A Rejtek-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. A barlang az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. Azért jelentős és érdekes barlang, mert kialakulása összetett és a karsztvidék barlangjai között csak itt fordulnak elő úgynevezett dolomitpor-cseppkövek. Szögliget fokozottan védett négy barlangja közül az egyik.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján jellemzően aknabarlangok találhatók, ilyen a 66,5 m mély, az Alsó-hegyen fekvő Dusa Szilvás-tető nevű részén elhelyezkedő Rejtek-zsomboly is. A Bódvaszilastól és Szögligettől körülbelül egyforma távolságban lévő zsomboly lezárt, függőleges tengelyirányú, 412,2 m tengerszint feletti magasságban nyíló bejárata nagyon bokros területen van, ezért kapta a barlang a Rejtek-zsomboly nevet. Szűk bejáratát a sűrű aljnövényzetben nehéz megtalálni, így kiválóan alkalmas rejtekhelynek, de nem használták annak.
A dolomitos triász mészkőbe mélyedő zsomboly jelentőségét kialakulásának összetettsége és az Aggteleki-karszt többi barlangjában nem található dolomitpor-cseppkövek adják. A barlang egyes részeit alkotó és nedvesség hatására porladó dolomit aláhullva cseppkőszerű képződményeket hoz létre. Az 1974-ben feltárt és 66,5 méter mélységig lenyúló új szakasz képződményekben különösen gazdag, így erre a szakaszra régen kivételes esetben adtak kutatási, vagy látogatási engedélyt.
Párhuzamos aknákból és az aknákat összekötő vízszintes részből áll. A barlang függőleges metszete egy H betűhöz hasonló, amelynél a H bal oldali szárának felső végén van a bejárat, alján az 1959-es feltárás 56,5 méter mélyen található végpontja. A H betű vízszintes szakasza a két kürtőt összekötő Xilophon-folyosó, jobb oldali szára az 1974-ben feltárt új rész. A barlang vízszintes kiterjedése 70 m.
A barlang képződményeinek aragonittartalma arra utal, hogy a barlangban nem csak felülről beszivárgó karsztvíz, hanem mélyből feltörő hévíz is jelen lehetett hosszú ideig. Nem találhatók meg a hévizes barlangokra jellemző oldási formák, így feltételezhető, hogy alacsonyabb hőmérsékletű kevert vízről van szó. A barlangra jellemző borsókövek csak 18 m mélységtől lefelé találhatók meg. 25 m mélységtől már nagy sűrűségben, amely arra utalhat, hogy az azokat kialakító kevert víz csak eddig a szintig volt jelen a barlangban. A meleg víz szerepe így leginkább képződmények kialakítására korlátozódott. A barlangot egy tektonikus kőzetrés mentén a beszivárgó víz korróziós hatása hozta létre.
Változatos cseppkövek alakultak ki járataiban, például függőcseppkő, szalmacseppkő, cseppkőléc, cseppkőzászló, állócseppkő, cseppkődob, cseppkőoszlop, cseppkőlefolyás és cseppkőbekérgezés. A barlang mélyebb részein borsókövekre települt cseppkövek, míg a középső részeken cseppkövekre települt borsókövek is láthatók, amely arra utal, hogy a meleg, vagy kevert vizes elöntés több periódusban történt, de a barlang jelenlegi víztelen állapota is már hosszú ideje tart. A borsókőszerű gömbhéjas képződmények kemény és omlékony változatban is előfordulnak. Formájuk alapján korallalakúakat és gombaalakúakat lehet megkülönböztetni.
A cseppköveken kívül aragonit kristálytűk és dolomitpor-cseppkövek képződtek benne, az utóbbiak az 1974-ben feltárt új részben. A barlang triász mészkőben jött létre, de dolomitos terület határán helyezkedik el, így sok helyen jelen van benne a karsztosodásra nem hajlamos, de a víz hatására elporló dolomit. A falakról leváló és elporló dolomit aláhullva megtapad a párkányokon és a fal egyenetlenségein, és cseppkövekhez hasonló, sokszor lefolyásos képződmény növekszik belőle. A szinte tiszta dolomitból álló képződmények teljesen puhák, a nagyjából felerészben mészkövet tartalmazók kemények.
Ezek a különösen sérülékeny képződmények indokolták, hogy az új részbe különlegesen indokolt esetben adtak kutatási engedélyt. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, elektromos lámpa használatával, tiszta ruhában és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával tekinthető meg. Az ásványkiválások védelmét beépített létrák biztosítják, amelyek a közlekedést is megkönnyítik.
Előfordul a barlang az irodalmában Hide-out Pothole (Kósa 1992), Hide-out pothole (Kósa 1992), Hide out pothole (Vlk 2019), Mudrán-lyuk (Kósa 1992), Mudrán lyuk (Vlk 2019), Rejtek Shaft (Kordos 1977), Szilvástetői Rejtek-zsomboly (Nyerges 2003) és szilvástetői Rejtek-zsomboly (Kordos 1984) neveken is. 1959-ben volt először Rejtek-zsombolynak nevezve a barlang az irodalmában (Dénes 1959).
