A pénzügyben a momentum az a megfigyelt jelenség, hogy az emelkedő árú befektetési eszközök ára tovább emelkedik, és a csökkenő árúaké pedig csökken. Például, Jegadeesh és Titman 1993-ban, illetve 1999-ben kimutatta, hogy azok a részvények, amelyek a múltban erőteljesen emelkedtek, a jövőben is átlagosan havi 1%-kal túlteljesítették a legrosszabb múltbeli eredményt produkáló részvényeket.
A momentum létezése piaci anomália, amelyet a pénzügyi elmélet nehezen tud megmagyarázni. A probléma az, hogy a múltbeli emelkedés nem szabadna, hogy a jövőbeli emelkedésre engedjen következtetni. A hatékony piac elmélet szerint ilyen emelkedésnek csak az új információk kereslete és kínálata (fundamentális elemzés) szerint szabadna bekövetkeznie. A pénzügytannal foglalkozó kutatók a momentum jelenségét elsősorban mentális elfogultságnak tudják be, ami a viselkedési közgazdaságtan területére tartozik. A magyarázat az, hogy a befektetők irracionálisak a tekintetben, hogy alulreagálják az új információkat tranzakciós áraik meghatározásánál (Daniel, Hirschleifer, és Subrahmanyam, 1998, és Barberis, Shleifer, és Vishny, 1998). A legújabb kutatások szerint viszont a momentum jelensége teljesen racionális kereskedőknél is létrejön (Crombez, 2001).
Irodalom
Barberis, N., A. Shleifer, and R. Vishny. “A Model of Investor Sentiment.” Journal of Financial Economics, 49, 1998. Crombez, J. "Momentum, Rational Agents and Efficient Markets." The Journal of Psychology and Financial Markets, 2, 2001. Daniel, K., D. Hirschleifer, and A. Subrahmanyam. “A Theory of Overconfidence, Self-Attribution, and Security Market Under and Over-reactions.” Journal of Finance, 53, 1998. Jegadeesh, N., and S. Titman. “Returns to Buying Winners and Selling Losers: Implications for Stock Market Efficiency.” Journal of Finance, 48, 1993. Jegadeesh, N., and S. Titman. “Profitability of Momentum Strategies: An Evaluation of Alternative Explanations.” NBER Working paper #7159, 1999.
Fordítás
Kategória:Pénzügy
ru:Моментум (технический анализ)