Csárdaszállás község Békés vármegye Gyomaendrődi járásában.
Fekvése Békéscsabától északnyugatra, Gyomaendrőd és Mezőberény között fekvő település. Szomszédai: északkelet felől Körösladány, kelet felől Köröstarcsa, délkelet felől Mezőberény, északnyugat felől pedig Gyomaendrőd. Déli, délnyugati és nyugati irányból a két utóbbi városhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják, délnyugat felől a legközelebbi település Hunya, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.
Megközelítése Központján áthalad a 46-os főút, így a 4-es főút és a 47-es főút felől, Törökszentmiklós-Mezőtúr, illetve Mezőberény-Békéscsaba felől is ezen közelíthető meg. Szomszédai közül Köröstarcsával a 4233-as út köti össze, Körösladány és Szeghalom felé is ez az út kínál összeköttetést.
Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szajol–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el, amelynek egy megállási pontja van itt. Csárdaszállás vasútállomás a vasút állomásainak viszonylatában Gyoma vasútállomás és Mezőberény vasútállomás között található, közúti elérését a 46-os útból délnek kiágazó 46 354-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története Csárdaszállás viszonylag új település. 1952-ben alakult ki Köröstarcsa tanyavilágából. Környéke azonban már ősidők óta lakott hely volt, amit az itt talált őskorból, réz- és bronzkorból, szkíta és avar időkből származó leletek sokasága is bizonyít.
Az 1800-as évek elején állítólag Rózsa Sándor szállt meg néha a község szélén álló csárdában. (A csárda később iskola lett, majd szolgálati lakás.). Idősebb lakosok emlékeznek a földalatti alagútra, amely egy közeli mocsaras részre vezetett. Természetesen lehetséges, hogy nem a híres betyár, hanem más, a törvény elől menekülő emberek egérútja volt az alagút.
1945 előtt csárdaszállási tanyák néven volt ismert. 1945 után földmérők felmérték a tanyákat, közéjük utcákat rajzoltak. A falu nevét a csárdáról kapta.
Az 1980-as évekre virágzó mezőgazdasági falu lett, 8-900 fő lakossal. Híres volt a rizs vetőmag termeléséről.
Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Somodi Györgyfüggetlen1994–1998Petneházi Bálintnéfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024Nagy Zsoltnéfüggetlen2024–független
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 14,1%, evangélikus 3,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 62,9% (14,1% nem nyilatkozott).Csárdaszállás Helységnévtár
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% szerbnek, 1,8% ukránnak, 1,6% németnek, 0,5% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% lengyelnek, 0,3% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,4% volt református, 5,8% római katolikus, 2,4% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 48,9% felekezeten kívüli (22,6% nem válaszolt).Csárdaszállás Helységnévtár
Nevezetességei A Körös holtágai. Körös–Maros Nemzeti Park Csárdaszállási Szabadidő Sport Klub Templom
Nevezetes személyek Itt hunyt el 1988. november 22-én Hangyál Károly, magyar vegyészmérnök.
Jegyzetek
További információk Hivatalos honlap Csárdaszállási SZSK - Erőemelő Szakosztály - Hivatalos honlap
Kategória:Békés megye települései