bélyegkép|jobbra|250px|A Wolfsschanze tárgyalóbarakkja a robbantás után, 1944. július 20. bélyegkép|jobbra|250px|A Wolfsschanze tárgyalóbarakkja és a szilánkokra tépett tölgyfából készült asztal A Walküre hadművelet (Unternehmen Walküre, magyarul helyenként Valkűr-hadműveletA Valkűr-hadművelet - Stauffenberg és a Hitler elleni merénylet vagy Valkür hadművelet) az Adolf Hitler ellen 1944. július 20-án elkövetett sikertelen merényletet megelőző széles körű összeesküvés szervezése és a merényletet követő eseménysorozat volt a második világháború során. A Wehrmacht magas rangú katonatisztjei és a velük együtt szervezkedő német politikusok a saját céljaik szerint átalakították és felhasználták a Hitler számára kidolgozott Walküre fedőnevű katonai tervet. Hitler katonai akciótervének célja hatalmának biztosítása volt egy felkelés esetére, míg a német ellenállási mozgalom összeesküvői a nemzetiszocialista kormányzatot kívánták leváltani és békét akartak kötni a szövetségesekkel.

Hitler 1943-ban adott utasítást a Walküre terv kidolgozására. A terv elnevezését a skandináv mitológia valkűrjei ihlethették, akik a háború hálóját szövik (Hitler kedvenc zeneszerzője Wagner volt, akiben a germán mitológia újjáteremtőjét látta). A terv kidolgozását az indokolta, hogy a szövetségesek fokozódó bombázásai, a nagy tömegben foglalkoztatott kényszermunkások és a háborútól megviselt német társadalom növekvő elégedetlensége, akár egy belső lázadást is eredményezhet. A feltételezés miatt szükségessé vált egy belső zendülésre felkészülni, hogy kész terv alapján, felkészülten tudjanak cselekedni a náci rendszer védelmében. A nácik tervének minden részletre vonatkozóan kész koncepcióval kellett rendelkeznie. Hitler az akcióterv kidolgozásával Claus Schenk von Stauffenberg ezredest, a németországi tartalék haderő vezérkari főnökét és Henning von Tresckow tábornokot, a Wehrmacht 2. hadseregének vezérkari főnökét bízta meg. Tresckow már 1943-ban kész volt a tervvel, hónapokkal azelőtt, mielőtt találkozott a tartalékosokhoz beosztott Stauffenberggel.

A német katonai vezetés eddigre már felismerte, hogy a háború kimenetele nem kétséges. Hitler utasításai a vezérkar ellenzése dacára végrehajtásra kerültek és ezeknek meg is lettek az előre látható következményei. Többen szervezkedésbe kezdtek, abban a reményben, ha Hitlert el tudják távolítani, különbékét köthetnek a nyugati szövetséges erőkkel. A német katonai ellenállás vezetője Henning von Tresckow tábornok volt, aki von Kluge tábornagynak, a Közép Hadseregcsoport parancsnokának volt a vezérkari főnöke, de a szervezkedésről nagyon sokan tudtak.

Az ellenállás terveinek sikeres végrehajtásához Hitler halálára, a német haderő 10 százalékát kitevő SS azonnali lefegyverzésére és Himmler SS-főparancsnok eltávolítására volt szükség. Több sikertelen kísérlet után Stauffenberg ezredes csempészett bombát a "Farkasodúban" (Wolfsschanze) az egyik helyzetmegbeszélő barakkba. Ám a robbanásban Hitler csak könnyebben sebesült meg és ez végzetesen hatott az ezt követő államcsíny sikerére. Bár az elején sokakat sikerült megtéveszteni, az SS tervezett akciójának beállítva a történteket. A nap végére így összeomlott a szervezkedés. A főszervezők egy részét még aznap este elfogták és kivégezték, a többieket pedig az ezt követő hónapokban ítélték halálra. A bombamerényletben három tiszt, Günther Korten, Rudolf Schmundt, Heinz Brandt és egy gyorsíró, Heinz Berger vesztette életét. Winston Churchill angol miniszterelnök 1946-ban megemlékezett az akcióról, a résztvevõket a „legnemesebbek és legnagyobbak" közé sorolva a nemzetek történelmében.Megölni a diktátort és menteni, ami még menthetõ , mazsihisz.hu

