bélyegkép|jobbra|A Vosztok űrhajó visszatérő egysége
A Vosztok szovjet űrhajó az első, embert szállító rendszer, amely képes volt megkerülni a Földet és utasát biztonságosan visszajuttatni a földre. A Vosztok űrhajón alapul a fényképezőgépekkel felszerelt Zenyit–2 felderítő műhold.
A kapszula nem volt alkalmas arra, hogy az utasával együtt biztonságban érjen földet, mivel nem volt rajta fékező hajtómű, ezért az űrhajós a földet érés előtt katapultált, és saját ejtőernyővel ért le a talajra.
Főbb jellemzői Tömege 4500–5000 kg Indítása háromfokozatú R–7 hordozórakétával történik Teherbírása: 1 személy és a szükséges létfenntartó berendezések, készletek A visszatérés a légkörbe ballisztikus pályán történik, a kabint a műszermodul fékezőrakétája lassítja, majd leválik a kabinról, ezután a hővédő pajzs lassítja a kabint, majd kisebb magasságban kinyílik a kabin ejtőernyője, a visszatérés utolsó fázisában az űrhajós 4000–7000 m magasságban katapultál és saját ejtőernyővel ér földet A kapszulában az űrhajós űrruhát visel, amely a kabin létfenntartó rendszerétől függetlenül még négy óráig képes az élet feltételeit biztosítani A rendszer orbitális pályán nem tudott manőverezni, mert a rakétákat nem lehetett újraindítani, ezért csak a visszatéréskori fékezésre tudták azokat használni (a korabeli amerikai eszközökhöz hasonlóan)
Vosztok űrkabin A Vosztok űrkabin gömb alakú, átmérője 2,3 m, ehhez csonkakúp alakú, 2,25 m hosszú műszermodul csatlakozik négy acélszalaggal. A műszermodulban találhatók az akkumulátorok, az oxigéntartályok, a navigációhoz szükséges berendezések és a visszatéréskor használható fékező hajtómű.
A kabinban egyetlen űrhajósnak van hely, aki katapultülésként is funkcionáló ülésben ül. A kabinnak három ablaka van, továbbá filmes és televíziós kamera, a földdel kapcsolatot tartó rádiók (URH és rövidhullámú), életfenntartó berendezések, élelmiszer és víz. A kabin tetején két antenna van. A kabin külseje eltávolítható réteggel van bevonva. A kabin alakja úgy van kialakítva, hogy a légkörbe való visszatéréskor olyan pozícióba áll be, hogy a hővédő pajzs alulra kerüljön. A műszermodulnál folyékony hajtóanyagú rakéta található, amit visszatéréskor fékezésre használnak, majd a műszermodul leválik a kabinról és a légkörben elég.Complete Book of Spaceflight, p. 474., Vostok szakasz
Változataihttp://www.braeunig.us/space/specs/vostok.htm bélyegkép|jobbra|A Vosztok/Voszhod verziók vázlata Vosztok 1K Az emberes űrhajó prototípusa, hat tesztrepülést végzett. Vosztok 3KA Az első emberes repülést végrehajtó változat Első repülés: 1961. 03. 09. Első emberes repülés: 1961. 04. 12. (Vosztok–1) Repülések száma: 8, ebből 6 emberes Személyzet: 1 fő Üzemidő: 10 nap Teljes hossz: 4,4 m Legnagyobb átmérő: 2,4 m Teljes tömeg: 4730 kg
Visszatérő egység Személyzet: 1 fő Átmérő: 2,3 m Levegő: nitrogén+oxigén (tengerszinti nyomáson)
Szerviz modul Átmérő: 2,4 m Hossz: 2,3 m Tömeg: 2270 kg Visszatérő rakéták tolóereje: 15,83 kN Égésideje: 266 s Energiaellátás: akkumulátorokkal
Vosztok 3KV Repülések száma: 2 Első repülés: 1964. október 6. (személyzet nélkül) Utolsó repülés: 1964. október 12. (Voszhod–1) Személyzet: 3 fő (űrruha nélkül) Teljes hossz: 5 m Legnagyobb átmérő: 2,4 m Tömeg: 5682 kg Energiaellátás: akkumulátorokkal
Visszatérő egység Személyzet: 3 fő (űrruha nélkül) Átmérő: 2,3 m Tömeg: 2900 kg
Vosztok 3KD Repülések száma: 2 Első repülés: 1965. február 22. (személyzet nélkül) Utolsó repülés: 1965. március 18. (Voszhod–2) Személyzet: 2 fő (űrruhában) Tömeg: 5343 kg
Visszatérő egység Személyzet: 2 fő (űrruhában) Átmérő: 2,3 m Tömeg: 2900 kg
Próbaindítások Korabl-Szputnyik–1 – 1960. május. 15-én indították. Egy keringést végzett a Föld körül. A fékezőrakétát rossz pozícióban indították be, ezért a visszatérés helyett magasabb pályára állt és csak 1962-ben süllyedt vissza a légkörbe, ahol nagyrészt megsemmisült, kisebb darabjai az Egyesült Államok területén csapódtak be. Korabl-Szputnyik–2 – 1960. július. 28. A start után 28 másodpercben meghibásodás lépett fel, a fedélzeten utazó kutyák elpusztultak. Korabl-Szputnyik–3 – 1960. augusztus. 9. Sikeres visszatérés. Korabl-Szputnyik–4 – 1960. december. 1. A visszatérés során megsemmisült. Korabl-Szputnyik–5 – 1960. december. 22. Az indítás utáni 425. másodpercben meghibásodás lépett fel, a kapszula a kutyákkal sikeresen visszatért. Korabl-Szputnyik–6 – 1961. március. 9. Sikeres visszatérés. Korabl-Szputnyik–7 – 1960. március. 25. Sikeres visszatérés.
További tudnivalók
A Vosztok–2 volt az első emberes űrrepülés, ami egy egész napon át tartott.Complete Book of Spaceflight, p. 275., Mercury MA-9 szakasz A Szputnyik–10 gyakorlatilag Vosztok űrhajó volt, annak tesztváltozataként használták.Space Sciences Encyclopedia, p. 206. A visszatérő egységet (üresen) 2011-ben Gagarin repülésének 50. évfordulóján árverésre bocsátották.http://www.urvilag.hu/vosztok_es_voszhod/20110228_vosztok_urkapszula_eladohttp://www.space.com/10958-soviet-vostok-space-capsule-auction.html
Utóélete A Vosztok űrhajók áttervezéséből született a két emberes repülést megélt Voszhod űrhajó, valamint a biológiai kísérletekre használt Bion műholdak és az űrhajóval párhuzamosan fejlesztett Zenyit felderítő műholdak.http://www.osmbrozovic.hr/damirspace/sovphoto.htm
Források http://www.russianspaceweb.com/spacecraft_manned_first.html A Vosztok program az astronautix.com-on
Külső hivatkozások
Murphy, Sarah M. Vostok Spacecraft, Crews, and Launch Vehicles. The Astronaut Connection
Irodalom Hall, Rex, and David J. Shayler. The Rocket Men: Vostok and Voskhod, the First Soviet Manned Spaceflights. New York: Springer Verlag, 2001
Jegyzetek
Kategória:1961 az űrkutatásban Kategória:1962 az űrkutatásban Kategória:1963 az űrkutatásban