Kóny (németül: Koln) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Rábaköz határán helyezkedik el, Győr (22 km) és Csorna (10 km) között. Határában 250 hektárnyi védett terület a Fertő–Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzegtavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.
Megközelítése Közigazgatási területén áthalad kelet-nyugati irányban a 85-ös főút és az M85-ös autóút is, ezek a legfontosabb közúti megközelítési útvonalai. Lakott területét mindkét útvonal észak felől kerüli el; központján csak a 8502-es út vezet végig, észak felé pedig a 8509-es út indul innen.
A települést a hazai vasútvonalak közül a MÁV 8-as számú a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Kóny vasútállomás a község központjában helyezkedik el, közúti elérését a 8502-es útból kiágazó 84 307-es számú mellékút biztosítja.
Története
A település címerében korona és ló látható. Az előbb arra utal, hogy a falu II. Andrástól kapta az alapítólevelet (1228). Az oklevél tanúsága szerint II. András király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta. (Ezt az adománylevelet Mátyás király és II. Lajos is megújította.) A falu a nevét a kutatók a szláv „kony” (ló) szóból eredeztetik. Ez magyarázza a ló megjelenését a címerben és gyakori előfordulását a hagyományokban. A XVI. század végén a királyi kamara a község tulajdonosa, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak, 1622-ben a Gencsy és a gróf Cseszneky család osztozott a birtokon. 1685-től többszöri birtokosváltás után ismét a győri káptalané lett. 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést. A XVIII. századi virágzó állattartás eredményeként bekövetkező gazdasági fellendülés megteremtette az alapját az újabb és újabb építkezéseknek (templom stb.). Sobri Jóska és bandája 1836-ban Kónyban követte el egyik leghíresebb és egyik utolsó rablását. A betyárok kifosztották a győri káptalan kónyi pénztárát, és elvitték az uradalmi számtartó (kasznár) minden vagyonát, ékszereit és ezüstneműit. A XIX. században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.
Közélete Polgármesterei Polgármester1990–1994Aller Imrefüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014független2014–2019független2019–2024független2024–független
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,9%, református 1,5%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,9% (19,4% nem nyilatkozott).Kóny Helységnévtár
2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,1% volt római katolikus, 1,7% evangélikus, 1,4% református, 0,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).Kóny Helységnévtár
Kónyi verbunk A kónyi verbunk a Rábaköz legelterjedtebb, egytételes (körverbunk) típusa. A két világháború között háttérbe szorította a korábban általánosabb karéj nevezetű táncot.
Látnivalók Barokk stílusú római katolikus templom, kereszthajós épület, egy toronnyal. A templom [Szent Mihály-templom] jelenlegi épületének közvetlen előzménye 1723-ban épült barokk stílusban. A műemlék jellegű épület elődjét még a XVI. században emelhették. A kezdetben egyhajós templomként működő épületet 1905-ben nagyszabású átépítés és bővítés során egy szentéllyel és egy kereszthajóval egészítették ki, így nyerte el mai formáját. (Az eredeti torony megmaradt, emiatt furcsán aránytalan és kicsi – mindössze 27 méteres – a megnövelt hosszúságú templomhajóhoz – kb. 38 m – képest.) A templom látványosságai közé tartoznak az festett üvegablakok, melyek két generáció munkáját dicsérik: egy részük 1946–1947-ben készült el a híres Palka József műtermében, míg a többit Zsellér László alkotta egy negyed századdal később. A kónyi Szent Mihály-templom főoltárképe Luca Giordano olasz késő barokk festő A lázadó angyalok bukása című művének másolata. (Az eredeti, monumentális festmény a bécsi Szépművészeti Múzeumban [Kunsthistorisches Museum] tekinthető meg.) Szent Antal-kápolna Sírtói-kápolna, Fejérkövy István emlék domborművével Nepomuki Szent János szobor Mária szobor (a feliratozása szerint 1885-ben készítette Németh György és neje Czizmazia Teréz) Szentháromság-szobor Tőzeg-tavak Kerék-tó Tündér-tó Kóny vasútállomás
Híres szülöttei
Dobai Sándor (1927-2026), római katolikus pap, a Benelux államok magyar főlelkésze Fejérkövy István (1522-1596) főpap, pannonhalmi főapát és királyi helytartó Kamondi Imre (1933-2007), labdarúgó Klafszky Emil (1934-2009), matematikus, mérnök, egyetemi tanár Pozsgay Imre (1933-2016), politikus, oktatási miniszter Kötter Tamás [Biczi Tamás] (1970), József Attila-díjas író, ügyvéd
Néprajzi hagyományok A legismertebb kisalföldi falucsúfoló a faluval kapcsolatban a "Kónyi bika kanyar ám!" mondás vagy a "Kanyarít-e már a bika?" csúfolódó kérdés, amelynek több legendája ismert.
"Híres Kónyban nincs lány két egyformaKizöldült a kónyi templomtornyaNincsen legény aki azt ott lekaszáljaAki a toronyba rendet vágna!
Megszületett hát egy okos ötletEgy bika nyakába hurkot kötnekHatlóerős kötél kerül a nyakábaÚgy húzzák a templom fatornyára
Mikor a füvet már lelegelteFejét jó magasra felemelteÍgy adta az tudtára a KónyiaknakHogy a toronyban többé nem aratnak.
Meg is maradt néki az emlékeIsmeri az egész Győr környékeIsmerik az esetet az egész honbanHogy bika legelt Kónyban a toronyban!"
A másik hagyomány a legénycéh, a Délceg Kónyi Bika Ifjak ápolják napjainkban ezt a hagyományt.
Képgaléria
Hivatkozások
További információk Hivatalos honlap
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései
Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Győr vármegye települései