Előzmények A terv kidolgozása jobbra|bélyegkép|Henning von Tresckow vezérőrnagy a bombaszakértő, bizalmasával Fabian von Schlabendorff főhadnaggyal 1943 tavaszán konyakosüvegnek álcázott bombát csempészett Hitler repülőjére, de a detonátor csütörtököt mondottAkta a kézben, teeundarchive.blog.huDas Bomben-Attentat auf Hitler am 13.3.1943, mythoselser.de A hivatalos Walküre terv felelőseként Stauffenberg vissza nem térő lehetőséget kapott, hogy a Walküre hadművelet tervét a Hitler elleni összeesküvés érdekeinek megfelelően dolgozza át. A Führer meggyilkolásának tervezésében részt vett Stauffenberg jogász bátyja Gróf Berthold Schenk von Stauffenberg, Werner von Haeften főhadnagy Claus Stauffenberg segédtisztje, Olbricht gyalogsági tábornok, Henning von Tresckow vezérőrnagy, aki a bomba technikai részleteiért is felelt, és Tresckow felesége is. Stauffenberg és a politikai-adminisztratív szövetségesei köré csoportosuló katonai ellenállás feladatait pontosan lefektették, kinek mi a teendője, a végrehajtás időbeli sorrendjét, azoknak a személyeknek a körét, akiket ki kell iktatni, a rádió megszállását és egyéb létfontosságú intézkedéseket, ha a puccsra sor kerül. A csoport polgári tagjainak legfőbb vezetői Carl Goerdeler Lipcse egykori főpolgármestere és Johannes Popitz korábbi tárca nélküli miniszter voltak.

Stauffenberg korábbi kísérletei Hitler likvidálására bélyegkép|jobbra|Július 15-én a Wolfsschanzéban készült kép (balról jobbra): Claus Schenk von Stauffenberg, Karl-Jesko von Puttkamer, ismeretlen, Adolf Hitler és Wilhelm Keitel

Stauffenberg a Hitler elleni merénylettel korábban már az Obersalzbergen is próbálkozott. Nem tudni, hogy a július 6-i találkozón szánta-e el magát, de július 11-én már bizonyosan készen állt a merényletre. Mégsem került sor cselekvésre, mert a megbeszélésen Göring és Himmler nem vett részt. Márpedig nekik – a megbeszéltek szerint – együtt kellett volna meghalniuk a Führerrel. A következő értekezleten, amelyet a kelet-poroszországi Rastenburg (ma a lengyelországi Kętrzyn) melletti Wolfsschanze főhadiszálláson tartottak (itt készült Hitler és Stauffenberg egyetlen közös képe) július 15-én, szintén nem voltak jelen., 2008, 177; Ennek ellenére Stauffenberg – egy telefonmegbeszélés után – megkísérelte volna a merényletet, de mire visszatért az értekezlet helyszínére, Hitler már nem volt ott. Olbricht tábornok azonban már szétküldte az előzetes értesítéseket a Walküre terv beindításáról, ennek következményeként riadóztatták a katonai iskolákat. Az okafogyott riadóztatás miatt később magyarázkodniuk kellett Frommnak, akivel azt próbálták elhitetni, hogy az egész akció csupán próbariadó volt. (1977), 90; Az eset komoly hatást gyakorolt a következő merényletkísérlet utáni fellépésre, ahol Olbricht tétovázott, és nem mert lépni addig, amíg nem bizonyosodnak meg Hitler haláláról.

Másnap Tresckow tábornok arról a hírről tájékoztatta az összeesküvőket, hogy szovjet támadás várható a Visztula folyó felől és ha a szovjetek átkelnek a folyón, akkor tíz napon belül elérhetik Berlint. Ez a tény, valamint az, hogy Beck és Goerdeler tudomást szerzett arról, hogy letartóztatási parancsot adtak át ellenük Himmlernek, aki – úgymond tüntetőleg – az íróasztalán hagyta e parancsokat, amivel mintha azt üzente volna a célszemélyeknek, hogy siessenek, mert fogytán a türelme. (1977), 91;

1944. július 20. A következő értekezletet szintén a kelet-poroszországi Wolfsschanzéban tartották, ide Stauffenberg is hivatalos volt. Amikor megjelenési kötelezettségéről értesítést kapott, nyomban elhatározta, hogy ez lesz a megfelelő alkalom.

