Herbert Marshall McLuhan (Edmonton, 1911. július 21. – Toronto, 1980. december 31.) kanadai tudós, filozófus, irodalomtanár és irodalomkritikus, rétor és kommunikáció-teoretikus. Munkássága a médiaelmélet egyik sarokköve, melyet a reklám- és médiaipar a gyakorlatban is alkalmaz.
Nevéhez fűződik „a médium maga az üzenet” („the medium is the message”) szlogen és a „globális falu” („the global village”) fogalom bevezetése, a hozzájuk tartozó elméletek kidolgozása. A globális falu fogalommal 30 évvel előre megjósolta a World Wide Web létrejöttét.
Annak ellenére, hogy az 1960-as évek médiadiskurzusának alappillére volt, hatása az élete végén elhalványodott, az akadémiai körök ellentmondásos figurája maradt. Az internet korában azonban újra felerősödött az érdeklődés munkássága és nézetei iránt.
Életpályája Edmontonban született, Elsie Naomi és Herbeert Ernest McLuhan első gyermekeként, testvére Maurice 2 évvel később jött a világra. A Marshall-név anyai nagyanyjának vezetékneve volt, eredeti neve Herbert McLuhan. Édesanyja baptista iskolai tanárból lett színésznő, édesapja metodista vallású, az ingatlaniparban dolgozott, akit behívtak katonának, miután kitört az első világháború és tönkrement az üzlet. 1915-ben Winnipegbe (Manitoba) költözött a család, miután apja betegség miatt leszerelt. Marshall itt nőtt fel és tanult a Kelvin Mechanical iskolában, majd 1928-tól a Manitoba Egyetem mérnöki karán.
1933-ban BA végzettséget szerzett, aranyérmes kitüntetéssel a művészet és tudomány kategóriában, majd 1934-ben teljesítette az MA fokozatot angol irodalom és nyelvészet szakon a Manitoba Egyetemen. Régi vágyának eleget téve posztgraduális tanulmányait Angliában, a Cambridge Egyetemen folytatta, miután az Oxford Egyetem Rhodes ösztöndíját nem nyerte el. Doktori tanulmányait megelőzően, bár BA-val és MA-val is rendelkezett, a cambridge-i előírásoknak megfelelően egy év alatt … 1934-től a Trinity Hall tagja I. A. Richards és F. R. Leavis tanítványaként, és erős hatással volt rá a új kriticizmus. Tanárainak az "észlelés képzése" és az "előrecsatolás" fogalmai meghatározták később munkájának alapját, és előfutárai voltak az elsősorban technológiai jellegű elképzeléseinek. Filozófiáját nagyban gazdagították a megismert írói életművek (például Chesterton, Maritain és Gilson), Poe-tól a cselekvő ember eszméjét, Joyce-tól a nyelv és a technika társadalmi hatásának hangsúlyozását, Wyndham Lewistól a népi kultúra szeretetét, Flaubert-től "a stílus mint a percepció alapformája" gondolatát kölcsönözte. Emellett szimbolista képeket és fordulatokat vett át Rimbaud, Baudelaire, Mallarmé és T. S. Eliot költészetéből. 1936-ban BA-t szerzett, majd visszatért Angliából Amerikába, s tanársegédként dolgozott a Wisconsin-Madison Egyetemen az 1936-37-es tanévtől, mivel Kanadában nem talált megfelelő állást.
A Trivium tanulmányai mellett, a római katolikus vallás iránt kezdett érdeklődni, G. K. Chesterton írásai hatására. Fel is vette a római katolikus vallást, bár szülei rosszallták ezt. 1937-1944-ig a Saint Louis Egyetemen oktatott, egy rövid cambridge-i tartózkodáson kívül, 1939-1940 között. St. Louis-ban ismerkedett meg Walter J. Onggal, s PhD-disszertációjának témavezetője lett. Ong később szintén ismertté vált kommunikáció és technológiai tárgyú írásai által.
Leendő nejével ugyancsak Saint Louis-ban ismerkedett meg, s 1939. augusztus 4-én vette feleségül a Fort Worth-i (Texas) születésű tanárnőt és tehetséges színésznőt, Corinne Lewist (1912-2008). Feleségével az 1939 és 1940 közötti időszakot Cambridge-ben töltötte, ahol 1940 januárjában diplomát is szerzett, és elkezdett dolgozni a Thomas Nashe-ről és a verbális művészetről szóló doktori disszertációján. Amíg a házaspár Angliában tartózkodott, a kontinensen kitört a világháború, ezért McLuhan engedélyt kapott, hogy az Egyesült Államokban fejezze be, és írásban adja be disszertációját, anélkül, hogy Cambridge-be kellene utaznia a szóbeli védéshez.
