bélyegkép|jobbra|200px|Pierre Jean David d’Angers: Bernard-Germain de Lacépède büsztje (1824) Bernard Germain de Lacépède, teljes nevén Bernard-Germain-Étienne de La Ville-sur-Illon, comte de Lacépède vagy csak röviden Lacépède (Agen, 1756. december 26. – Épinay-sur-Seine, 1825. október 6.) francia természettudós, politikus.
Élete A francia természettudós az Aquitania régióban levő Agen városban született. Taníttatását szigorúan felügyelte az apja. A természettudomány iránti érdeklődését Georges-Louis Leclerc de Buffon Histoire naturelle, générale et particulière című műve keltette fel. Szabadidejében a zenével is foglalkozott; jó zongorista és orgonista lett. Két operadarabot is komponált, ezeket soha nem adták ki, azonban Christoph Willibald Gluck német zeneszerző megdicsérte e két zeneműért.
1781–1785 között két verseskötetet adott ki, Poétique de la musique címmel. Ugyanebben az időben két fő írása jelent meg: 1781-ben az Essai sur l'électricité és 1782–1784 között a Physique générale et particulaire. E két írás következtében Buffonnal jó barátságba került, aki 1785-ben kinevezte a királyi botanikuskert alkalmazottjának, és szerette volna, ha de Lacépède folytatja korábbi művét, a „Histoire naturelle”-t. Buffon művének a folytatása Histoire des quadrupèdes, ovipares et des serpents címmel jelent meg 1788 - 1789 között, két kötetben. 1789-ben egy harmadik rész is megjelent, a Histoire naturelle des reptiles.
A francia forradalom kitörése után Lacépède az Alkotmányozó Nemzetgyűlés tagja lett, de a rémuralom időszaka alatt elhagyta Párizst – mivel nem értett egyet a mészárlásokkal és ezért az élete is veszélybe került. Amikor a királyi fűvészkertet (Jardin du Roi) füvészkertté (Jardin des Plantes) szervezték át, Lacépède-et a halakkal és hüllőkkel foglalkozó részleg vezetőjévé nevezték ki. 1798-ban publikálta az Histoire naturelle des poissons (A halak természethistóriája) első kötetét, 1803-ban jelent meg az ötödik kötet, 1804-ben pedig az Histoire des cétacés (A cetfélék története).
A politikában vállalt szerepe miatt ezután kevés ideje jutott a természettudomány művelésére. 1799-ben képviselő lett, 1801-ben a felsőház elnöke (ezt a posztot 1807–08 és 1811–13 között is betöltötte), 1803-ban a Francia Becsületrend nagykancellárja, 1804-ben államminiszter, a Bourbon-restauráció alatt, 1819-ben főnemesi (peer) rangot kapott. 1812-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották. Tagja volt továbbá a brit Royal Societynek és természetesen a Francia Természettudományi Akadémiának (Institut de France) is. Élete utolsó szakaszában készült el nagy műve, az Histoire générale physique et civile de l'Europe (Európa természettörténete), mely csak halála után, 1826-ban jelent meg 18 kötetben. 1825. október 6-án Épinay-sur-Seine-ben érte utol a halál.
Művei, írásai Les ages de la nature et histoire de l'espèce humaine. Paris, 1830 p.m. Histoire naturelle de l'homme. Pitois-Le Vrault, Paris, 1827 p.m. Histoire générale, physique et civile de l'Europe. Cellot, Mame, Delaunay-Vallée & de Mat, Paris, Brüssel, 1826 p.m. Histoire naturelle des quadrupèdes ovipares, serpents, poissons et cétacées. Eymery, Paris, 1825 Histoire naturelle des cétacées. Plassan, Paris, 1804 Notice historique sur la vie et les ouvrages de Dolomieu. Bossange, Paris, 1802 La ménagerie du Museum national d'histoire naturelle. Miger, Paris, 1801–04 Discours d'ouverture et de clôture du cours de zoologie. Plassan, Paris, 1801 Discours d'ouverture et de clôture du cours d'histoire naturelle. Plassan, Paris, 1799 Histoire naturelle des poissons. Plassan, Paris, 1798–1803 Discours d'ouverture et de clôture du cours d'histoire naturelle des animaux vertébrés et a sang rouge. Plassan, Paris, 1798 Discours d'ouverture du Cours d'histoire naturelle. Paris, 1797 Histoire naturelle des quadrupèdes ovipares et des serpens. de Thou, Paris, 1788–90 Vie de Buffon. Maradan, Amsterdam, 1788 La poétique de la musique. Paris, 1785 Physique générale. Paris, 1782–84 Essai sur l'électricité naturelle et artificielle. Paris, 1781
Bernard Germain de Lacépède által alkotott és/vagy megnevezett taxonok Az alábbi linkben megnézhető Bernard Germain de Lacépède taxonjainak egy része.
Fordítás
Források 1911 This article incorporates text from a publication now in the public domain: Chisholm, Hugh, ed (1911). Encyclopædia Britannica (Eleventh ed.), Cambridge University Press Georges Cuvier: Éloges historiques de MM. de Saussure, Pallas, Hauy, de Lacépède et Cavendish. Theissing, Münster, 1876 Ora Frishberg Saloman: Aspects of "Gluckian" operatic thought and practice in France. Ann Arbor, 1984 Louis Roule: Lacépède, professeur au Muséum, premier grand chancellier de la Légion d'honneur, et la sociologie humanitaire selon la nature. Flammarion, Paris, 1932
További információk
Kategória:Francia biológusok Kategória:Francia ichtiológusok Kategória:1756-ban született személyek Kategória:1825-ben elhunyt személyek Kategória:A Francia Természettudományi Akadémia tagjai Kategória:A francia parlament tagjai Kategória:Szakírók Kategória:Francia egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Francia zeneszerzők Kategória:Franciaországi szabadkőművesek Kategória:A Royal Society tagjai Kategória:A francia Becsületrend kitüntetettjei