Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Fekvése Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged (Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.

Megközelítése A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet, és közvetlenül a déli határszéle mellett elhalad még az 5408-as út is.

Nevének eredete 1717. Forro Somboja ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből) → Forrózsombója → 1926. Zsombódülő → 1937. Zsombó Története Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független) 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) 2006–2010: Gyuris Zsolt (független) 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület) 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület) 2019–2024: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület) 2024– : Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)

Népesség

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).Zsombó Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% cigánynak, örménynek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).Zsombó Helységnévtár

Nevezetességei A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes. Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét. A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is. 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál. A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa. A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak. Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala. Wesselényi Népfőiskola (1982-)

Híres emberek Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974.)

Testvértelepülések Orotva, Románia Ipolynyék, Szlovákia

Jegyzetek

Források Magyar Elektronikus Könyvtár Magyarország Helységnévtára Bálint Sándor: Szegedi szótár Nyelvtudományi Értekezések 22. sz. További információk A település honlapja Zsombó az utazom.com honlapján Zsombó.lap.hu - linkgyűjtemény falufórum

Kategória:Csongrád-Csanád megye települései