1940-ben feleségével visszatért a Saint Louis-i Egyetemre, ahol folytatta oktatói munkáját, és családot alapítottak. 1943 decemberében megkapta PhD-fokozatát. Miután visszatért Kanadába, 1944-1946 között az Assumption College Egyetemen tanított Windsorban (Ontario). 1946-ban Torontóba költözött, ahol a University of Toronto egyik katolikus főiskoláján, a St. Michael's College-ban kezdett dolgozni. Egyik neves tanítványa Hugh Kenner volt, a kanadai közgazdász és kommunikációs tudós, Harold Innis pedig egyetemi kollégájaként gyakorolt nagy hatást McLuhanre.
Az 1950-es évek elejétől kezdve a University of Toronto-n kulturális és kommunikációs szemináriumokat tartott, melyeket a Ford Alapítvány finanszírozott. Ahogy nőtt hírneve, egyre több felkérést kapott más egyetemektől, ezért annak érdekében, hogy megtartsák a tanári karban, 1963-ban az egyetem létrehozta a Kultúra és Technológia Központját. Ebben az időszakban tette közzé első jelentős publikációját, A mechanikus menyasszonyt (1951), amely a reklámok társadalmi és kulturális hatását vizsgálta.
Edmund Carpenterrel közösen egy színvonalas néprajzi-irodalmi folyóiratot is működtetett Explorations néven az ötvenes években. McLuhan és Carpenter alkották a torontói kommunikációelmélet iskoláját Harold Innis, Eric A. Havelock és Northrop Frye mellett. McLuhan a University of Torontónál dolgozott egészen 1979-ig, az időszak nagy részében a Kultúra és Technológia Központja fejeként.
1967-1968 között egy évre kinevezték a Bronx-i (New York) Fordham Egyetem Albert Schweitzer Bölcsészettudományi Kar tanszékvezetőjének. Amíg a Fordham-on tanított, McLuhannek jóindulatú agydaganata lett, amelyet sikeresen kezelni tudtak. Ezután visszatért Torontóba, ahol az élete hátralevő részében a University of Toronto-n dolgozott. A Wychwood Park-ban élt – egy falusi jellegű városrészben egy domboldalon, kilátással a belvárosra -, ahol Anatol Rapoport volt a szomszédja. 1970-ben McLuhan az Order of Canada tagja lett. A University of Dallas 1975-ben április és május között vendégoktatóként alkalmazta.
Marshallnak és nejének hat gyermeke született: Eric, az iker Mary és Teresa, Stephanie, Elizabeth és Michael. Családjának számossága miatt nagyvállalatoknál, mint pl az IBM és az AT&T végzett tanácsadói és reklámügynökségi munkát. 1979 szeptemberében szélütés érte, melynek hatására megsérült a beszédközpontja. Ezután a University of Toronto's School of Graduate Studies megpróbálta bezárni a kutatói központját, de ez végül az erős ellenállás miatt nem történt meg ez.
1980. december 31-én hunyt el.
Főbb elméletei
Gutenberg-galaxis
A Gutenberg-galaxis kifejezés az emberi kultúrtörténetnek arra a szakaszára utal, amelyben a könyv mint ismeretközlő közeg kiemelkedő szerephez jutott (XV. század).
A könyvnyomtatás, a könyv elterjedése, később az általánossá váló írás-olvasás oktatás tette lehetővé azt, hogy – elvileg – minden ember hozzájusson a tudáshoz, a tudomány, a művészet alkotásaihoz és eredményeihez, a hírekhez, egyáltalán mindenhez, ami szavakba, szövegekbe foglalható. A Gutenberg-galaxis kifejezés akkor jelent meg a gondolkodásban, amikor felmerült annak belátható vége. Először a televízió, majd a számítástechnika, az internet terjedése keltette fel az aggodalmat, hogy a nyomtatott szóra előbb-utóbb nem lesz szükség.
A globális falu
McLuhan fogalma elektronikus kommunikációs technológiák fejlődésével a világ oly mértékben vált összekötötté vagy "kicsivé", mint egy falu, amelyben az emberek gyorsan kommunikálnak és minden eseményről szinte azonnal értesülnek.
A globális falu kifejezést A Gutenberg-galaxis c. könyvében használja először:
Az azonban bizonyos, hogy az elektromagnetikus felfedezések újra létrehozták minden emberi viszonylatban az egyidejűség "mezőjét", úgy, hogy a mai emberiség családja most a "globális falu" állapotában él. Az egyetlen korlátozott térben élünk, amelyben a törzsek dobjai visszhangzanak.I. m. 45. o.
