Az Őrzők legendája (eredeti cím: Legend of the Guardians) Zack Snyder rendezésében készült animációs fantasy kalandfilm, ami Kathryn Lasky könyvsorozatának első három kötetén alapul. A film Sorenről, a bagolyról szól, akit elrabolnak otthonából, hogy kegyetlen harcost faragjanak belőle. Ám egy társával együtt megszökik, és az úton melléjük szegődik társként egy kígyó és két további bagoly, így már öten folytatják útjukat, hogy megtalálják a legendákban szereplő Őrzők fáját.
A film magyar bemutatója 2010. október 7-én volt.
Szereplők SzereplőSzínészMagyar hangSorenJim SturgessElőd ÁlmosGülfiEmily BarclayMolnár IlonaDerengAnthony LaPagliaFaragó AndrásKotorDavid WenhamRajkai ZoltánEzylrybGeoffrey RushBorbiczki FerencTukkRyan KwantenCrespo RodrigoSzisszen asszonyMiriam MargolyesSzabó ÉvaEglantínaAdrienne DeFariaKárolyi LiliNoctusHugo WeavingSörös SándorMarellaEssie DavisSpilák KláraBoronRichard RoxburghRosta SándorBarranDeborra-Lee FurnessSági TímeaOtulissaAbbie CornishGubás GabiAllomérSam NeillKárpáti TiborEchidnaBarry OttoBarbinek PéterVascsőrűJoel EdgertonSótonyi GáborNíraHelen MirrenBánsági IldikóDudúBill HunterEpres AttilaBuboBill HunterSzokol PéterStrix StrumaSacha HorlerHalász ArankaCsattLeigh WhannelBácskai JánosCsettAngus SampsonJózsa ImrePeteGareth YoungBodrogi Attila
A film készítése
Az Őrzők útja: könyvről a filmvászonra “Az vagy, amit álmodsz...”
Soren, a kisbagoly nagy útra indul álmai nyomában… és rájön, hogy álma valóság. Részese lesz a legendának, melyet apja esti meséiből oly jól ismer. Soren utazásai során megismeri önmagát, barátokat szerez – megkeresi Ga-Húl őrzőit, és megküzd a gonosz Tisztákkal, hogy megvédje a szabadságot, megerősítse a gyengéket, és legyőzze a gonoszt. “Hát nem arról álmodozik minden kis srác, hogy főszereplő lesz a kedvenc történetében? – kérdi Zack Snyder rendező. – Filmünkben van egy ifjú bagoly, aki szeretné megtalálni a legendás harcosokat, akikről születése óta oly sokat hallott. És mikor a történetek igaznak bizonyulnak, elindulnak a kalandok.”
“Zack stílusa, filmjei látványvilága egészen egyedi, és ez ránk, az Animal Logic-ra is igaz. Az első perctől nagyon egymásra találtunk” – mondja a film producere, az Animal Logic cég igazgatója, Zareh Nalbandian. Nalbandian komoly tapasztalatokkal bír, hiszen ő volt a producere az Oscar-díjas Táncoló talpak-nak. 500 fős stábot verbuvált, köztük egy csapat komputeranimációs szakembert, hogy Az őrzők legendájá-t 3D-ben filmre vigye. “Nem úgy gondolunk a filmjeinkre, mint animációs filmekre – folytatja. – Zack sem azért vállalta a rendezést, hogy animációs filmet csináljon, hanem egy remek fantasy kalandfilmet, mely történetesen animációs közegben játszódik. A hangsúly azon volt, hogy a látvánnyal lenyűgözzük a közönséget.”
Snyder, aki ezt megelőzően olyan epikus akciófilmeket rendezett, mint a 300 és a Watchmen, ezt a filmjét is személyes okokból forgatta. “Tudom, hogy közhelyesen hangzik – mondja a rendező –, de a gyerekeim mindig azzal nyaggattak, mikor nézhetik meg már végre egy filmemet. Nagyon tetszett az ötlet, hogy az Animal Logic csapatával dolgozhatok. A Táncoló talpak bizonyos részei művészi szempontból forradalmian újak voltak.” A filmkészítők akkor bukkantak a hősies baglyok történeteire, mikor Lionel Wigram executive producer felfedezte Kathryn Lasky 15 kötetes regényfolyamát, Az őrzők legendájá-t. Azonnal látta, milyen filmes lehetőségek rejlenek benne, így a művet gyorsan Donald De Line producer figyelmébe ajánlotta.
