Egyetemi Zászlóalj” elnevezéssel oly elévülhetetlen érdemeket szerzett az országban. Budapestnek rendje, a közbiztonság és a törvénytisztelet gyors visszaállítása tekintetében. Velcsov György 1919. augusztus 2-án karhatalommal elfoglalta a kommunista ifjú munkások Budapest IX., Üllői út 4. szám alatti helyiségét, s egyben ugyanakkor megalakultnak jelentette ki a „Medicus Zászlóaljjal” szervesen kapcsolt „Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség jogelődjét...”
Lendvay Béla: Tízéves a Turul Bajtársi Szövetség, Szegedi Új Nemzedék, X. (1928) március 31. 10. oldal a budapesti Tudományegyetemen, az ott tanuló nemzeti érzelmű diákság összefogásának céljával. Kevéssel ezután megalakult a műegyetemisták Hungária Magyar Technikusok Egyesülete, 1921-ben a csak katolikusokat tömörítő Foederatio Emericana, végül 1927-ben a Habsburg-párti legitimista Szent István Bajtársi Szövetség. E négy nagyobb szövetség közül a Turul tett szert legnagyobb befolyásra az egyetemi hallgatók között, a többiek szűkebb csoport képviseletét tűzték ki: a Hungária csak a Műegyetemen működött, az Emericana csak katolikus ifjakat tömörített, a Szent István a királyválasztásban képviselt szigorú, szűkebb kör által képviselt álláspontot.
1921-ben a turulosok kiálltak Horthy Miklós mellett IV. Károly visszatérési kísérletei idején, így a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi budaörsi csatában is.
20-as évek: az egyetemi zsidóverések korszaka A 20-as években a Turul működésében a központi elem a zsidóellenesség, a zsidók gazdasági, társadalmi befolyásának és az egyetemeken a zsidó hallgatók arányának csökkentése volt, a magyarság országon belüli életlehetőségeinek visszaszerzése és megtartása érdekében. Tevékenységük elsősorban zsidó hallgatók elleni rendszeres egyetemi atrocitásokban, zsidóverésekben és 1928 után minden tanévkezdéskor megrendezett antiszemita tüntetések szervezésében nyilvánult meg. Fő irányelvük az 1920-as numerus clausus gyakorlati megvalósítása, illetve a törvény 1928-as „meggyengítése” után az addig elért, lecsökkentett felvételi számarányok megvédése.
Tőrös Sándor a szövetség első fővezére 1936-ban így ostorozza a vezetést egy tisztújító gyűlésen:
„Mink, akik két félévben egy zsidót sem engedtünk be az egyetemre, mert a dékán aláírás nélkül nem engedett be senkit. Mi, akik ha kell, elpusztulunk egy szálig, de a numerus-claususból nem engedünk, mi nem azt vártuk, hogy ti ne valósítsátok meg a közélet minden terén, hogy ti 13,8 % mellett büszkén hordjátok a Turul sisakot. Azt vártuk, akartuk, hogy kint mindenütt, hogy az orvosi pályán és mindenütt csak az 5 %-nak megfelelő legyen. Mit váltott valóra a Turul?” MOL P 1364 Turul Szövetség. 1. d. 3. t. A XVIII. Országos követtábor teljes jegyzőkönyve, 1936. november 5–8. 83–84. in Szécsényi András: A Turul Szövetség kettészakadása 1943-ban, Adalékok a Horthy-kor második felének ifjúsági-értelmiségi törésvonalainak megértéshez, Múltunk 2013/1. | 65–100.
Turul az ország első számú diákszervezetévé válik A Turul Szövetség a 20-as évek második felére a legnagyobb, országos szintű felsőoktatási diákszervezetté nőtte ki magát. Az 1930-as évek végére már körülbelül 40 000 tagot számlált, több baloldali és kommunista hallgató is tagja lett a szövetségnek.
Egyetemistaként Turul-tagként is tevékenykedett több a Rákosi-korszakban ismertté vált kommunista személyiség, így Losonczy Géza újságíró, Kállai Gyula, a Dobi-kormány külügyminisztere (1949–1951), Zöld Sándor (belügyminiszter 1950-51), Janikovszky BélaAz 1940-es évek elején a budapesti orvostanhallgatók Csaba Bajtársi Egyesület tagja volt, a Turul hivatalos antiszemita ideológiáját vallotta magáénak. 1944-ben az antifasiszta mozgalomba került, részt vett Gömbös Gyula szobrának felrobbantásában. A világháború után a szegedi ÁVO parancsnoka, aki helyettesével, Komlós Jánossal (későbbi humorista) közösen irányította a helyi politikai leszámolásokat. (szegedi ÁVO parancsnok, Komlós János felettese), aki a budapesti orvostanhallgatók alkotta Csaba Bajtársi Egyesület tagja volt, és a Turul hivatalos antiszemita ideológiáját vallotta magáénak.
Szélesedő arculat, népi és szociális mozgalom 1932-től A turulosok által leginkább tisztelt Gömbös Gyula kormányra kerülése táján fővezérré választott Végváry József vezetése alatt a Turul igazi tömegmozgalommá fejlődött, ideológiája is változáson ment keresztül. Meghirdették a paraszti és munkásszármazású fiatalok felvételét, egyre erősebb szóhoz jutottak a népi mozgalom képviselői, a falukutatók. Közben kihívásként kell szembenéznie a megjelenő új, szélsőjobboldali nyilas pártokkal, amelyek vezetői között számos turulista felbukkan. Ők Gömbössel szemben teljes őrségváltást, a zsidósággal szembeni jóval radikálisabb megoldást akarnak, sokszor erősen németellenes éllel. bélyegkép|Veres Péter, a népi szárny tiszteletbeli „dominusa” 1942-ben Végváry a korábbi élesen zsidóellenes irányzat helyett elsősorban a szociális változásokat sürgette, természetesen fenntartva a magyar faj védelmét és a német- és zsidóellenes beállítódást. Határozottan támogatta a Gömbös-kormány zsidóellenes törekvéseit és a revíziót, de fellépett a nyilasok ellen.
A Turul szociális tevékenysége 1933 és 1938 között megerősödött. Sorra létesültek olyan lényeges intézmények, amelyek valóban említésre méltó szerepet játszottak a harmincas évek egyetemi életében, szórakozást, sportolást biztosítva, illetve segítve az ifjúság szociális gondjain: Turul Menza, Turul kollégium, Turulvár, Turul lőtér, Turul vízi- és sporttelepek, Turul nyelv-tanfolyamok, Turul színház- és sportjegyiroda, Turul szemináriumok, Turul Munkatábor, Turul Sütőüzem, Turul Vaskereskedelmi Vállalat. Emellett helyi szinten is pezsgő, polarizált egyesületi élet zajlott országszerte.