Kreskay Imre Tamás (Kreskay Tamás, Székesfehérvár, 1748. november 5. – Pápa, 1809. augusztus 6.) pálos rendi, majd világi pap, költő.

Élete

Kreskay János Fejér vármegyei, rácalmási földbirtokos, tisztviselő (1755. november 24-én nyert nemesi oklevelet) és Kovács Mária Anna fia. 1763-64 körül, mint maga írta, megutálva a világ csalfaságait és bűneit, Pozsonyban a pálosok közé lépett és az Imre szerzetesi nevet vette fel. Már fiatalon jól beszélt francia, latin és olasz nyelven. A szerzet elöljárósága utasítására Molnár Elek szerzetestársával beutazta Olaszország és Németország nagy részét. Rómában négy évig tartózkodott, meglátogatta Firenzét, Velencét – „hol szinte beestem a halál gyomrába”, mondja verseiben –, Észak-Olaszország legtöbb városát, majd Bécsen át, ahol hat hétig lakott, visszatért hazájába.

Pozsonyból a Baranya vármegyei Mecsekre helyezték át, ahol két évig volt a rend jószágkormányzója. Itt ismerkedett meg Virág Benedekkel. 1777 körül Pestre költözött, ahol a szerzet könyvtárnoka lett. 1780-ig élt Pesten, az akkor ébredező irodalmi élet minden mozzanatában részt vett. 1780-ban Szatmárra költözött, ahol 1786-ig, a szerzet eltöröltetéséig a rendház elöljárójaként, iskolaigazgatóként és könyvtárnokként működött.

1786. szeptember 6-án világi pap lett. 1787-ben elhagyta Szatmárt és Ugocsa vármegyébe, Sasvárra költözött, ahol az irodalomnak élt. 1788-89-ben Fejér vármegyében több helyen is élt, talán papként vagy nevelőként. Ekkorra neve irodalmi körökben már ismert volt. Kora legnevezetesebb költőivel és íróival levelezett. Mint a tiszta magyar nemzeti szellem harcosa tűnik fel Rájnis iskolája ellenében; a klasszikus formák helyett pártolja „a magyar verseknek az együtthangzásban találandó örökös tulajdonságát”. 1790-től 1797-ig nevelő és lelkész volt Eötvösön (Somogy vármegye) özvegy vízeki Tallián Farkasnénál, ahol összeírta egyházi beszédeit. 1798-99-ig Bodajkon, 1804-től 1809-ig Ihásziban, valószínűleg lelkészi vagy nevelői minőségben működött.

A M. Múzeumban (I. 1788-89. Jelentése, II. 1792. Az igaz nemesség, költ.; Scipio álma, Játéknéző helyre alkalmaztatva, Metastasius Péter olasz munkájából; M. báró Gen. Orczy Lőrincz urhoz. Sz.-Fejérvár, Szent Jakab hava 1. 1789., Bocsánat. M. B. Orczy-Lőrincz úrhoz, költ., Egy valakiről, Anyos Pálhoz, Elegyes versek és Intés, költ.)

Munkái

Az úr vacsorájához buzgó áhítatossággal járuló töredelmes szívnek tükörképe. Pest, 1778. (Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban.) Ode dum excell. d. comes Franciscus de Nádasd ill. dnum comitem Franciscum de Nádasd filium suum regio nomine suprenum comitem inclyto comitatui Alba-Regalensi daret. 1779. Hely n. Carmen quod ad diem VII. kal. Jul. 1780. inaugurationi regiae Budensis universitatis solemnem obtulit. Pestini. Ode de comite Ant. Károlyi dum anno 1782. aeger decumberet Karolini kal. Julii, M. Karolini. Ode ad comitem Antonium Károlyi. Uo. 1786. Ode ad elegiam Innocentii Simonchich dicatam honoribus dni Georgii Tokody dum per districtum M. Varad. reg. schol. sup. directoris vices-gerens renunciaretur. Anno 1786. Hely n. Magyar ódák avagy énekek. Hely n., 1788. Jó gondolatok. Komárom, 1790. Az 1795. uj esztendőre készült versek. Pest. Egy magyar musának filozofiai gondolatai az 1795. uj esztendőre alkalmaztatott versekben. Uo. Károlina kir. főherczeg kisasszonynak születésére készült énekes inneplés. Tartatott egy különös tudós társaságban mélt. gróf ő excell. Balassa Ferencz... által Bécsben decz. 13. 1795. Gróf Arrivaldi János eredeti olasz munkájából ford. Hely nélkül. Magyar poema a hazafiakhoz, midőn a t. n. vármegyék által szükséges hadi segedelemre buzdítatnának. Pest, 1797. Békesség. Esthajnal énekes inneplés, musikabéli zengedezésekre és játékszinre alkalmaztatva. Mellyel a köz örömöt háladatos szivvel festegeti édes hazájának békétszerető magyar poezia, 1806. uj esztendőnek kezdetével. Veszprém (József nádorhoz intézett költemény. Ad diem IX. calendas Septembris ill. ac rev. dni Caroli 1. b. Perény de Nagy-Szőllős, episcopi Tiberiadensis ... consecrationi sacrum. 1808. Buda. (Költ.) Buzdító versek a felkelő magyar nemességhez 1809. eszt. Veszprém Költői levelezések. Kreskay Imre hátrahagyott irataiból életrajzi adatokkal és jegyzetekkel közli Hattyuffy Dezső; Franklin, Bp., 1906 (Régi magyar könyvtár)

Kéziratai Modrovich Ignácz földbirtokosnál Ráczalmáson (Fehérm.): Pápai Sybila c. költ. 90 szakasz, Magyar Musának gondolatai 45. sz., Homiliák és Harmadnapi elmélkedések két kötet sat.; a Magyar Nemzeti Múzeumban: Elegyes versei 1789-1808. 4-rét 103 lap; Különféle munkái 8-rét 15 levél; Ódái, az az énekei és a békesség. Pápa, 1806. 4-rét 82 lap.

Források

Petőfi Irodalmi Múzeum

További információk

Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–969 Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993– Magyar Írók Névtára. (Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye.) Különféle kútfőkből szerkesztették: Moenich Károly, Székesfejérvár szab. kir. városi levéltár-őr és dr. Vutkovich Sándor tanár s a "Pozsonyvidéki Lapok" szerkesztője. Pozsonyban, 1876, Nirschy Ferenc ny. Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936–1942 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994 Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998 Lauschmann Gyula: Kreskay Imre pálos költő; Stephaneum Ny., Bp., 1905

Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar pálos szerzetesek Kategória:Magyar költők Kategória:Pápaiak Kategória:Székesfehérváriak Kategória:1748-ban született személyek Kategória:1809-ben elhunyt személyek