A schönstatti apostoli mozgalom vagy schönstatti mozgalom (németül Schönstatt Apostolische Bewegung) egy katolikus lelkiségi mozgalom, nevét arról a helyről kapta, ahol megalapították. Központi célkitűzése ma, hogy életben tartsa a második vatikáni zsinat szellemiségét, és a római katolikus egyházban azt életre váltsa.
Története bélyegkép|jobbra|200px|Az alapító, Joseph Kentenich
Kentenich József atya (Joseph Kentenich /1885-1968/ pallottinus szerzetes pap) 1885. november 18-án Németországban, a Köln melletti Gymnichben született. Elöljárói 1912-ben a rend új, a Rajna jobb partján, Koblenz térségében fekvő Vallendar városka keleti, Schönstattnak nevezett szélén épült gimnáziumban (kollégiumban) a tanulók lelkivezetőjévé (spirituálisává) nevezték ki. Diákjaival és követőivel a későbbiek folyamán, a középkori jezsuita szellemi központ, a németországi Ingolstadt Mária kongregációjának példája nyomán egy Mária-kongregációt hozott létre Németország erkölcsi-vallási megújulása céljából (Ingolstadtban 1595-től Pater J. Rem vezetésével egy jelentős lelki megújulás bontakozott ki az ingolstadti Mária kongregációból). Szellemisége azonos volt a később összehívott II. vatikáni zsinat szellemiségével. Kentenich atya kezdettől fogva egy világméretű megújulás távlataiban gondolkodott. De jól látta, hogy először az alapokat kell lerakni, és a német anyabázist kell felépíteni. Egy régi, már használaton kívüli Szent Mihály temetőkápolna lett a kongregáció szentélye. Kentenich atya átvette az ingolstadti Mária elnevezést is. Ettől kezdve a Szűzanyát "Mater Ter Admirabilis"-nak, azaz Háromszor Csodálatos Anyának szólították. Amikor az egyik tanár, prof. Huggle 1915 áprilisában egy Madonna-képet ajándékozott a kongregáció kápolnájának, akkor azt is így nevezték el. A képet a kápolna fő helyére tették, és ettől kezdve már nem Szent Mihály kápolnának hívták, hanem a Háromszor Csodálatos Anya szentélyének. 1914. október 18-án gyűltek a kongreganisták először egybe a kápolnában. Lelki vezetőjük beszéde a következő célt állította eléjük: gyorsítsák fel önmaguk megszentelésének kibontakozását, és alakuljon kis kápolnájuk kegyhellyé. Felajánlást tettek a Szűzanyának, hogy az ő segítségével fognak apostolkodni.
Az első világháború alatt az idősebb kongreganistákat behívták katonának. Nem együtt voltak, hanem szétszórva a csatamezőkön, ezért a háborúban levelek útján tartották a kapcsolatot egymással. Levélben beszélgettek arról, hogy hogyan kell életszentségre törekedni és apostolkodni. Többen is elestek a harctéren. A háború után a fiúk visszajöttek a kollégiumba azokkal, akik rajtuk keresztül megismerkedtek a schönstatti lelkiséggel és csatlakozni szerettek volna. Ők hozták létre az ún. „Apostoli Szövetséget”. A két háború között egyre többen ismerték meg Németországban a Schönstattot, különböző közösségfajták, csoportok jöttek létre nem, életállapot és személyes adottságok alapján: fiatalok, nők és férfiak közösségei, majd a családok és papok közösségei. Lelkiségüket a Mária-tisztelet és a mindennapok megszentelése határozta meg. Tanácskozásokkal, lelkigyakorlatokkal és intenzív csoportmunkával ébresztették az apostoli felelősséget az Egyházban és a társadalomban. A nemzeti szocialisták sokakat közülük börtönbe, koncentrációs táborba hurcoltak, így Kentenich atyát és a később boldoggá avatott Karl Leisner diakónust is, akit a dachaui táborban titokban szenteltek pappá.
Hat évvel a náci koncentrációs táborból való szabadulása után az akkori hivatalos egyház a meg nem értés következtében Kentenich atyának 1951-ben az észak-amerikai Milwaukeeban jelölt ki kényszerlakhelyet, de nem tiltották el hivatása gyakorlásától. Az alapító száműzetése a lelkiség észak-amerikai elterjedéséhez vezetett. A II. vatikáni zsinat új atmoszférát hozott az egyházba, és ez segített a Schönstatt-jelenség megértésében és megítélésében is. 1965 szeptemberében Kentenich atya visszatérhetett Európába: először Rómába (ahol a II. vatikáni zsinat bezárása után /1965. december 8./ december 22-én VI. Pál pápa audiencián fogadta, és elismerését fejezte ki iránta és műve iránt), majd Schönstattba. 1968. szeptember 15-én, Szűz Mária hét fájdalmának ünnepén, közvetlenül a szentmise bemutatása után a sekrestyében halt meg.
