Rábapordány község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése Magyarország északnyugati részén, Csornától 9 kilométerre délkeletre található. A falu határa a Kisalföldre jellemző sík vidék, amelyet jellegzetes út menti nyárfasorok szabdalnak.
Megközelítése Közúton a legegyszerűbben a Győr és Sopron közt húzódó 85-ös főút felől, Csorna előtt, a döri elágazásnál dél felé letérve, Dör községen át a 8422-es úton érhető el. A község főutcája a belterületén kelet-nyugati irányban végighúzódó 8423-as út, ezen közelíthető meg Bágyogszovát és Szilsárkány felől.
Vasúti megállóhelye is van a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Története Szláv személynévből származó nevétKiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Akadémiai Kiadó, 1978 egy 1351-es okmány említi először „possessio Pardan” formában.
A falut a törökök 1594-ben lerombolták, de 1615 körül újratelepült. Az idők során földesurai voltak a Csornaiak, a Kanizsaiak, a Nádasdyak (köztük az 1671-es Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégzett Nádasdy Ferenc) és a XVII. század végétől évszázadokon át az Esterházyak.
Az 1848/49-es szabadságharcban 14 pordányi katona vett részt.
A 20. század elején, majd az 1920-as években a faluból sokan kivándoroltak Amerikába, főleg Kanadába.
Az első világháború 67, a második 49 áldozatot szedett a rábapordányiak közül.
A második világháború után, a földreform keretében 280 család kapott földet, 118 pedig házhelyet.
Az 1959-es kollektivizálás után a 60-as és 70-es években jelentősen gyarapodott a község, belterülete megduplázódott, sok új ház épült, és még többet felújítottak.
Mai élete Rábapordány Község Önkormányzata biztosítja az önkormányzati hivatal, a Mini Bölcsőde, az óvoda és a közművelődési intézmény működtetését. A településen alsó tagozat működik. Az egészségügyi szolgáltatások megléte 1 vegyes háziorvosi körzet (Dör, Pásztori, Rábapordány, Szilsárkány, Sopronnémeti), védőnői és iskola-egészségügyi ellátás üzemeltetésével biztosított. A gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés, étkeztetés és házi gondozás szociális alapellátások helyben elérhetők, ezen kívül a községben önkormányzati épületben fiókgyógyszertár működik. Alapvető feladatként köztemetőt tart fenn és üzemeltet, a belterületi utak 100 %-ban aszfaltozottak, községgazdálkodási és karbantartási feladatait (hó-eltakarítás, közterületek rendben tartása stb.) maradéktalanul ellátja.
A településen az alábbi civil szervezetek működnek: Fáklya Tűzoltóegyesület Rábapordány Magyar Vöröskereszt Rábapordányi Alapszervezete Magyar Máltai Szeretetszolgálat Rábapordányi Alapszervezete Rábapordányi Polgárőr Egyesület Rábapordányi Testépítő Egyesület Rábapordányi Kulturális és Szabadidős Egyesület Rábapordányi Nótakör Rábamenti Vadásztársaság Rábapordányi Horgász Egyesület Rábapordányi Iskola Diákjaiért Alapítvány
Alapvető kereskedelmi és vendéglátó egységekkel rendelkezik a település, ahol több magán szálláshely is működik.
A legnagyobb helyi munkalehetőség a településen működő Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., valamint a Mészáros Húsfeldolgozó vállalkozások, de a lakosság jelentős része így is Csorna, Győr és Mosonszolnok településekre ingázik. A nyilvántartott álláskeresők száma minimális. Mindez köszönhető a régió fejlettségének, melynek legfontosabb eleme az iparterületek fejlesztése, illetve a régióba való letelepedésük.
Rábapordány az utóbbi években fejlődésnek indult. Az önkormányzat sikeresen pályázott a település arculatának kedvező alakulásához feltétlenül szükséges középületek, közintézmények korszerűsítésére, felújítására és a különböző fejlesztések, beruházások megvalósítására. A vállalkozói kör is jelentős létesítményekkel (pl. új építésű, korszerű sertésteleppel) gazdagítja a községet. Rábapordány egyre tisztábban kirajzolódó jövőképet, egyre több felmutatható eredményt tud magáénak, amit az önkormányzat fejlesztésein túl az ipari termelő vállalkozások fejlődése, megerősödése is alátámaszt. Az oktatás, a kultúra, az egészségügyi és szociális ellátás minőségi javulása és további javítása, a szellemi, kulturális és a sportélet fejlődése szintén elősegíti ezt a folyamatot. A sikeres megvalósítás legfontosabb követelménye hogy a lakosságot, a civil szervezeteket és a vállalkozásokat ráébresszék arra, hogy a közvetlen, vagy közvetett közreműködésük nélkül az önkormányzat erőfeszítései önmagukban nem elegendőek.
Közélete Polgármesterei + Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés1990–1994Dr. Balogh Károlyfüggetlen1994–1998független1998–2002Szabados Lászlófüggetlen2002–2006Balogh Zsoltfüggetlen2006–2010Pásztorné Szakács Gabriellafüggetlen2010–2014független2014–2019Visy Lászlófüggetlen2019–2024független2024-tőlfüggetlen
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 1,1%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,6% (20,7% nem nyilatkozott).Rábapordány Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ukránnak és cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 60,5% volt római katolikus, 1,9% református, 0,7% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).Rábapordány Helységnévtár
Látnivalók Római katolikus templom A templom 1867-ben épült. 1912-ben kereszthajóval bővítették, s ekkor kapta második, kisebb tornyát is. A templom falfestményeit Samodai József készítette.
Késő barokk kőkereszt A különös szépségű kőkeresztet 1804-ben állították.
Büszkeségpont 1956-os emlékművet és büszkeségpontot adtak át Rábapordányban, a helyi általános iskola előtti emlékparkban. A projekt megvalósulását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.
Érdekesség, hogy az út kelet–nyugati irányba fut, amely mellé az emlékmű készült, éppen ezért a tervezés során fontos szempont volt a Budapest felé néző tájolás. A terveket Gloria von Berg bárónő és Árpási Tamás szobrászművész készítette. A 60. évforduló tiszteletére az igényes térburkolaton felül 1956 egyik, a tömeg által skandált jelkép követelését, a Kossuth – címert valósították meg a tervezők.
Az emlékműt illetve a címert oly módon osztották meg a tervezők, hogy az egyik részt vízszintesen helyezték el, a másik részt 30 fokos szögben megdöntve állították az aljzatra. A talapzaton egymástól elforgatva áll a két fél címer, az ország megosztottságát mutatva.
Az emlékmű fekete gránit burkolata a forradalom és szabadságharc leverése miatti gyászt, a két fél címert összekötő rész vörös színű burkolata a piros vért szimbolizálja az 56'-os események hőseinek tiszteletére.
A sokak által viselt Kossuth-címeres kitűző nemzeti önérzetet, a jövőbe vetett hitet, a hatalommal való szembenállást szimbolizálta, egyben 1848/49 emlékét idézte.
Képgaléria
Források Pájer Imre: Rábapordány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. Bedécs Gyula: Rábapordány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008
Hivatkozások
További információk A Pápa-Csorna vasút oldala
Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései