bélyegkép|Az Albert Flórián Stadionban rendezett utolsó rangadó (2013. március 10.) A Ferencváros–Újpest-rangadó vagy Ferencváros–Újpest-derbi, vagy egyszerűen csak a derbi a Ferencvárosi TC és az Újpest FC labdarúgócsapatainak összecsapása, a magyar labdarúgás egyik legrégebbi és a legnagyobb figyelem övezte rangadója. A két klub minden sportágban rivalizál egymással, amelyekben összemérik az erejüket, de a legismertebb a futballcsapataik versengése, amelyet külföldön is a világ legjelentősebb klubrivalizálásai között tartanak számon.
A Ferencvárosi TC a magyar labdarúgás legeredményesebb és legnépszerűbb csapata. Az Újpest FC a második legrégebben alapított magyar sportegyesület, a megnyert bajnokságok számát tekintve a harmadik helyen áll, szurkolótábora ugyanakkor hagyományosan az egyik legnagyobb az országban.
A két csapat általában kiélezett, nyílt mérkőzéseket vív, amelyeknek eredménye gyakran fittyet hány a papírformára, ezért az előzetes latolgatások során igen gyakran tekintik a meccseket háromesélyesnek. 1933-ban például az Újpest három nappal azután nyerte meg a bajnokságot, hogy 11–1-re kikapott a Fraditól. Az 1976-os bajnokságot a Ferencváros nyerte, nem sokkal azután, hogy 8–3-as vereséget szenvedett az Újpesttől.
Történelmi és szociológiai háttér thumb|right|350px|Fradi–Újpest-rangadó az Albert Flórián Stadionban. (2011. április 1.) A két csapat közti hagyományos rivalizálás kezdetben vidék–Budapest-versengés volt: Újpest csapatának megalapítása után is sokáig különálló kisváros volt vegyes magyar-német-zsidó lakossággal és csak 1950-ben lett Budapest része. A Ferencváros háttere kezdetben a katolikus német kispolgárság volt. A kisvárosi csapat évtizedekig nem is számított a Ferencváros igazi ellenfelének: az 1920-as évekig a Ferencváros–MTK számított az igazi nagy rangadónak.
Az 1950-es évekre a rivalizálás átalakult: a Fradi „ellenzéki” csapat lett, az Újpest pedig a Belügyminisztérium csapata. Az ellenzékiséget természetesen nem mai fogalmainkkal kell értelmezni, hiszen ellentmondást a kommunista rezsim nem tűrt. A futball erősebb állami kontroll alá vonása után a csapatokat átnevezték és csak kettő – a Vasas és az Újpest – tarthatta meg eredeti színeit. A betagolást nem úszhatta meg a Ferencváros sem, bár Jaross Andor miatt, akit a Ferencváros elnöke volt és 1944 májusában belügyminiszter, a csapatra a fasizmus árnyéka vetült és ezért igazán nagy presztízsű állami felügyelő szervet nem kaphatott. Az Élelmezési Dolgozók Országos Szövetsége csapataként folytatta, ÉDOSZ SE néven. (Az Újpest ekkor kapta a rendszerváltozáskor levetett Dózsa nevet, amelyen a fradisták máig csúfolják. Elnöke Gerő Ernő volt.)
A rivalizálás más háttérrel, de megmaradt a kommunista rezsim összeomlása után is, holott ekkor mindkét szurkolótábor kemény magja jobboldali radikális lett. Az Újpest szurkolótábora esetében a lakóhelyi indíttatás erősebb, mint a Fradinál, amelynek jelentős szurkolótábora van vidéken is.
A rivalizálás története thumb|right|220px|Ünneplés 1:0 után, Ferencváros–Újpest, 2011. április 1. Az első összecsapást 1905. február 19-én a Ferencváros nyerte 2–0-ra – ekkor még a Soroksári úton – és az ezután következő 21 mérkőzés mind a zöld-fehérek győzelmével zárult. Az Újpest először 1917. június 24-én győzte le a Fradit, 4–1-re. Az első Üllői úti találkozó az Újpesttel 1911. április 30-án 7–1-es Ferencváros-diadalt hozott. A Megyeri úton először 1922. szeptember 17-én találkozott a két csapat, a hazai Újpest nyert 2–1-re. A tabellát tekintve a rivalizálás első három évtizede elsöprő Ferencvárosi fölényben telt. A zöld-fehérek első bajnoki címüket 1903-ban nyerték, és az azt követő 27 évben további 10 bajnoki címet zsebeltek be, a dobogóról pedig mindössze kétszer csúsztak le 1903 és 1941 között. Emellett öt Magyar Kupával gazdagodott a Ferencváros trófeagyűjteménye, amelyből hármat (1922, 1927, 1933) az Újpest ellen nyert.
Az Újpest első bronzérmét 1917-ben szerezte, 1923-ben pedig három pontra volt a bajnoki címtől. Első bajnoki trófeáját 7 évvel később, az 1929-30-as szezonban nyerte meg. A győzelemmel a lila-fehér csapat lett az első, aki megtörte a Fradi-MTK páros 27 éven át tartó hegemóniáját a bajnokságban. A '30-as éveket végül öt bajnoki címmel zárta az Újpest, a Ferencváros háromszor hódította el a trófeát.
1932-ben a Ferencváros 100%-os győzelmi rátával lett bajnok, mind a 20 mérkőzését megnyerve. Az Újpest második lett.
