Sarkadkeresztúr () község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Fekvése Sarkad északi szomszédságában fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában. További szomszédai: észak felől Okány, északkelet felől Mezőgyán (Nagygyanté), kelet felől Újszalonta, délkelet felől pedig Méhkerék. Nyugat felől, egészen az okányi határszélig Sarkadhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.
Megközelítése A településen, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülhúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala a két végponti település, illetve a 44-es és a 47-es főutak felől is. Csökmővel és Okánnyal a 4223-as út köti össze.
Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a MÁV 128-as számú a érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sarkadkeresztúr megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Méhkerék megállóhely és Okány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától jó 3 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 4219-es útból kiágazó 42 342-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története A község a történelmi idők során jellemzően osztozott a vele szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsában.
A 17. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas és Csotka családok voltak.
A 19. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.
A 20. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.
A településhez tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Nagy Mihályfüggetlen1994–1998független1998–2002MSZP2002–2006MSZP2006–2010MSZP2010–2014Bakucz Péterfüggetlen2014–2016Fidesz-KDNPa képviselő-testület feloszlatta magát2016–2019függetlenIdőközi választás 2016. december 18.2019–2024független2024–Fidesz-KDNP
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 4,2% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 39,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (18,6% nem nyilatkozott).Sarkadkeresztúr Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% románnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,7% volt református, 6,9% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).Sarkadkeresztúr Helységnévtár
A zsidó közösség és temetője
Sarkadkeresztúron a 19. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé. Nevezetességei Református temploma - 1818-ban épült. Görög k. temploma - 1830-ban készült.
Sportélete
A Sarkadkeresztúri Sportegyesület leginkább labdarúgóklubként működik a településen.
Források
Jegyzetek
További információk
Kategória:Békés megye települései Kategória:Kis-Sárrét Kategória:Bihar vármegye települései