A kkStB 174 sorozat egy tehervonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (k.k. österreichishe Staatsbahnen, kkStB).
Története Mivel a kkStB-nek továbbra is nagy szüksége volt erős tehervonati- és tolatómozdonyokra Karl Gölsdorf 1905-1906-ban elkészítette a kkStB 73 sorozat egy korszerűbb, továbbfejlesztett változatát. Mivel a magas kéntartalmú szén a vörösréz tűzszekrényt erősen károsította, Brotánkazános változattal próbálkozott. A fejlesztés költségeinek csökkentése érdekében Gölsdorf a 73 sorozat gépezetét, kerekeit, vezérlését változatlanul hagyta.
A Floridsdorfi Mozdonygyár 1906-1907-ben szállította az első telített gőzű mozdonyokat brotan-kazánnal (174.01–02). 1908-ban 11 mozdonyt építettek brotánkazánnal és Clench-féle gőzszárítóval (174.500–510). 1910-1911-ben 13 db mennyezetcsapos gőzszárítós (174.511–523) és 1912 és 1915 között 18 db egyszerű telített gőzű kazános mozdony épült.
Az építésben részt vevő cégek a Floridsdorfon kívül a Bécsújhelyi Mozdonygyár, a StEG, az Első Cseh Morva Gépgyár voltak. A második sorozatú brotánkazános mozdonyokon a gőzgyűjtő cső a kazán tetejére került a burkolat alá és nem különálló volt, mint a korábbi gépeknél. Mivel sem a gőzszárító, sem a brotánkazán nem vált be, a mozdonyokat fokozatosan átépítették egyszerű telített gőzű kazánosokká. Az eltérés az eredeti változat és az átépített között, hogy az előbbinek két gőzdómja volt összekötőcsővel, utóbbiaknak pedig egyetlen gőzdómja.
Az első világháború után a kkStB 174 sorozat mozdonyai az alábbiak szerint oszlottak meg a monarchia utódállamai között: 18 db a PKP-hez került PKP Tp17 sorozatként, 12 a ČSD-hez ČSD 414.2 sorozatként.
A BBÖ-nél 13 db maradt, egy gép eltűnt a háborúban. A ČSD a sorozat mozdonyait 1969-ig selejtezte.
Az Anschluss után a Német Birodalmi Vasút (Deutsche Reichsbahn, DR) mind a 13 BBÖ mozdonyt átszámozta 55.5901-5913 pályaszámúakká. Ehhez jött még a második világháború alatt a PKP 174-es sorozat mozdonyállománya 55.5914-5931 pályaszámtartományba.
A második világháború után az Osztrák Szövetségi Vasutak még 11 db mozdonyt vett állományba ÖBB 155 sorozatként, megtartva DRB-s pályaszámukat. Az utolsó mozdonyt a sorozatból 1959-ben selejtezték.
Műszaki adatok 174.01–02 174.03–20 174.500–510 174.511–521 174.522–523 Átépített Jelleg: D ;n2 Brotan D n2 D h2 Brotan D h2 D n2 Hengerátmérő: 500 mm Dugattyúlöket: 570 mm Hajtókerék-átmérő: 1 100 mm Merev tengelyek távolsága: 2 550 mm Teljes tengelytávolság: 3 900 mm Csatolt kerekek tengelytávolsága: 3 900 mm Tengelytávolság szerkocsival: 11 357 mm Tűzcsövek száma: ? 236 218 236 Csőfűtőfelület: ? 168,1 m² 122,5 m² 124,0 m² 173,5 m² Sugárzó fűtőfelület: ? 11,6 m² 10,6 m² Túlhevítőfelület: – 44,4 m² 48,8 m² 51,6 m² - Rostélyfelület: ? 2,48 m² 2,54 m² Gőznyomás: 11 at Szerkocsi típusa: 9, 56, 156, 256, 76, 86, 88 Üres tömeg: ? 50,5 t 52,3 t 50,7 t 50,2 t Tapadási tömeg: ? 55,5 t 56,7 t 55,7 t 56,7 t Szolgálati tömeg: ? 55,5 t 56,7 t 55,7 t 56,7 t Hossz: 16 209 mm Magasság: 4 500 mm Vmax: ? 40 km/h 35/40 km/h 40 km/h
Források Fordítás
Az eredeti szócikk forrásai szintén ott találhatóak.
További információk
Irodalom Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k. k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917, 14. Auflage, Verlag der k. k. österreichischen Staatsbahnen, Wien, 1918 Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978. Helmut Griebl, ČSD-Dampflokomotiven, Teil 2, Verlag Slezak, Wien, 1969 Heribert Schröpfer, Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba-Verlag, Düsseldorf, 1989, Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, Johann Blieberger, Josef Pospichal: Enzyklopädie der kkStB-Triebfahrzeuge, Band 3. Die Reihen 61 bis 380. bahnmedien.at, 2010,
Kategória:D tengelyelrendezésű szerkocsis gőzmozdonyok Kategória:KkStB gőzmozdonyok