Zilahy Károly, teljesebb nevén Zilahy Kiss Károly (Zilah, 1838. október 28. – Buda, 1864. május 15.) hírlapíró és kritikus. Zilahy Imre bátyja.
Pályája Nemesi családból származott. Zilahy Kiss Károly ügyvéd és Kállay Charitas fia, Zilahy Imre bátyja. Iskoláit Zilahon és Kolozsvárt végezte, tizenöt éves korában megjelent az első munkája, egy fürdői tudósítás a kolozsvári Hetilapban (1853.). Ettől kezdve folytonosan írt nemcsak vidéki, hanem fővárosi lapokba is. Nagyobb arányú hírlapírói, kritikusi működése akkor kezdődött, amikor 1857 őszén Pestre ment és beiratkozott az egyetem jogi karára. Már ekkor betegeskedett, ez is hozzájárult ideges türelmetlenségéhez, mely bírálataiban és polémiáiban megnyilatkozott. Túlságosan önérzetes fellépése lassanként elidegenítette tőle Arany János körét és általában a nevesebb írókat.
Mivel részt vett az ifjúság politikai tüntetéseiben, a rendőrség kitiltotta Pestről. A bécsi egyetemen folytatta tanulmányait, 1860-ban ismét visszatért a magyar fővárosba, élete ettől kezdve a lázas írói munka és a betegségével való küzdelem között folyt. Tüdőbaja huszonhat éves korában sírba vitte.
Írásai
Kiváló elemző tehetségű, szinte fékezhetetlen becsvágyú tollforgató volt. Tömérdek újságcikkét részint neve alatt, részint O-Q, Xen, Cucaracha, Borona; Kelen álnevek alatt írta. Prózai és verses dolgozatai a következő lapokban jelentek meg:
Hetilap (1853. tudósítása a sztojkai fürdőről); Magyar Sajtó (1855. 52. Athenaeum. 1860. 25. Tököly hadjárata 1690-ben. 197., 198. Jávorágak túl a hegyről. 242. Erdélyi levelek. 249. Chassin Petőfiről. 1863. 1. Szabad Sajtó. 4., 6., 8., 13., 23., 43., 44. külföldi útjáról szóló útirajzai. 52. 54. Az árvaügy mint égető kérdés hazánkban. 62., 64., 66., 68. Hivatlan bíró, fogadatlan prókátor. 145. A dalok földéről. 146. búcsúja a közönséghez a szerkesztőség nevében a lap megszüntekor). Családi Kör (1860. 11., 12. Futó tekintet az erdélyi nemzeti fejedelmek korszakára). Divatcsarnok 1858. 45. Dorval asszony, Sand emlékirataiból. 1859. 10. vers. 28. Gräfenbergi levelek. 1860. 9. 11. Bécsi tárcza. 35. Jávorágak túl a hegyről. 1863. 26. Berzsenyiról). M. Színházi Lap (1860. 5. A lelánczolt Prometheüsz. 15. Bécs, márcz. 21. – 34. Az ógörög irodalom). Vas. Ujság (1859. 13. Szilágysági oláhok. 27. Révay Miklós. 34. Csokonai Vitéz Mihály. 22. Lonovics József volt csanádi püspök. 49. Csengery Antal. 51. egy oláh költ. fordítása 1861. 20. Czuczor Gergely). Szépirodalmi Figyelő (1860-1. versek. 1861-2. Apropos-k és malapropos-k, Petőfi álláspontja). Koszorú (1864. I. Verőfényes napok. 1865. Egy magyar énekesnő külföldön). Alföldiek Segélyalbuma (1864. Hegedűszóban szép mese). Lisznyaí Album (1863. A dalok könyvéből. Kölcsey és Bajza). Hölgyfutár (1863. 3. Szabad sajtó. II. 2. Tompa Mihály jellemrajza. 1864. I. 29. Előfizetési felhívás Petőfi Sándor kimerítő életrajzára. II. 29. vers. II. 34., 35. novellafordítás Turgenyev után). Budapesti Szemle (1858., IV., 1860. X. könyvismertetések). Kritikai Lapok. (1862. I. 273. l. Irodalmi vértanuság. 277. 1. Haragos válaszra szelíd felelet). Budai Lapok (1862. 22. Írói jellemrajz Aranyról). Korunk Tárczája (1865. 3. Losárdi Zsuzsanna életrajza). Ország Tükre (1863. 34. Adat Petőfi életéhez. 1864. 24. Molnár Borbára. Ujfalvy Krisztina). Fővárosi Lapok (1864. 10. Újabb adatok Petőfi születéshelyét illetőleg 1-21. Petőfi Sándor életrajza). Vadász és Versenylap (1859. 2. Néhány szó a zsibói ménesről). Pesti Napló (1863. 249. Bajza Jenő halála. 1865. 56. Nizzai élet).
Munkái bélyegkép|220px|Ha sirba zárom... c. költeménye Egy szó tájékozásul. Nyílt levél gróf Dessewffy Emil úrhoz, mint a M. Tudóstársaság elnökéhez. Pest, 1859 Az arkanzászi lókötők (Gerstäcker után fordította Ágay AdoIffal együtt). Pest, 1860 Az erdélyi fejedelmek életirata a Demjén László által kiadott arczképcsarnokhoz magyarázatul. Kolozsvár, 1861 A lelánczolt Prometheus. Pest, 1861 (második kiadása Tóth Rezső bevezetésével Magyar Könyvtár 27. 1898) Magyar koszorúsok albuma. Írói élet- és jellemrajzok. Pest, 1863 (2. kiad. 1864) Petőfi Sándor életrajza. Pest, 1864 Tréfás versek gyüjteménye; a magyar költészetből összeszedte Zilahy Károly; Demjén és Sebes, Pest, 1864 Alföldiek segélyalbuma; szerk. Reviczky Szever és Zilahy Károly; Pfeifer, Pest, 1864 Online Hölgyek lantja. Magyar költőnők műveiből; szerk. Zilahy Károly; Heckenast, Pest, 1865 Zilahy Károly munkái. Szépirodalmi és széptani apróbb dolgozatok. Két kötet. Pest, 1865 Hölgyek lantja. Magyar költőnők műveiből szerk. Zilahy Károly; 2., bőv. kiad.; Heckenast, Pest, 1873 Zilahy Károly válogatott művei; vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1961 Magyar koszorúsok albuma. Írói élet- és jellemrajzok; Szépirodalmi, Budapest, 1977
Jegyzetek
Források
Kovács Ferenc: Zilahy Károly pályája; Seres Ny., Zilah, 1901 Előd Géza: Zilahy Károly a hatvanas évek irodalmi ellenzékének vezére; Kultúra Ny., Pécs, 1935 (Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis) Kozocsa Sándor: Zilahy Károly esztétikája; Egyetemi Ny., Budapest, 1937 (Esztétikai füzetek)
Kategória:Magyar költők Kategória:A Fővárosi Lapok vezetői, újságírói Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1864-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Zilahiak