Wolfsschanze bélyegkép|balra|250px|A főhadiszállás térképe. A 6-os számmal jelölt helyen (Lagebaracke) robbant Stauffenberg bombájaThe Wolfschanze, hitlerpages.com bélyegkép|jobbra|250px|A főhadiszállás kelet-poroszországban, a mai Lengyelországban lévő Gierłoż melletti erdőben voltWolfsschanze, Wolf's Lair, tripadvisor.co.hu A Berlintől 555 kilométerre keletre megépült főhadiszállás egy sűrű erdővel benőtt területen volt.Wolf's Lair, Gierłoż, Ketrzyn, Lengyelország, google.com A három zónára osztott területhez mindössze egy betonút vezetett a 6 kilométerre lévő Rastenburgból, amelynek mindkét oldalán tavak voltak és állandó SS ellenőrzés alatt állt. A tavak mögött kezdődött a létesítmény, amit árammal telített szögesdróttal, műszaki akadályokkal és 50 méteres sávban telepített aknamezővel védtek. Három zónára osztották fel, amik közül az elsőben volt a repülőtér, valamint az őrségi barakkok, a másodikban a vezérkar tagjainak barakkjait, kaszinót, mozit és kantint alakítottak ki, a harmadik terület (amely még a másik kettőtől is el volt választva aláaknázott sávval és állandóan áram alatt álló kétszeres villanydrót-hálóval) központjában épült meg a több szintes, föld alá rejtett, vasbetonból és acélból készült bunker. Ezen épületben volt Hitler fedezéke és a konferenciaterem. Továbbá ezen a területen létesítettek még körülbelül 50 hasonló, de kisebb bunkert, amelyekben a hivatalok, vezérkari irodák, a telefonközpont, a rádióállomás, üzletek és kórháztermek funkcionáltak. Itt fogadták a különböző vendégeket is. (1967), 10.

De nem csak vasbetonból építkeztek ide. A masszívabb épületek mellett itt-ott néhány fabarakkot is felhúztak, amelyeket zöldre festettek, tetejüket pedig fák és bokrok ágaival fedték be álcázás céljából. (1977), 91-92;

A merényletkísérlet

Stauffenberg július 20-án reggel hatkor indult el otthonról a rangsdorfi repülőtérre, ahova háromnegyed óra múlva érkezett meg. Itt találkozott Helmuth Stieff vezérőrnaggyal és saját szárnysegédjével, Haeftennel. Egy Ju 52 repülőgép várt rájuk, ami a reggeli köd miatt csak 8 órakor tudott felszállni és negyed 11-kor szállt le a rastenburgi repülőtéren, ahonnan 6 kilométerre volt a főhadiszállás. Fél 11-kor érte el Stauffenberg a II. biztonsági övezetet, ahol Möllendorf lovassági százados fogadta és együtt reggeliztek meg a tisztekkel. Az étkezés után az I. biztonsági övezetbe ment és fél 12 körül jelentkezett Keitelnél, aki közölte vele, hogy Mussolini látogatása miatt a megbeszélést fél órával korábbra hozták. Ez jelentősen lecsökkentette az ezredes számára rendelkezésre álló időt. (2008), 187-188. Váratlan változás volt még, hogy nem a bunkerben, hanem – a nagy hőségre való tekintettel – Albert Speer fából készült házában, egy helyzetmegbeszélésekre használt barakképületben tartják a megbeszélést.Merénylet Hitler ellen , m.168ora.hu bélyegkép|jobbra|Hitler merénylet idején viselt, cafatokra szaggatott nadrágját egy katona mutatja a kamerának A legtöbb forrás szerint ez jelentősen csökkentette a bombák hatóerejét, mivel így a légnyomás eloszlott. (1967), 12. Christian von Krockow szerint azonban a korábbi megbeszéléseket is itt tartották, ezért nevezték a helyet hadműveleti barakknak, amit Stauffenberg is tudott már korábbról. A barakk nem fából készült, mint sok helyen állítják, hanem téglafal és betontető alkotta. (2008), 189. balra|bélyegkép|Adolf Hitler, aki túlélte a merényletet 12 óra 20 perckor Stauffenberg megkérte Keitel szárnysegédjét, Ernst John von Freyend őrnagyot, hogy biztosítson számára egy helyet, ahol felfrissülhet és gyorsan inget cserélhet. Az őrnagy saját szobáját ajánlotta fel e célra, amit két perc múlva az ezredes és Haeften főhadnagy birtokba is vett. Stauffenberg ekkor hozzálátott a gyújtószerkezet élesítéséhez, ám mivel csak három ujja volt, ez némi nehézséget okozott. 12:27-kor azonban rájuk nyitott Vogel főtörzsőrmester, akit Erich Fellgiebel tábornok, egy másik összeesküvő küldött, hogy megsürgesse őket. Érkezésekor az ajtó nekiütődött Stauffenberg hátának. Eddig csak egy robbanóanyagot sikerült élesíteni, a másikat Haeften sietve elrejtette. Komoly hiba volt ez, hiszen így csak 1 kilogramm robbanóanyag került beélesítésre a 2 helyett. Azonban még mindig fennállt volna a lehetősége, hogy az élesítetlen bombát betegyék az élesített mellé, ugyanazt a hatást elérve, erre azonban ismeretlen okból nem került sor. (2008), 190-191.