Kiss Bertalan (Szatmárnémeti, 1906. december 4. – Szatmárnémeti, 1980. február 17.) református lelkész, egyházi és lélektani szakíró.
Életútja Szülei: idősebb Kiss Bertalan (1855–1913) és neje Vincze Emília. 7 gyermekük volt. Id. Kiss Bertalan Szamos-Keéren volt lelkesz, 1913-ban Szatmári egyházmegye esperesének lett kinevezve.
Középiskolát szülővárosában végzett, teológiai és bölcsészeti tanulmányokat Kolozsvárt folytatott, 1929–31-ben a bázeli egyetem filozófiai karának ösztöndíjasa. Református lelkész volt Nagyváradon, majd Szatmáron. Debrecenben bölcsészettudományi doktorátust szerzett (1941).
Mint egyházi író a Református Jövőt (1933–37) és a Református Gyermekkönyvtárt (1935–40) szerkesztette. Az ifjúkor lélektana (Nagyvárad, 1936) című munkájában a pszichológia e terén végzett kutatásainak alakulásával, a személyiségformálódás, az értelmi, érzelmi és akarati élet fejlődésével, a nemek és típusok sajátos kérdéseivel foglalkozott. A vér és könny egyháza (Nagyvárad, 1940) című alatt a gályarab prédikátorokra emlékezett.
Családja 2 gyermeke volt:
- Bertalan László, kinek 3 gyermeke született: Mariana Carmen házasságából Bertalan Cristian és Gabriel Valentin, Megyesi Zita házasságából pedig Mercédesz.
- Enikő, kinek dr. Ruzsa Jánossal 2 gyermeke lett: Pál és János.Családtagok által igazolt adatok
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Romániai magyar egyházi személyek Kategória:Magyar szakírók Kategória:Szatmárnémetiek Kategória:1906-ban született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek