Göőz József (Aszaló, 1855. március 28. – Budapest, 1909. január 24.) tanár, pedagógiai író, bölcseleti doktor, polgári iskolai igazgatótanár.
Élete
Aszalón, Abaúj-Torna megyében született földmíves szülőktől. Apja halála (1859) után mások jóakaratú támogatása mellett, főként saját erejére volt utalva. Vécsei Pál aszalói tanítónak köszönhette, hogy tanulását folytathatta, ki magánoktatással is elősegítette a gimnáziumba juthatását; ennek négy osztályát 1864-től Szikszón, az V. osztályt 1868-ban Debrecenben végezte s a VI.-ra 1869-ben Sárospatakra ment. 1870-ben tanítói pályára lépett. Ez időtől fogva tíz évig, hogy magát fenntarthassa s iskolai pályáját is bevégezhesse, nyilvános és magántanítással kereste kenyerét. Tanító volt Poroszlón (Heves megye), Szalacson és Csokalyon (Bihar megye), Aszalón, Bőcsön (Borsod megye) és Budapesten. 1882-1887 között a budapesti Medve Utcai Népiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított. A budai magyar királyi állami tanítóképző hároméves tanfolyamát elvégezvén 1875-ben, tanítóképesítő vizsgát tett Sárospatakon; 1876-ban érettségi magánvizsgát Miskolcon. 1877-79-ben a budapesti egyetemen magyar irodalmi, bölcseleti, pedagógiai s történelmi előadásokat hallgatott és 1879-ben tanári vizsgát tett és bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1881-ben még egy tanári vizsgálatot állott ki, hogy tanszékhez juthasson; ez időtől fogva reál, polgári és középkereskedelmi iskolákban tanárkodott Budapesten. 1887-ben egy évi tanulmányi úton volt külföldön, beutazva Németországot, Svájcot és Olaszország egy részét; a berlini egyetemen félévet töltött filozófiai s pedagógiai előadások hallgatásával.
Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1880. 6. sz. Kisfaludy K. levele Szemere Pálhoz, 1882. Magyar nők az 1790. budai országgyűlésen, 1886. Buda visszafoglalása 1686.), a Magyar Paedagogiai Szemlében (1880. Ábel Márton életrajza, 1881. Vajdafy Gusztáv fővárosi tanító életrajza); írt még a Néptanodába, Ált. Tanügyi Közlönybe, Néptanítók Lapjába, sat. Aszalón működik a Göőz József Általános Iskola
Munkái
A természet-philosophiai álláspontok ismertetése és bírálata. Bpest, 1879 A budapesti (budai) tanítóegylet Emlékkönyve. Bpest, 1879 (Trájtler Károllyal együtt). Pedagógiai értekezések. Budapest, 1880 (Ism. Néptanítók Lapja) Budapest története. A magyar nép és ifjúság számára. Budapest, 1883 (Ism. Néptanítók Lapja 1882. 752. l.) Magyar irálytan. Feladatokkal és olvasmányokkal egybekapcsolva. Polgári iskolák és rokon intézetek számára. Budapest, 1883 (2. jan. kiadás.Budapest, 1889) Állítsunk Budapesten a Duna jobb partján közép kereskedelmi iskolát. Budapest, 1883 Magyar nyelvtan. Polgári iskolák számára. Budapest, 1884 Magyar nemzeti olvasókönyv, elemi iskolák számára. Budapest, 1889. Hat kötet. (Trajtler Károllyal és Schön Józseffel) Magyar olvasókönyv, a polgári fiúiskolák számára. Három kötet. (Tóth Józseffel együtt. Budapest. 1890. 2. kiadás. Budapest, 1893) Magyar olvasókönyv A polgári és felsőbb leányiskolák számára. Budapest, 1890. Három kötet. (Póra Ferenccel és Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Budapest, 1893. Póra Ferenc és Tóth J.-fel együtt. Ism. Egyet. Közokt. Szemle és Nőnevelés) A Budapest III. ker. közs. polg. leány- és női ipariskola szervezete. Budapest, 1890 (2. és 3. kidolgozásban. Budapest, 1893 és 1894) Magyar nyelvtan, különös tekintettel a helyesírás és fogalmazás gyakorlati tanítására polgári fiú- és leányiskolák számára. Budapest, 1891 (Tóth Józseffel együtt. 2. kiadás. Budapest, 1893) Tanítók útmutatója. I–III., Budapest, 1907
Szerkesztette a Polgári Iskolát 1888-tól Budapesten.
Források Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (G) Göőz József.
Jegyzetek
Kategória:Magyar magyartanárok Kategória:Magyar tanítók Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1909-ben elhunyt személyek