Főbb művei A mechanikus menyasszony (1951) Pályafutását akadémiai cikkek publikálásával kezdte, de az 1940-es évek közepén a populáris kultúra iránt kezdett érdeklődni. Megírta a "The Psychopathology of Time and Life" című cikkét, majd 1951-ben publikálta A Mechanikus menyasszony című könyvét. A könyv révén elnyerte a Ford Alapítvány elnökségi tisztjét.
A Mechanikus menyasszonyban McLuhan kísérletet tett arra, hogy elmélyüljön a médiában megjelenő hirdetésekben annak érdekében, hogy megértse azok emberre gyakorolt hatását.
A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte (1962)A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte, Trezor Kiadó, Budapest, 2001.
1962-ben megjelent könyvében McLuhan sokat idézi Walter J. Ong Ramus, Method, and the Decay of Dialogue (1958) c. könyvét, amely munka bizonyosan inspirálta McLuhant A Gutenberg-galaxis megírására. Megjelenése után Ong kedvező recenziót írt McLuhan könyvéről,America 107 (1962. szept. 15.): 743, 747. bár később ezt a dicséretét kissé tompította: "élvezetes áttekintő munka, tudományos szempontból kissé középszerű, de kifejezetten értékes benne az, ahogyan a kultúrában és a pszichológiában létrejövő változások ívét és mélységét tárgyalja, ami azzal járt hogy az írástudatlanságból a nyomtatás alapú kultúrába lépünk, majd azon túl." McLuhan maga azt nyilatkozta könyvéről: "Nem várok semmilyen elismerést A Gutenberg-galaxis megírásáért. Szerintem ez egy olyan könyv amit már századokkal korábban meg kellett volna írnia valakinek. Bárcsak más valaki megírta volna már. Mindenesetre jó előjáték az Understanding Media c. írásomhoz, amin dolgozom."
Könyvében McLuhan összefoglalja, hogy a fonetikus ábécé elsajátítása miként vezethetett a nyomtatás feltalálásához. "Hogy az mozgatható betűkkel történő nyomtatás olyan esemény volt, amely közeli kapcsolatban állt a fonetikus ábécé korábbi technikájával, ez ténykérdés; ez a fő oka annak, hogy tanulmányozzuk a Gutenberg előtti évszázadokat. A fonetikus írás volt a legszükségesebb előzmény."A Gutenberg-galaxis, 173. o.
Az írás-olvasás használatában az emberiség a kéziratos kultúrára jellemző hallási-tapintási érzékeléstől (ennek magyarázatára: a kéziratokat másoló szerzetesek a hangosan felmodott, tehát audiális szöveget fordították betűkre) a tipografikus szöveg hatására elmozdult a vizuális értelmezés felé, és végső soron nézni is külön meg kell tanulni.
A mozgatható betű A könyvnyomtatás a közös beszélgetés dialógusát, úgy, ahogy volt, csomagolt információvá, egy hordozható áruvá alakította át. (...) A könyv egységessége és reprodukálhatósága nem csupán a modern piacot hozta létre, hanem az írásbeliségtől és ipartól elválaszthatatlan árrendszert is.I. m. 186. o.
McLuhan szerint az egyforma és mozgatható betű (amely a könyvnyomtatás gutenbergi technológiájának szülötte) homogenitása és alkalmazása vezet az alkalmazott tudományok kialakulásához.
A tapasztalatok homogén feldolgozására irányuló technológia nélkül egy társadalom nem juthat előbbre a természeti erők irányításában, de még az emberi erőforrások megszervezésében sem. (...) Törvények szerinti világunkban a szavakat gondosan homogén entitásokká redukálták, így váltak használhatókká. Ha bármilyen kecsességet vagy életteliséget engednénk nekik – ami természetes módon sajátjuk – nem tehetnének eleget gyakorlati, alkalmazott rendeltetésüknek.I. m. 187. o.
McLuhan arra is rávilágít könyvében, hogy a nyomtatott kultúra és a tipográfia létrejötte közvetve tette lehetővé a nemzetállamok létrejöttét:
Amit Curtis oly ragyogóan meglátott az alkalmazott szaknyelv természetében, az a társadalom egészét érinti, civileket és katonákat egyaránt. Ha nem az uniformizálás útján hajtják végre, teljességgel lehetetlen lett volna a feladatok és kötelezettségek átruházását megvalósítani, és így nem lehetett volna olyan központosított nemzeti csoportokat létrehozni, mint amilyenek a nyomtatást követően jelentek meg.I. m. 188. o.