Mártély község Csongrád-Csanád vármegye Hódmezővásárhelyi járásában.

Fekvése A Tisza bal partján fekszik, Hódmezővásárhelytől 10 kilométerre északnyugatra. További szomszédai: észak felől Mindszent, keletről Hódmezővásárhely Barattyos nevű, külterületi városrésze, nyugatról pedig Dóc (utóbbi már a folyó túlpartján).

Megközelítése Központján végighalad a Szentes-Szegvár-Mindszent-Mártély-Hódmezővásárhely közti 4521-es út, minden említett település felől ez a legkézenfekvőbb megközelítési útvonala.

Vonattal a MÁV 130-as számú án érhető el. Mártély vasútállomás a település északi részén helyezkedik el, közúti elérését a 45 327-es számú mellékút teszi lehetővé; a vonal állomásainak viszonylatában Mindszent vasútállomás és Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely között található.

Története bélyegkép|250px|Történelmi Emlékpark

Mártély (Szentadorjánmártély, Saint Adrianus) Árpád-kori település, melyet még I. István király adományozott a zalavári apátságnak halászatával együtt.

Nevét 1019-ben már említette oklevél Adriani néven.

A település egykori templomának Saint Adrianus nevét is a zalavári apátság védőszentjéről kapta.

Mártély az apátság birtoka volt 1335-ben is, ekkor Csanád vármegyéhez számították, de a csongrádi esperességhez tartozott.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Simon Jenőné (független) 1994–1998: Balogh Jánosné (Faluvédő Egyesület Mártély) 1998–2002: Balogh Jánosné (független) 2002–2006: Balogh Jánosné (független) 2006–2010: Balogh Jánosné (független) 2010–2014: Balogh Jánosné (független) 2014–2019: Borsos József Albert (Fidesz) 2019–2022: Dr. Putz Anita (független) 2022–2024: Ambrus István (független) 2024– : Ambrus István (független)

A településen 2022. augusztus 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2022. április 27-én feloszlatta magát. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.

Népesség

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,6%, református 13,8%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 39,9% (22,3% nem nyilatkozott).Mártély Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt római katolikus, 11,7% református, 1,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,3% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 29,4% felekezeten kívüli (37,2% nem válaszolt).Mártély Helységnévtár

Nevezetességei

Késmárki Imre-féle szélmalom Iskolamúzeum alkotóház Festők dombja, ahol közel húsz magyar festő kapott eddig emléktáblát

Testvértelepülései Nyárádremete (Eremitu), Erdély, Románia Plougastel-Daoulas , , Franciaország Altenahr, Németország Detk, Magyarország

Légifotó-galéria

Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998 Jegyzetek

További információk Mártély.EU Mártély turisztikai honlapja Mártély honlapja Mártély az utazom.com honlapján Tárkány Szűcs Ernő: Mártély népi jogélete; Jogtörténetei Szeminárium, Kolozsvár, 1944 (Régi magyar jog Jogtörténeti és népi jogi tanulmányok) Mártély két évtizede. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor. Mártély, 1966–1985; szerk. Tandi Lajos; KISZ Csongrád Megyei Bizottsága, Szeged, 1985 Kárász József: Egy emberöltő Mártélyon. Újságok és folyóiratok repertóriuma 1951–1980-ig; Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely, 1989 Csillagboltos műterem. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola, 1966–1995; szerk. Czakó János; MKTBK, Mártély, 1995 Mártély múltja és jelene. Szemelvények; Mártélyi Tudósítások–Faluvédő- és Szépítő Egyesület, Mártély, 1997 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor: Mártély; szerk. Blazovich László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza) Kiss Jánosné: Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban. "Életem, paraszti környezetem viszontagságai"; ill. a szerző; Mártélyi Olvasókör, Mártély, 2003 Lisztes János: Pusztaszer és Mártély. Az Alsó-Tisza-völgy védett területei; Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005 (Boróka füzetek) Nagygyörgy Sándor: Mártély; szerk. Gera Mihály; Folpress, Bp., 2011 Nagy Vera: A mártélyi templom és plébánia története, 1911–2011; Norma Nyomdász Kft., Hódmezővásárhely, 2011 Mártély testvértelepülési emlékkönyv. Nyárádremete, Altenahr, Oromhegyes; Önkormányzat, Mártély, 2017

Kategória:Csongrád-Csanád megye települései