A fáskövirózsa-formák (Sempervivoideae) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe sorolt varjúhájfélék (Crassulaceae) családjában a három alcsalád egyike (a legtöbb fajt számláló).
Elterjedésük, élőhelyük
Valamennyi nemzetség holarktikus — a fajok többsége Közép-Amerikában, illetve az Andokban él. Az Újvilágban észak felé az USA déli részéig (Arizona) értek el.
Megjelenésük, felépítésük
Levélszukkulens pozsgás növények. Egyesek levelei tőlevélrózsában, másokéi rövid szár végén fejlődő levélrózsában, megint másoké a száron szórtan nőnek.
Felhasználásuk
Az alcsalád több pozsgás nemzetségét dísznövényként termesztik — főleg sziklakertekben, illetve cserepes növényként.
Rendszerezésük Az alcsaládba 4 nemzetségcsoportot sorolnak összesen 30 nemzetséggel:
Aeonieae Thiede ex Reveal kövirózsacserje (Aeonium) Webb & Berthel. Aichryson Webb & Berthel. sziklagyökér (Monanthes) Haw. Sedeae Fr. Afrovivella A.Berger Cremnophila Rose Dudleya Britton & Rose fáskövirózsa (Echeveria) DC. Graptopetalum Rose Lenophyllum Rose varjúhájfa (Pachyphytum) Link, Klotzsch & Otto Pistorinia DC. Prometheum (A.Berger) H.Ohba Rosularia (DC.) Stapf varjúháj (Sedum) L. Thompsonella Britton & Rose Villadia Rose Semperviveae Dumort. Petrosedum Grulich kövirózsa (Sempervivum) L. Umbiliceae Meisn. Hylotelephium H.Ohba Meterostachys (Makino) Nakai mongolkőrózsa (Orostachys) Fisch. Perrierosedum (A.Berger) H.Ohba Phedimus Raf. Pseudosedum (Boiss.) A.Berger Rhodiola L. Sinocrassula A.Berger Umbilicus DC.
Incertae sedis – „bizonytalan helyzetű” (az alábbi nemzetségek még nincsenek a fenti nemzetségcsoportokba besorolva): Chaloupkaea Niederle sűrűlevél (Chiastophyllum) (Ledeb.) A.Berger Kungia K.T.Fu
Források Crassulaceae J.St.-Hil. Plants of the World Online Szűcs Lajos: Kedvelt kaktuszok, pozsgások. Gondolat. Budapest, 1984. p. 264. Ray Stepnenson: Sedum. Cultivated stonecrops Arnott, G.A.W. 1832. Botany 112. Mort, M.E., O’Leary, T.R., Carrillo-Reyes, P., Nowell, T., Archibald, J.K. & Randle, C.P. 2010. Phylogeny and evolution of Crassulaceae: past, present, and future. Schumannia 6: 69-86. PDF from ResearchGate Reference page. Nikulin, V.Y., Gontcharova, S.B., Stephenson, R. & Gontcharov, A.A. 2016. Phylogenetic relationships between Sedum L. and related genera (Crassulaceae) based on ITS rDNA sequence comparisons. Flora 224: 218-229. DOI: 10.1016/j.flora.2016.08.003 PDF Reference page. Nikulin, V.Yu. & Goncharov, A.A. 2017. Molecular and phylogenetic characteristics of Sedum (Crassulaceae) and related genera based on a comparison of the nucleotide sequences of the matK gene of chloroplast DNA and the ITS of the ribosomal DNA region. Botanical Journal 102 (3): 309-328. PDF from ResearchGate In Russian, abstract in English. Reference page. Shaw, J.M. 2017. (2512) Proposal to conserve the name Orostachys with a conserved type (Crassulaceae). Taxon 66(2): 521-522. DOI: 10.12705/662.24 Reference page. Reveal, J.L. 2012. An outline of a classification scheme for extant flowering plants. Phytoneuron 2012-37: 1–221. Full text PDF Reference page. Stevens, P.F. 2001 onwards. Angiosperm Phylogeny Website. Version 14, July 2017 [and more or less continuously updated since]. Online. Reference page. Thiede, J. & Eggli, U. 2007. Crassulaceae in Kubitzki, K., Bayer, C. & Stevens, P.F. (Eds.) Flowering plants : Eudicots ; Berberidopsidales, Buxales, Crossosomatales, Fabales p.p., Geraniales, Gunnerales, Myrtales p.p., Proteales, Saxifragales, Vitales, Zygophyllales, Clusiaceae Alliance, Passifloraceae Alliance, Dilleniaceae, Huaceae, Picramniaceae, Sabiaceae pp. 83–119 DOI: 10.1007/978-3-540-32219-1_12 Crassulaceae PDF in Research Gate Reference page.
Kategória:Növényalcsaládok