A Mozgalom világszerte, több mint 90 országban elterjedt, több mint 175 Schönstatt-központot építettek, a hozzá tartozó „Schönstatt-szentéllyel”, a vallendari ősszentély eredetihez hű másolatával. Több millió emberhez jutott el és hatott hitéletére a schönstatti mozgalom lelkisége, mindenekelőtt az 1950-ben, Brazíliában kitalált „Zarándok Szűzanya kampányának” jóvoltából. Magyarországon 1983 márciusában Veszprémben ült össze az első 3 család Schönstatt szellemében.
Lelkiség A schönstatti mozgalom központi feladatát abban látja, hogy életben tartsa a II. vatikáni zsinat szellemiségét és a római katolikus egyházban életre váltsa azt. Ez alapján a Mozgalom elvei: Annyi kötöttség legyen, amennyi feltétlenül szükséges. Annyi szabadság, amennyi csak lehetséges: ez meghatározza a szervezeti felépítést is, a közösségek meszszemenően önállóak. Lélekápolás, képzés minden mennyiségben: központi szerepe van a Mozgalomban a nevelésnek és az önnevelésnek. A schönstatti apostolkodás kétirányú. Az egyik irány a saját közösség, azoknak a közössége, akik minél teljesebben azonosulnak Schönstatt-tal, és a Mozgalom tagjai lesznek. A másik irány, hogy az értékeket mintegy „hasznosításra saját körükben” továbbadják az arra nyitottaknak. A Mozgalom lelkiségének három fő jellemzője: határozott küldetés és hivatástudat, Isten gondviselésébe vetett gyakorlati hit, kifejezett Máriás jelleg. A mozgalom tagjai sok nevelési programban, szociális segítő projektben, misszionárius, kulturális és politikai területeken köteleződnek el, főleg közösen más lelki közösségekkel és egyházi kezdeményezésekkel. Szeretetszövetség A csatlakozás menete: ismerkedés, döntés, a szeretetszövetség megkötése megfelelő előkészület után, és választás a lehetséges közösségek között. Minden új tag és közösség azáltal lép be a mozgalomba, hogy bekapcsolódik a szeretetszövetségbe. A Szeretetszövetség kölcsönösen ígéreteket és elvárásokat fogalmaz meg, a tagok felajánlják Szűz Máriának életüket, hogy formálja őket Isten akarata szerint.
Szervezete A nemzetközi apostoli schönstatti mozgalom minden földrészen, sok országban elterjedt. Gazdagon tagolt, négy közösségfajtán belül több mint húsz ágazat található (ötödikként említhető a szimpatizálók köre). A nemzetközi elnökség a Schönstatt legfőbb képviseleti szerve. 2000-ig közel 25 részág, közösségtípus alakult ki: Kötelék: a kötelékek egyházjogilag pápai jogú világi intézmények (institutum saeculare), melyek egyházjogi alaptörvényét XII. Piusz pápa 1947-ben hirdette ki. Ezek a közösségek nemzetköziek, és leginkább a szerzetesközösségekhez hasonlítanak, de a schönstatti világi intézmények tagjai nem tesznek fogadalmat. Schönstatti Márianővérek: A Schönstatti Márianővérek Világi Intézménye a legrégebben alapított világi intézmény a katolikus egyházban (1926). Hivatása a családi és ifjúsági pasztoráció. Világszerte 1963-ban 2450, 2001-ben 2800 tagja volt. Európa legtöbb országában Oroszországtól Skóciáig vannak schönstatti márianővérek, a legtöbben Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Ausztriában és Svájcban valamint Olaszországban. Európán kívül Chílében és több dél-, és közép-amerikai országban, valamint az USA-ban, Ausztráliában (a Fülöp-szigetekkel), Indiában, Dél-Afrikában és Közép-Afrikában (Burundiban) van tartományuk. A kontemplatív életre szóló meghívást követő tagok Schönstattban élnek külön rendházban, az örökimádó nővérközösségben (kontemplatívák). A Schönstatti Márianővérek nem tesznek fogadalmat, hanem ún. „szerződéses szentelés“ útján kötik magukat a közösséghez, az Egyházhoz. 