Lázár Gyula (tanár)

Lázár Gyula, Lázár Gyula Ferenc (Szeged, 1838. július 11.Szeged-felsővárosi római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 1838. – Budapest, 1912. április 5.)Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 504/1912. bölcseleti doktor, történész, publicista, állami tanítóképzőintézeti tanár.

Életútja

Régi székely családból származott, szülei Lázár Mihály és Mihalek Franciska. Atyja mint kamarai tisztviselő sokat utazott és fia már korán megismerte Magyarország különböző vidékeit és a tengermellékét. Tanulmányait Szegeden, Komáromban, Fiuméban és Pozsonyban végezte; két évet töltött a bécsi és müncheni egyetemen, ahol Carriere-t és Giesebrechtet hallgatta. Azután nevelő volt a báró Wenckheim-családnál és beutazta Európa nagy részét. 1872-től több helyt mint tanár működött: Szabadkán, Budapesten, Temesvárott, Kolozsvárt és 1896-tól a budapesti VI. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző (Erzsébet-nőiskola) rendes tanára volt. 1887-1888 telén Kolozsvárott házasságot kötött Kasztner Janka tanítónőképezdei igazgatónővel.Nemzet, 1888. január 2.

Írásai Történelmi cikkei, emlékbeszédei, tanulmányai, tárcacikkei, melyeket magyarul és németül írt, több százra mennek; németországi tartózkodása alatt sokat írt az augsburgi Allgemeine Zeitungba és a Süddeutsche Pressébe. Bizalmas összeköttetésben állott Kolbbal és Julius Lessinggel. Cikkei a Honban (1876. 281-288. Tanulmányok a szlávokról, 1860. 281., 285-6. Albania és az albánok, 319. Egy cikk a káromlásról sat.), a Győri Közlönyben (1885. 4. sz. Két magyar diplomata), az Erdélyi Múzeumban (1889. Adalékok a temesi bánság és Szerbia kormányzásához a passarovici béke után), a Nőnevelésben (1897. Brassai Sámuel); Pallas nagy lexikonába számos cikket írt, így Lengyelország (Mangold Lajossal együtt), Törökország és Oroszország történetét.

Munkái

Rosen und Dornen. Berlin, 1868. (Erwin Holm álnév alatt.) Deutschland und Europa nach dem Kriege. München, 1871. (Névtelenül.) Regierung und Opposition, ein Beitrag zur Charakteristik der ungarischen Reichstagsmajorität. Pest, 1872. (Névtelenül.) Washington élete. Élet- és jellemrajz. Pest, 1872. (Történeti Könyvtár 2.) Az ozman uralom története Europában. Budapest, 1877. Két kötet. A normannok. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 42.) Velencze alapítása és fénykora. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 44.) A régi Egyiptom története és fénykora. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 47.) India története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 49.) Kyros és a régi perzsák története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 50.) Phoenikia története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 51.) Lykurgos és Solon vagy két törvényhozó az ó-korból. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 53.) Gustáv Adolf, egy hős a trónon. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 54.) II. Katalin czárnő élete. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 56.) Jeanne d'Arc, az orleansi szűz története. Budapest, 1878. (Történeti Könyvtár 57.) Assyria és Babylonia története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 60.) A keresztes háborúk története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 61.) Erzsébet angol királynő és kora. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 63.) Az ozmán birodalom fénykora és hanyatlása. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 64.) Khina és Japán. Történelmi és mívelődési rajz. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 65.) A népvándorlás története. Budapest, 1879. (Történeti Könyvtár 66.) Castriota György (Iszkender bég) és az albán szabadságharcz. Budapest, 1880. (Történeti Könyvtár 70.) Das Judenthum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Berlin, 1880. A görög függetlenségi harcz történetének vázlata. Budapest, 1881. (Történeti Könyvtár 72.) Mária Terézia és kora. Budapest, 1881. (Történeti Könyvtár 73.) Fiume. A magyar korona gyöngye. Budapest, 1881. A zendülők Pitcairn szigetén. Elbeszélés az ifjuság számára. Jäger után átdolgozta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 4.) Höcker Gusztáv, A vadölő. Cooper regénye után ford. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 56.) A két árva. Elbeszélés az ifjuság számára. Átdolgozta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 7.) Lear király. Schmidt Ferdinand elbeszélése után írta. Budapest, 1882. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 8., 9.) Nickleby Miklós. Dickens elbeszélése, a magyar ifjuság számára átdolgozta. Budapest, 1883. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 12-14.) Washington György. Schmidt Ferdinand után. Budapest, 1886. (Az Ifjuság Olcsó Könyvtára 15., 16.) Mária Lujza, a francziák császárnéja. Jellemrajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 75.) Kálmán király és kora. Mívelődéstörténeti rajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 76.) Eugen, savoyai herczeg. Élet- és jellemrajz. Budapest, 1883. (Történeti Könyvtár 77.) A török birodalom története. Nagybecskerek, 1890. (2. kiadás. Szabó Ferencz kiadásában: Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XXI.) Az orosz birodalom története. Temesvár, 1890-1891. Négy kötet. (Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XXIX-XXXI.) Angolország történelme. Temesvár, 1892–1893. négy kötetben (Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtár XLII–XLV.) Szent Erzsébet magyar királyi herczegnő élete. Kor- és jellemrajz. Budapest, 1898. A második ezerév kezdetén. Budapest, 1898.

Szerkesztette a Történeti Könyvtár című könyvsorozatot 1871-től 1885-ig Budapesten Áldor Imrével együtt.

Jegyzetek

Források

Magyar Életrajzi Index

További információk

Kategória:Magyar pedagógusok ismeretlen tantárggyal Kategória:Magyar történészek Kategória:Szegediek Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1912-ben elhunyt személyek