Bucsa község Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.
Fekvése A Hortobágy-Berettyó főcsatorna közelében, a Sárrét-csatorna partján fekszik, Békés vármegye legészakibb részén, három vármegye, Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok találkozásánál, Karcag és Füzesgyarmat között, Karcagtól 16 kilométerre délre.
Szomszédai: északkelet felől Püspökladány, kelet felől Szerep, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől Ecsegfalva, nyugat felől Kisújszállás, északnyugat felől pedig Karcag.
Megközelítése A települést nagyjából északnyugat-délkeleti irányban átszeli a Karcagtól Füzesgyarmatig húzódó 4206-os út; közúton ezen érhető el a két végponti település irányából. A 4206-os út a falutól mintegy 13 kilométerre csatlakozik a 4-es főúthoz, kapcsolatot teremtve az országos közúthálózat távolabbi útszakaszaival.
Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a (és a ) Karcag vasútállomása.
Története Bucsa és környéke már az újkőkorszak idején lakott hely volt, de megtalálták nyomát a rézkor, a bronzkor és a vaskor népeinek is.
A település első fennmaradt írásos említése 1321-ből való, amikor a Barsa nemzetség osztozásakor apa, fia és családja kapta meg. A középkorban mindvégig az e nemzetségből származó Nadányiak birtoka volt. A környék akkoriban a Tisza, a Körösök és a Berettyó által elárasztott „valóságos vadvízország” volt, lakói többször is a nádasokban találtak menedéket a törökök elől. 1412-ben Békés vármegye rendjei kimondták, hogy Apavára, Keszegestó és Szőlős-sziget is Bucsához tartozik. 1586-ban Ványával és Ecseggel egy időben porig égették a törökök, lakói ekkor a Felvidékre menekültek. A 18. században elnéptelenedett, pusztává vált, és csak a 19. században települt újra.
A mai Bucsa alapjai a 19. század második felében kezdtek kirajzolódni. Elnevezése kezdetben Bucsatelep volt. Lakosai a település határában csak kevés földet tudtak szerezni maguknak, ezért közülük sokan kubikosként eljártak más határba is dolgozni, mások napszámosként keresték a kenyerüket jórészt idénymunkában.
1894-ig Schwarcz Ferencnek volt a településen nagybirtoka, több mint tízezer hold de ezt 1895-ben báró Springer osztrák főúr vásárolta meg Mária nevű lányának, akit Fould Jenő francia bankár vett feleségül.
Bucsa 1941-ig közigazgatásilag Füzesgyarmathoz tartozott. 1941-ben alakult meg önálló képviselő-testülete és jegyzősége, azóta használja újra a Bucsa nevet. A második világháború sok áldozatot szedett a falu lakosai közül.
A közelmúlt falutörténetének nehéz időszakát jelentették az 1993-tól kezdődő évek, amikor a nagyarányú munkanélküliség az önkormányzat erőfeszítése ellenére rendkívüli problémákat okozott, az önkormányzatnak újra meg újra komoly erőfeszítéseket kellett tennie, hogy megőrizze intézményei működőképességét.
A községbe látogatókat ma szép, rendezett falukép fogadja.
Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Földesi Györgyfüggetlen1994–1998SZDSZ-MSZP1998–2002független2002–2006független2006–2010Dr. Mile Sándorfüggetlen2010–2014Kláricz Jánosfüggetlen2014–2019Fidesz2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,9%, református 24,1%, felekezeten kívüli 27,2% (31,1% nem nyilatkozott).Bucsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,55% németnek, 0,1% románnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18% volt református, 10,6% római katolikus, 0,5% görögkatolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 39,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).Bucsa Helységnévtár
Nevezetességei A falu idegenforgalmi vonzerejét a környéke adja. A Hortobágy-Berettyó madárvilága, a délibábos pusztai táj, a vadászat, a horgászat lehetősége olyan turisztikai kínálatot jelent, amely idevonzza a falusi vendéglátást kedvelőket. A háborítatlan természet alkalmat kínál a közeli Körös–Maros Nemzeti Parkban való kirándulásra is, ahoé újra felfedezhetők az egykor őshonos háziállatok, például a szürkemarha és a Dévaványai Túzokrezervátumban Európa legnagyobb testű madara, a túzok is. Híres emberek Itt született 1934. november 15-én Kóti Árpád, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Jegyzetek
További információk Bucsa község honlapja
Kategória:Békés megye települései