Kutatástörténet
1957-ben Zemlényi József hívta fel a közelben dolgozó barlangkutatók figyelmét a helyiek által már a második világháborúban ismert barlangra. Zemlényi József és Szikla László 22 m mélyre ereszkedtek benne. 1958 nyarán, valamint 1958 karácsonya és újév között a Dénes György által vezetett Vörös Meteor Barlangkutató Csoport egy omlás átbontásával (a legújabb felmérés alapján 56,5 m mélységig) tárta fel a barlangot. Ekkor a csoporttagok kőzetmintákat és képződménymintákat gyűjtöttek a barlang, melyet részletesen felmérték. A barlangfelmérés szerint a barlang mélysége 62,5 m. 1959-ben térképező munkát és különböző megfigyeléseket végeztek a Rejtek-zsombolyban. A barlang első térképeit (két hosszmetszet térképét, alaprajz térképét és keresztmetszet térképeit) Kósa Attila szerkesztette és Kovács György rajzolta 1959-ben. A térképek elkészítéséhez a barlangot Dénes György, Kósa Attila és Rónai Miklós mérték fel.
1961-ben Magyarország 13. és az Aggteleki-karszt 5. legmélyebb barlangja volt a 63 méter mély barlang Buczkó Emmi összeállítása alapján. 1962. március 30-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Intézetében Kósa Attila előadást tartott a zsomboly ásványtanáról 80-nál több hallgató előtt. A Karszt és Barlang 1963. 2. félévi számában tanulmány jelent meg a barlangról, amelyet Kósa Attila írt. A tanulmányban publikálva lettek a barlang 1959-ben szerkesztett térképei. A Kósa Attila által 1964-ben írt, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányban többször meg van említve a Rejtek-zsomboly. Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint a 63 m mély Rejtek-zsomboly a 4. legmélyebb zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részén. A barlang egyik, 36 m mély aknája az 5. legmélyebb egybefüggő barlangakna az Alsó-hegy magyarországi részén. A folyóiratban megjelent két fénykép (egyik a címoldalon), melyek bemutatják a barlangot.
A Vörös Meteor Barlangkutató Csoporthoz tartozó, Pelikán István és Balogh László által vezetett kutatók 1974-ben felfedeztek a függőleges kiterjedésű barlang Iker-akna nevű részének oldalán lévő szűk nyíláson átjutva egy vízszintes járatot, a Xilophon-folyosót, amely egy másik, felfelé és lefelé is tekintélyes méretű függőleges kürtőbe vezetett. Az új rész legmélyebb pontja 66,5 m-rel volt a bejárat alatt. A barlang második térképe 1974-ben, az új rész felfedezésekor készült. A térkép elkészítéséhez a barlangot Csernavölgyi László, Kósa Attila, Molnár András és Pelikán István mérték fel. Ezen a térképen a barlang két mélypontja 62,5 és 73 m mélyen van. Ez a két mélységadat jelent meg szinte az összes, 2001 előtt kiadott szakirodalomban.
A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban szó van arról, hogy a Rejtek-zsomboly (szilvástetői Rejtek-zsomboly) az Alsó-hegyen, Szögligeten helyezkedik el. A Dusa-hegyen lévő Szilvás-tető tetején, bokrok sűrűjében, 410 m tszf. magasságban van a barlang nagyon szűk, rejtett bejárata, amely egy függőleges akna. A többszintes, kürtőkből álló zsombolyban különleges borsókövek vannak. A kézirat barlangot ismertető része 1 publikáció alapján lett írva. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, szögligeti Rejtek-zsomboly. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Szögligeten található barlang Rejtek-zsomboly néven. A barlang 1974. évi bejárása alapján, 1977-ben kitöltött szpeleográfiai terepjelentés szerint a barlang alaprajzi hossza 70 m, hossza a valóságban 170 m, vízszintes kiterjedése 60 m és függőleges kiterjedése 74 m.
Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 72 m mély Rejtek Shaft 1975. december 31-én Magyarország 29. legmélyebb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 74 m mély Rejtek-zsomboly az ország 32. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 34. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én és 1976-ban 74 m mély, 1975-ben pedig 72 m mély Rejtek-zsomboly. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.
A VMTE Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai 1978 őszén mintát vettek a zsomboly kitöltéséből őslénytani vizsgálat miatt, de a minta ősmaradvány mentes volt. A mintát Rácz József vizsgálta. 1978. november 7-én lezárta bejáratát az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Barlangtani Intézetének megbízásából a Vörös Meteor TE Tektonik Barlangkutató Csoportja a denevérek szabad közlekedését nem akadályozó vasajtóval. A barlang ajtaját 1980-ban átfestették a VMTE Vass Imre Barlangkutató Csoport barlangkutatói.
Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Rejtek-zsomboly az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/6. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja. 1982-ben a Vörös Meteor TE Vass Imre Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához.
1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikai és ásványtani jelentősége miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Rejtek-zsomboly fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Rejtek-zsomboly néven szilvástetői Rejtek-zsomboly névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Rejtek-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 39. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/6 barlangkataszteri számú, 74 m függőleges kiterjedésű Rejtek-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 74 m mély. Az 1989. évi adatfelvételkor meg lett állapítva, hogy a barlang bejárati terme omlásveszélyes, a kombinált reteszes kockazárral ellátott ajtó jól működik és a beépített létrák jó állapotúak.