Hansruedi Giger, született Hans Rudolf Giger (Chur, 1940. február 5. – Zürich, 2014. május 12.) svájci festő, képzőművész, szobrász. 1980-ban megkapta az legjobb vizuális effektusokért járó Oscar-díjat A nyolcadik utas: a Halál című sci-fi földönkívüli lényének megalkotásáért.Out of this world, by Samantha Warwick, The Guardian, 29 April 2006. Hozzáférés ideje: Jun 18, 2009.

Életútja

H. R. Giger a gyógyszerész Hans Richard Giger és Melly Giger fia. Gyermekként nagyon visszahúzódó és zárkózott volt. Katolikus neveltetést kapott, ami későbbi művészetére is hatást gyakorolt. A gimnázium befejezése után 1962-től építészetet és ipari formatervezést hallgatott a zürichi Alkalmazott Művészetek Főiskoláján.Hans Ruedi Giger, HR Giger ARh+, tr. Karen Williams, Taschen, 1993, A főiskolai évek alatt készült el első, „Atomkinder” címet viselő tusrajza. Művei hamarosan underground művészeti újságokban kezdtek el megjelenni. Ennek ellenére egy ideig még ismeretlen maradt. A változás 1966-ban, tanulmányainak sikeres befejeztével következett be. Bútortervezőként kezdett el dolgozni a Knoll-Internationalnál. Elismert belsőépítész lett, és hamarosan önálló kiállításai nyíltak.

Kenyérkereső munkáját ennek ellenére sem adta fel, dizájnérként dolgozott tovább, de ez nem hátráltatta abban, hogy művészetileg is aktív maradjon. Az elkövetkező években több szobrot és képet készített, amikkel további kiállításokat rendezett Zürichben és vált széles körben elismertté. 1968-tól nem csak művészként, hanem filmkészítőként is aktív. Egyedi stílusával, jelenet- és jelmeztervezőként több fantasztikus- és horrorfilm megalkotásában is szerepet vállalt (mint pl. a Ridley Scott rendezte A nyolcadik utas: a Halál című 1979-es sci-fi, vagy a Poltergeist II.).

Giger éveken át élt múzsájával, Li Tobler svájci színésznővel, aki 1975 Pünkösd hétfőjén öngyilkosságot követett el. 1979-ben Giger feleségül vette Mia Bonzanigót. A házasság másfél éven belül zátonyra futott. Mia inspirálta Gigert az „Erotomechanics” című képsorozat megalkotására.

Giger műveit a szürrealista alkotások közé sorolják. A stílus leghíresebb képviselője, Salvador Dali . Kettejük munkáit összehasonlítva viszont szembetűnő a művészek teljesen különböző világlátása, amire Giger barátja, a fanatikus realizmus egyik képviselője, Ernst Fuchs is hatással volt, és Dado. Míg Dali munkái csak álomszerűek és meghökkentőek, Giger leghíresebb művei sötétek, félelmetesek, és többnyire nagy adag szexualitást és természetellenességet tartalmaznak egyszerre.

H.R. Giger haláláig Zürichben élt és dolgozott. 2014. május 12-én hunyt el egy zürichi kórházban, ahová egy esésből adódó sérülései miatt került.

Művészete bélyegkép|balra|200px|Birth Machine Rendkívül egyedi stílusának eredményei általában biomechanikus alakok. Alkotásaiban szerves és technológiai formákat ötvöz, amelyek sokszor a múlt és a jövő, a jó és a gonosz, a valós és az álomszerű, az emberi és a gépi kontrasztjának érdekes koncepciója. Képeinek nagy része festékszóróval készült.

Giger készítette az Ibanez Iceman elektromos gitár egyedi, speciális kiadású festését.

Rajzai

Tusrajzai 1960-tól több underground újságban is megjelentek.

Festményei

1966-tól olajfestményeket készített mindaddig, míg 1972-ben felfedezte magának az airbrush technikát. Az elkövetkező 20 évben körülbelül 600 kép készült tussal és akrilfestékkel, némelyek több méter magasak és szélesek. Az 1990-es évek elején Giger felhagyott a festészettel és a háromdimenziós alkotások felé fordult.

Szobrai

Első plasztikus munkái az 1960-as évek közepén készültek. Ebben az időben legszívesebben poliészterrel dolgozott. Később már fémeket, például bronzot és alumíniumot is használt. Amióta Giger befejezte a festést, többek között korábbi képeit alakította át háromdimenzióssá.

Bútorok

Giger legismertebb bútordarabjai az 1984-es Dűne című filmből ismert Harkonnen-székek. Ezek mellett a művész asztalokat, tükröket, lámpákat és különféle berendezési tárgyakat is tervezett.