Az 1940-es évek politikai zűrzavara sem törte meg a két fővárosi csapat dominanciáját. A Ferencváros egymást követő bajnoki címeket nyert 1940-ben, illetve '41-ben. Az Újpest előbb harmadik, majd második lett az említett szezonokban. Az 1945-ös szezonban az Újpest hatodjára lett magyar bajnok, miután három ponttal a Ferencváros előtt végzett a tabellán.
A két csapat közti bajnoki összecsapásokat 1954 és 1987 között jellemzően a Népstadionban rendezték, kettős rangadók keretében.
A Kommunista diktatúra első tíz évében mindkét csapatnak alább hagyott a sikere. Habár bronzéremig mindketten – az Újpest ezüstig is – eljutottak, a korábbi évtizedek dominanciájához képest nem teljesítettek ugyanolyan jól a brigádok. A "bajnokicím-csendet" végül az Újpest törte meg 1960-ban. Az utolsó fordulóban vált biztossá a lilák címe, miután Szusza Ferenc góljával 1:0 arányban múlták felül a zöldeket.
1967-ben a Ferencváros megszerezte 20. bajnoki címét, miután 8 ponttal az Újpest előtt végzett a tabellán. A következő évadban megvédték címüket a zöld sasok, itt az Újpest 1 pontra volt a bajnoki aranytól. Túl sokáig azonban nem szomorkodtak a negyedik kerületiek, 1969-ben magyar bajnokok és kupagyőztesek lettek. A '69-es szezon volt a lilák Mágikus Újpest-ként elhíresült időszakjuknak a kezdete. A korszak, amely 1969-től 1979-ig tartott, az Újpest történelmének legeredményesebb időszaka, amely alatt a lila-fehér csapat 9 bajnoki címet, és 3 magyar kupát hódított el előbb Baróti Lajos, majd Kovács Imre és Várhidi Pál vezényletével. A 9 NB1-es címből 7-et zsinórban nyert az UTE, hegemóniájukat pont a Ferencváros törte meg 1976-ban.
Az 1980-as években mindkettő gárda teljesítménye visszaesett. Habár 1981-ben a Ferencváros még bajnok tudott lenni, ezt követően 10 éven át a két fő budapesti gárda egyike sem tudott diadalt aratni az NB1-ben. Ilyenre korábban csak az 1910-es évek végétől, és az 1920-as évek közepéig volt példa, amikor az MTK zsinórban 10 bajnoki címet nyert. 1984-ben a Ferencváros hajszál híján kerülte el a kiesést, többek között az Újpest legyőzésének köszönhetően, öt fordulóval a vége előtt. 1986-ban a lila-fehérek a tabella 11. helyén zártak, ami az addigi történelmük legrosszabb helyezésének számított.
1990-ben az Újpest a szezon utolsó napján hódította el a bajnoki serleget. 1992-ben a Ferencváros is megtörte a 11 éven át tartó "bajnokicím-nélküliséget". Néhány hónappal később a Magyar Szuperkupa első és utolsó Derbi döntőjét játszottak, ahol 3:1 arányban nyert az Újpest, Eszenyi Dénes duplázott. 1995-ben a Ferencváros 7 ponttal maga mögé utasítva az Újpestet lett bajnok, majd az azt követő szezonban sikeresen megvédte címét a 9. kerületi együttes. 1998-ban az Újpest 20. bajnoki címét ünnepelhette. A klub a szezon utolsó játéknapján biztosította be a bajnoki címet, a Kispest-Honvéd 2-0-s legyőzésével. A lila-fehérek mögött a 2. a Fradi lett, 7 ponttal lemaradva. Ez mindmáig a lila-fehérek utolsó bajnoki címe.
A 21. században a Ferencváros továbbra is dominálja a magyar futball-szcénát. 2001-ben és 2004-ben további kettő bajnoki címmel gazdagodott a zöld-fehérek trófeagyűjteménye, Csank jános, illetve Pintér Attila edzői segítségével. Az utóbbit a Fradi pont az Újpest "felett" nyerte, annak ellenére, hogy az Újpest a szezon hajrájában 3 hét alatt kétszer is legyőzte a zöld-fehér alakulatot. A szezon zárónapján azonban az Újpest vereséget szenvedett az MTK-tól a Népstadionban, míg a Ferencváros 3-1-re legyőzte a Debreceni VSC-t az Üllői Úton. Ezzel a Fradi megelőzte az Újpestet a tabellán, és 1 ponttal előttük végzett. A 2006-os szezonban az Újpest ismét egy hajszálra volt a bajnoki címtől, ezúttal a DVSC lett a bajnok. Az évad végén a Ferencvárost kizárták az élvonalból, és 2009-ig vissza sem jutott a rekordbajnok. 2009 az Újpest számára az ismét elbaltázott bajnoki cím miatt maradt emlékezetes, ismét a DVSC "áldozataként".
2016-ban 12 év után ünnepelhetett bajnoki címet a Ferencváros, 2019-ben pedig a 30. bajnoki címét nyerte a zöld-fehér csapat. A 2018/19-es OTP Bank Liga idény óta minden egyes szezont a Ferencváros csapata nyerte.
Mérkőzések Bajnoki Az 1914 őszén és 1915 tavaszán lebonyolított két nem hivatalos bajnokság eredményei is a bajnoki mérkőzések között vannak feltüntetve, de nincsenek sorszámozva.