“Jóllehet néhány filmje sötétebb dolgokról szól, azért Zack-nek van egy varázslatos gyermeki énje is – jegyzi meg De Line. – Igazi művész, s ebben a filmben egészen új oldaláról mutatkozik be. Nagy akciójelenetek, szárnyaló teremtmények, hatalmas csaták – mindez 3D-animációban, 3D-ben felvéve – ez számára is hatalmas élmény volt.” “Ez egy kalandfilm – földön, vízen, levegőben. A legjobban úgy tudtuk mindezt megjeleníteni a vásznon, ha 3D-ben forgatunk, méghozzá komputeres animációval” – erősíti meg Snyder. Lasky, az eredeti regények szerzője – s egyben a film executive producere – áldását adta a filmesek munkájára. “Mikor megnéztem a filmet, egy álom vált valóra – mondja. – Nem hittem a szememnek: Zack Snyder ragyogóan vitte vászonra Ga-Húl meséjét, s közben hű maradt az általam teremtett világhoz. Magával sodort Az őrzők legendája!” Snyder most először merészkedik az animáció birodalmába. Így lelkesedik: “Az animáció nem más, mint filmkészítés – határok nélkül. Mikor felismertem, milyen lehetőségek rejlenek ebben a filmben, s hogy mindent olyanra formálhatunk, amilyenre megálmodtuk – alig vártam, hogy valóra is váltsuk.”
A baglyok animálása “Eddig csak szavak bizonyították az Őrzők létezését, mégis hittem bennük.”
Az animációs műfajban kézzelfogható módon semmi sem létezik a film elkészítése előtt. Így hát a rendező és a művészeti részleg feladata, hogy megálmodja, milyen lesz a filmben ábrázolt világ, és milyenek lesznek az azt benépesítő teremtmények. Az egyszerű ceruzarajzot egyszerű animációvá transzformálják, ezt követik a figuratervek, az izomzat, s végül a mozgó testrészek, tollazat. Ez egy hosszú, fokozatos és néha embert próbáló folyamat. Ez egyáltalán nem rettentette el Snydert. “Az első értekezlettől kezdve nagyon lelkesen figyeltem, hogyan kelnek életre a figurák és a helyszínek – emlékszik vissza. – Most is ezt érzem minden egyes új lépésnél.”
A művészek üres lappal kezdték munkájukat. Először megpróbálták elképzelni, hogyan látja egy bagoly a világot. Hiszen ők éjszakai lények, és a történet nagy része éjszaka játszódik. Az ő napjuk a hold. Simon Whiteley látványtervező és Grant Freckelton művészeti vezető (a 300 Oscar-díjas trükkmestere) behatóan tanulmányozták a különféle bagolyfajtákat, illetve a helyszíneket, melyek összessége adja majd az Őrzők világát. “Szeretem, ha a dizájn a történetet szolgálja, ha a vásznon látható kép érzelmet vált ki a nézőből – mondja Freckelton. - Simon határozta meg a dolgok formáját – hogyan nézzenek ki a baglyok, a fák, az épületek stb. -, míg én inkább arra figyeltem, hogyan legyen világítva egy-egy jelenet, milyen legyen a film hangulata, a képek tónusa. Szó szerint mindennap ott ültünk egymás mellett arról elmélkedvén, milyen lehet ez a világ. Például, ha a baglyoknak páncéljuk van, az miben különbözik az emberétől? Ha sisakjuk van, az hogyan működik, ha 180 fokban fordul a fejük? Itt jönnek képbe a csatakarmok és a sisakok.”
Whiteley, aki felkeresett egy bagolymenedéket Angliában, és a forgatás során maga is bagolyszakértővé vált, így beszél: “Mikor a menedékben a baglyokkal foglalkoznak, azonnal kitűnik, hogy szinte emberi személyiségük van. Vannak boldog baglyok, morcos baglyok, dühös baglyok, barátságos baglyok. Némelyikük olyan, mint egy háziállat: simogathatod, szeret emberek között lenni. Mindegyik fajtát lefilmeztük repülés, futás, evés, fürdés közben, és innen mintáztuk a figurákat a filmben.”
A látványtervezők létrehoztak egy “bagolysulit” az animációs csapat részére. Mindent megtanítottak nekik a baglyokról, elvitték őket Sydney múzeumaiba és a helyi állatkertekbe. A baglyok figuratervét valódi bagolycsontvázakból alkották meg. Az animátorokat megtanították rá, hogyan gondolkodik, cselekszik, mozog egy bagoly. “Tanulmányozni kell őket, hogy felfedezhessük a figurákat alkotó apró nüanszokat – mondja Nalbandian. – A stábtagoknak bagollyá kell átlényegülni, hogy életre kelthessék a figurákat a vásznon.”
A Legenda hangjai “Egy családban mindenkinek megvan a szerepe.”