Filmes munkái

1968 – Swiss Made 2069. 1976 – A Dűne 1978 – A nyolcadik utas: a Halál (Oscar-díj: Legjobb vizuális effektek) 1986 – Poltergeist II. 1988 – Teito Monogatari 1992 – A végső megoldás: Halál 1995 – A lény 1995 – Mindörökké Batman (Giger tervezett egy Batmobilt, amely végül nem került be a filmbe.) 1996 – Kondom des Grauens

Lemezborítók – Videóklipek

1969 – The Shiver – Walpurgis 1973 – Emerson, Lake and Palmer – Brain Salad Surgery 1974 – Floh de Cologne - Mumien / Kantate für Rockband 1977 – Magma – Attahk 1977 – Island – Pictures 1981 – Debbie Harry – KooKoo 1985 – Celtic Frost – To Mega Therion 1985 – Dead Kennedys – Frankenchrist 1987 – Pankow – Freiheit für die Sklaven 1989 – Steve Stevens – Atomic Playboys 1990 – Atrocity – Hallucinations 1991 – Sacrosanct – Recesses for the Depraved 1991 – Clepsydra – Hologram 1992 – Danzig – Danzig III: How The Gods Kill 1994 – Carcass – Heartwork 1994 – Hide – Hide Your Face 1999 – Dr. Death – Somewhere in nowhere (Birthmachine) 2000 – Böhse Onkelz – Dunkler Ort (Video-Clip) 2003 – Paganini – Esoterrorism 2010 – Triptykon – Eparistera Daimones

Videójátékok

Darkseed 1992 és Darkseed II 1995

Múzeumok és bárok bélyegkép|jobbra|200px|Giger bár Chur-ban 1988-ban Tokióban megnyílt az első Giger-bár (ami alig néhány év után be is zárt), majd 1992-ben szülővárosában, Churban a második. A New York-i Limelight diszkóban 1998-tól, a szórakozóhely 2002-es bezárásáig létezett egy HR Giger-terem.Frank X. Owen, Clubland: The Fabulous Rise and Murderous Fall of Club Culture, New York: St. Martin's, 2003, p. 269.

1998-ban a svájci Gruyères-ben várja látogatóit a HR Giger Múzeum.Gary Singh, "Giger Harvest," Silicon Alleys, Metro Silicon Valley, July 8–14, 2009, p. 8 A múzeum Giger privát gyűjteményének darabjait is magába foglalja, többek között Günter Brus, Ernst Fuchs, Gottfried Helnwein, Arnulf Rainer, Franz Ringel, Thuri Werkner és saját műveit. 2003-ban a múzeumban egy újabb bár nyílt.

Bibliográfia

1971 – ARh+ 1974 – Passagen 1976 – H. R. Giger bei Sydow-Zirkwitz 1977 – HR Giger's Necronomicon 1 () 1980 – Giger’s Alien. 5. 2002, . 1981 – HR Giger’s New York City 1984 – Retrospective 1964–1984 1985 – HR Giger's Necronomicon 2 () 1985 - HR Giger's Necronomicon 1+2 () 1988 – HR Giger's Biomechanics () 1991 – H. R. Giger ARh+ () 1992 – Skizzen 1985 1993 – Watch Abart ’93 1995 – Species Design 1996 – HR Giger's Filmdesign () 1996 – www HRGiger com 1996 – Visioni di fine millennio 1998 – Monsters from the ID 1998 – The Mystery of San Gottardo 2002 – Icons „HR Giger“ 2004 – Le Monde Selon HR Giger 2005 – HR Giger in Prague 2005 - HR Giger's Necronomicon 1+2 2006 – Giger in Wien () 2007 – HR Giger, Das Schaffen vor Alien 2007 – HR Giger, Escultura, Gràfica i Disseny

Kiállítások

1967: Urban Gwerder-rel közösen a Poetenz–Show, egy Poetry–Performance 2006: „Giger in Wien“ (KunstHausWien, 2006. május 24. - október 1.) 2007: H. R. Giger – Das Schaffen vor "Alien" (Bündner Kunstmuseum Chur, 2007. június 30.- szeptember 9. 2008: H. R. Giger – Abgründe (Zitadelle Spandau, Berlin, 2008. június 29. - szeptember 7.), közös Horst Janssenund Guido Sieber-rel 2009: H. R. Giger – Kunst.Design.Film (Deutsches Filmmuseum, Frankfurt/Main, 2009. január 21.- július 26.) 2009: H. R. Giger – HR GIGER Retrospektive ( Spanyolország, Sala Kubo - Kutxa, San Sebastian, 2009. október 15. - 2010. január 6.) 2010: H. R. Giger – Film Design Retrospektive (Finnország, Tampere Art Museum, 2010. január 30. - április 5.) 2011: H. R. Giger – Träume und Visionen (Kunst Haus Bécs, 2011. március 10.- június 26.)

Jegyzetek

További információk

H.R. Giger hivatalos honlapja

Kategória:Svájci festők Kategória:Svájci szobrászok Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2014-ben elhunyt személyek Kategória:Oscar-díjasok