Csanádalberti község Csongrád-Csanád vármegyében, a Makói járásbanában.

Fekvése A település Csongrád-Csanád vármegye keleti részén fekszik, a Makói járás északi szélén, nem messze Békés vármegye határától. Szomszédai: észak felől Ambrózfalva, kelet felől Pitvaros, dél felől Csanádpalota, délnyugat felől pedig Királyhegyes. Nyugat felől a tőle csaknem 20 kilométerre fekvő Makó nagy kiterjedésű északi külterületei határolják.

Csanádalberti határában folyik a Királyhegyesi-Szárazér, s a falutól légvonalban alig 5 kilométerre terül el a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó, természeti értékekben gazdag Csikóspuszta.

Megközelítése A kis településen annak főutcájaként kelet-nyugati irányban végighalad a Tótkomlóstól Pitvarosig, majd onnan Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A térséget érintő M43-as autópálya nyomvonalától légvonalban nagyjából 10 kilométerre, közúton valamivel nagyobb távolságra található; a sztráda apátfalvai és kövegy-csanádpalotai csomópontja körülbelül egyforma messze van a községtől.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti megállási pont a Pitvaros község keleti szélén lévő Pitvaros megállóhelye, a központtól körülbelül 5 kilométerre.

Története A község dohánykertészek letelepítésével jött létre; első lakói 1844-ben érkeztek Nagylakról, Pitvarosról és észak-magyarországi vármegyékből. Először Albertinek majd Kispitvarosnak nevezték a települést (1851); jelenlegi nevét 1898 óta viseli.

A 19. században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus vallású szlovák volt.

Az első világháború után, 1919 és 1920 között csaknem egy évig román megszállás alatt volt a falu. A lakosság száma a 20. század első harmadára megduplázódott, de a nemzetiségi és felekezeti arányok változatlanok maradtak. 1927-ben nyílt meg az óvoda. Ugyanabban az évben fejeződött be a Nagyatádi-féle földreform; a kiosztott házhelyeken egy évvel később már 33 új családi ház állt a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet kölcsöneinek jóvoltából.

1946-ban a falu lakosságának nemzetiségi összetétele a csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében gyökeresen megváltozott, többségbe kerültek a Felvidékről kitelepített magyarok.

A 2001-es népszámláláson 27 csanádalberti lakos vallotta magát szlováknak.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Az 1950-es megyerendezés után a több darabra szakadt Csanád vármegyéből Csongrád megye makói járásához került a község. 1973-ban önállóságát is elvesztette, és egészen 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. 1960-ban alakult meg a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mezőgazdasági Termelőszövetkezettel, s napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét.

Csanádalberti 1990-ben választott saját önkormányzatot.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kriska Pál (független) 1994–1998: Szabó Lajos (független) 1998–2002: Szabó Lajos (független) 2002–2006: Szabó Lajos (független) 2006–2010: Szabó Lajos (független) 2010–2014: Csjernyik Zoltán (független) 2014–2019: Csjernyik Zoltán (független) 2019–2024: Csjernyik Zoltán (független) 2024– : Csjernyik Zoltán (független)

Népesség

A község lakosságának 2001-ben 97,9%-a magyar, 1,7%-a cigány, 5,7%-a szlovák, 0,6%-a szlovén volt. A népesség 1,9%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen.

A felekezeti megoszlás 2001-ben a következőképpen alakult: 48% vallotta magát római katolikusnak, görögkatolikusnak 1,1%, református volt a település lakosságának 20,2%-a, evangélikus 10,7%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 18,1% nem volt vallásos. A lakosság 0,8%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,3%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,4% szerbnek, 2,2% szlováknak mondta magát (21,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 11,9%, evangélikus 6,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 22,1% (23,5% nem nyilatkozott).Csanádalberti Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,2% szlováknak, 2% románnak, 0,2% szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,5% volt római katolikus, 7,8% református, 5,6% evangélikus, 0,9% görögkatolikus, 0,7% egyéb keresztény, 6,7% egyéb katolikus, 26% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).Csanádalberti Helységnévtár

Nevezetességei Községháza (1899) Evangélikus templom (1882) A település alapításának 150. évfordulójára emlékeztető obeliszk (1994) Első világháborús emlékmű Nádtetős házak a Petőfi utcában Négy kopjafa, Oklánd község ajándéka Székelykapu a község központjában Az 1848-as forradalom emléktáblája Természeti vonzerőt jelent Csikóspuszta közelsége, ahol jelentős túzok-, rétisas-, fecske-, egerészölyv-, vércse- és gyurgyalagpopuláció él. Megtalálható az ősgyep, a tavaszi hérics és a kamilla is. 1945 utáni csehszlovákiai kitelepítésétől 1972-ben bekövetkezett haláláig itt gyógyított Mészáros Ferenc természetgyógyász, akit VI. Pál pápa apostoli áldásban részesített.

Források

Jegyzetek

További információk

Csanádalberti Makó város honlapján Csanádalberti látnivalói - A Maroshátság honlapja Čanádalbert dnes očami potomkov zo Slovenska – a településről szóló cikk a magyarországi szlovákok oslovma.hu oldalán. (szlovák, hozzáférés: 2012. július 16.)

Kategória:Csongrád-Csanád megye települései Kategória:Csanád vármegye települései