Pálosbaracka, 1910-ig Paulisbaracka (Baracka, , 1939 körül Persicani) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése Aradtól keletre, Lippától mintegy hét kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján fekszik, ahol a folyó völgye összeszűkül.
Népessége Etnikai, vallási megoszlás 1910-ben 123 lakosából 57 volt magyar, 57 román, nyolc német és egy szerb anyanyelvű; 54 ortodox és ötven római katolikus vallású. 2002-ben 222 lakosából 211 volt román és tíz magyar; 195 ortodox, tizenegy római katolikus és kilenc baptista vallású.
Története Mint időszakosan lakott település 1885 körül jött létre, miután a magyar állam, a filoxéra elleni védekezés jegyében, 120 holdon kísérleti telepet létesített amerikai eredetű szőlőtövekből, a ópálosi vasútállomás közelében. Az itteni vesszőkkel oltották be Arad-Hegyalja szőlőit, aminek köszönhetően a borvidék déli, vörösbortermő része 1894-ben elkezdte kiheverni a járvány pusztítását. A századfordulón évente átlagosan 1250 vagonnyi dioritot termeltek ki az itteni kőfejtőből.Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904 A településen 1946–47-ben épült ortodox templom. A szőlőtelep irodái 1959-ben egy kúriában működtek. 1959-ben a barackai telepet önálló vállalattá alakították, és 1965-re felépült a borászati kombinát új (mára romos) épülete, amelyet 1978 és 86 között kibővítettek. A dolgozók és családjuk számára (a vállalat 1989-ben harmincöt főt foglalkoztatott) egy pár tömbházat is emeltek. 1990-ben még kb. 2500 hektárnyi szőlőterület tartozott a gazdasághoz.
Látnivalók A 20. század elején, Szántay Lajos tervei alapján épített, tornyos kúria, parkkal. Az elcsatolás előttől az államosításig a környéken több aradi család is rendelkezett nyaralóval.
Gazdaság Faipar. Gránitbánya.
Jegyzetek
Források Petru Nicoară – Tatiana Tudor – Cornelia Foster: Monografia comunei Păuliș. Arad, 2010 Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002
Kapcsolódó szócikkek Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút
Kategória:Arad megye települései