Az egyik jófiú Soren – a főszereplő. Egy gyöngybagoly, aki Tyto erdeiben nevelkedett, aki hisz a Ga-Húl őrzőinek – e legendás harcosoknak – a legendájában. Az őrzők egy csapatnyi mitikus bagoly, akik megesküdtek, hogy megjavítják, ami elromlott, megküzdenek a gonosszal, és minden bajtól megvédik a bagolykirályságot. Mikor Sorent és bátyját, Tukkot elfogják a Tiszták – a gonosz baglyok, akik igájukba akarják hajtani a nem “elit” tytókat, az elitekből pedig katonákat akarnak faragni – Soren azt reméli, hősei nem csak hogy léteznek, de rájuk találhat, és segítségül hívhatja őket a bagolynemzetség megsegítésére.
A történet hősének hangján Jim Sturgess brit színész szólal meg. “Jim hangjából érezni a csodálkozást – mondja Snyder. – A realisták világában Soren mer álmodni, és Jim erre nagyon ráérzett.” Sturgess először félt kicsit a szinkronizálástól, de hamar beletanult. “Eléggé fura volt látni, hogy a hangom egy bagolyarcból jön ki – mosolyog Sturgess. – A szemei elmesélik a történetet, pont úgy, mintha az én arcom lenne a vásznon.” Soren első riválisa nem egy Tiszta, hanem bátyja, Tukk, aki irigyli, hogy Soren olyan ügyesen repül. Szerinte a történetek, melyeket apjuk az Őrzőkről mesél, fárasztóak. “Mikor Tukkot elviszik a Tiszták, hamar megtetszik neki az ötlet, hogy katonának állhat, hogy végre fontosabb lehet az öccsénél – mondja Deborah Snyder. – De Soren továbbra is hisz Tukk megváltásában, hogy visszafordíthatja Tukkot.” A csökönyös bagolyt Ryan Kwanten szólaltatja meg. “Tukk amolyan gyötrődő karakter – jegyzi meg a színész. – Hiába ő az idősebb, öccsének jobb képességei vannak. Mikor Níra, a Tiszták királynője megkörnyékezi, és egekbe magasztalja csak mert tyto – Tukk ekkor sebezhető, és könnyedén manipulálható.”
Nem ez az első eset, hogy Helen Mirren – Níra szerepében – uralkodót alakít. Ő a Tiszták mindenható vezetője, hófehér tollakkal, jéghideg, csábító szemekkel. “Ki lehetne jobb királynő, kinek a hangja királyibb, mint Helen Mirrenné?” – mosolyog Zack Snyder. Wigram szerint “Helen kizárólag a hangjával valami olyan különöset ért el… Níra az ő előadásában nemcsak imádni való gonosztevő, de a gonoszságot vonzóvá is teszi.” “Níra becsvágyó, okos, de a gondolkodása elég faramuci. Ettől olyan veszélyes – állítja Mirren. – Manipulátor egy autokrata diktatúrában, és ő ezt imádja. Felsőbbrendűnek érzi magát, mindent jobban tud, mindenkinél jobban kormányoz – valószínűleg még a férjénél, a Tiszták királyánál is jobban. Más hangokat meg sem hall.”
Van valaki, aki titokban ellent mer mondani Nírának: Dudú, az északi bagoly. A Tiszták egykor nagy dolgokat ígértek neki, de ezeket nem teljesítették. Dudú úgy dönt, ellenük fordul. Segít Sorennek és Gülfinek megszökni az árva baglyoknak fenntartott Szent Ególiusz Akadémiáról. Ez egy szörnyű hely, ahová száz meg száz ifjú baglyot kényszerítenek a Tiszták. Hugo Weaving két műszakban dolgozott, hiszen egyfelől Soren és Tukk apját, Noctust, másfelől Dudút is ő alakítja. “Dudú be nem váltott ígéret maradt – mondja Weaving a bagolyról, aki életét kockáztatja, hogy az ifjaknak segítsen. – Családjával zsarolták, ezért sokáig behódolt. De most olyan korszakba lépett, mikor készen áll visszavágni, bármibe is kerül.”
A repülés megteremtése “Idáig eljöttetek…hát rajta…nézzetek fel az égre. És szálljatok!”
Nincs is tán csodásabb tulajdonsága a baglyoknak, mint hogy képesek némán repülni – észrevétlenül suhanni, és újra eltűnni az éjszakai égbolton. A filmalkotók tudták, hogy az egyik legfontosabb feladatuk az lesz, hogy a madarak repülésének szépségét visszaadják a vásznon. Zack Snyder szerint: “Az animátorok elképesztő munkát végeztek. Új magasságokra repítették a baglyokat – képletesen és szó szerint.”
Az animátorok úgy emelték az égbe a baglyokat, hogy először lemásolták a szárnyak ívét. Bonyolult folyamat volt, modelleket építettek, aztán betáplálták őket a komputerbe. “Ha látsz egy baglyot repülni, kizárni-összezárni a szárnyait, olyan természetesnek és erőlködés mentesnek tűnnek a mozdulatai. De mikor közelebbről megvizsgálod, látni, hogy mennyi minden szükséges hozzá” – tűnődik Damien Gray karakter-supervisor.