Zágra () falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése Besztercétől 48 kilométerre északnyugatra, a Cibles déli lábánál fekszik. A község határának 38%-a erdő és 35%-a legelő.

Nevének eredete Neve szláv eredetű, jelentése 'hegyen túl'.

Története Első előfordulásakor, 1440-ben (Zagra) puszta faluként jegyzik, tehát bizonyos, hogy korábban már létezett. A radnai uradalom román falva volt. 1733-ban 220 családot írtak benne össze, tíz pappal (valószínűleg kolostor működött benne). 1764 és 1851 között a Határőrvidék egyik századának a székhelye, majd 1861 és 1876 között Naszód vidéke egyik járásának székhelye volt. 1795-ben 262 házból állt, körülbelül ezer lakossal. 1876-tól Beszterce-Naszód vármegyéhez tartozott. 1897-ben olvasókört és kórust, 1907-ben népbankot alapítottak benne. Az ezredforduló környékén elsősorban gyümölcstermesztő falu.Ion Ghinoiu szerk.: Atlasul Etnografic Român, 1. köt.: Habitatul. București, 2003, 171 Főbb utcái már 1904-ben ki voltak kövezve. Akkor 269 fából és 28 kőből épült lakóház állt benne, 247 dránicával és ötven szalmával fedve.Alina Ioana Șuta-Bogătean: Habitat și alimentație în societatea rurală românească din Transilvania de la Revoluția Pașoptistă la Marea Unire din 1918. Cluj-Napoca, 2012

1880-ban 1127 lakosából 1087 volt román és 30 cigány anyanyelvű; 1105 görögkatolikus vallású.

2002-ben 1158 lakosából 1156 volt román nemzetiségű; 1023 ortodox és 121 pünkösdi vallású.

Látnivalók Ortodox (korábban görögkatolikus) fatemplomát 1698-ban, 1778-ban vagy 1785-ben építették Bethlenkörtvélyesen és onnan a helyi Gavrilă Onișor hozatta át és állította föl 1938-ban. A falutól délre fekvő, 1800 m²-es felületű Zágrai-tó-ban mocsári teknősök élnek.

Híres emberek Itt született 1884-ben Nicolae Drăganu nyelvész.

Jegyzetek

Források A község bemutatása

Kategória:Beszterce-Naszód megye települései Kategória:Beszterce-Naszód vármegye települései