1992-ben Pilisszentléleken vásároltak egy házat és egy Márianővér átköltözött Ausztriából Magyarországra, így Magyarországon egy Márianővér él állandóan. A legközelebbi nővérközösség Bécsben van. Innen jár három nővér rendszeresen Magyarországra, és dolgozik a családok, a nők és a leányifjúság körében, ifjúsági pasztorációt végezve, lelki napokat tartva, kapcsolatban a Családmozgalommal. Mindezt a munkát az itt élő magyarországi megbízott kíséri figyelemmel és koordinálja. Hat fiatal magyar származású nővér készül apostoli tevékenységének megkezdésére. Schönstatt Atyák Közössége: arra hivatott, hogy a többi közösség szolgálatára legyen. (Alapítás: 1965) 2020-ban kb. 480 tagja van. A Schönstatt Atyák közösségéhez tartozik P Beller Tilmann (1938-2012), aki több mint húsz éven át segítette a magyarokat, hogy elmélyüljenek és megerősödjenek a lelkiségben. Egyházmegyés Papok Köteléke (Schönstatti Világi Papok). Schönstatti Máriatestvérek (Máriafivérek) Köteléke: 1963-ban 25 tagja volt. Schönstatti Nők Köteléke: 1963-ban 480 tagja volt. Schönstatti Családok Köteléke. Szövetség: a "köteléknél" lazább kapcsolatban álló, szerzetesi jellegű, szerzetesi eszményt követő közösségek a szövetségek. A szövetségi közösségek tagjai évfolyamonként szerveződnek, és egy-egy évfolyam állandó, megmaradó közösség lesz, bizonyos értelemben életközösséget alkot (nem együttlakást). Az életszentségre való törekvésben a szövetség tagjai meghatározott eszközök (pl. lelki napirend és különleges jófeltétel írásos vezetése és arról való rendszeres számadás) alkalmazására és rendszeres apostoli munka végzésére kötelezik el magukat. Általában a mozgalomnak azon tagjai hoznak létre szövetségi közösségeket, akik a kötöttebb létformához vonzódnak. A szövetségi közösségek közül is a fiatalemberek szövetsége volt történetileg nézve az első Schönstattban. A szövetség évfolyamai nemzeti alapon szerveződnek. Ezek a következők: Szövetségi Nővérek (egyedülálló nők). Anyák Szövetsége. Férfiak Szövetsége. Papok Szövetsége (Világi Papok). Családok Szövetsége: Magyarországon Beller Tilmann schönstatti atya vezetésével az első családszövetségi évfolyam 11 családdal 1995-ben alakult, a második évfolyam 9 családdal 2001-ben, a harmadik évfolyam pedig 11 családdal 2004-ben. Betegek Szövetsége. Liga (mozgalom): a "szövetségnél" lazább kötődésűek a „ligá”-nak, illetve szűkebb értelemben mozgalomnak is nevezett közösségek. Több mint tíz lazább közösség nevezi magát liga-közösségnek, például fiúk, lányok, egyedülálló férfiak, nők, anyák, diákok, világi papok és családok közösségei (a liga-közösséget kb. 120 család alkotja). A családok ligája minden országban önálló közösség, melyet egy házaspár és egy schönstatti atya vezet. A közösségbe való belépés a háziszentély létesítésével és a szeretetszövetséghez való csatlakozással történik. A liga-családok általában évente családnapokra járnak és 4-6 házaspárból álló családcsoportba tartoznak. A csoportok, családok általában nyári családnapokon vesznek részt, amelynek anyagát havi találkozókon dolgozzák fel. Azért csak havonta, mert az igazi kiscsoport, ahol a munka, az élet alakítása folyik: a házaspár, a család. Nép- és Zarándokmozgalom: a leglazább közösség, szervezetileg a schönstatti mozgalomhoz nem kötődő, de abból merítő személyek összessége, akik főleg úgy kötődnek a Schönstatthoz, hogy – akár lélekben is – újra meg újra elzarándokolnak Schönstattba vagy valamelyik Schönstatt-központba. Mintegy fordított irányú a "Zarándok Szűzanya kampánya": valaki felelősséget vállal a schönstatti "Háromszor Csodálatos Anya" képéért, megszervez egy kört, és figyelemmel kíséri a kép útját. A képet általában két- vagy háromnaponta adják tovább házról házra. Szimpatizálók köre
Zarándok Szűzanya kampánya bélyegkép|jobbra|200px|A Háromszor Csodálatos Anya kép