Jellinek Arthur, névváltozata: Jelinek (Pest, 1852. március 16. – Budapest, 1929. április 22.) jogász, jogi szakíró, ügyvéd és országgyűlési képviselő. 200px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (Bal oldali árkádsor, B-4) Életpályája
Legidősebb fia Jellinek Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének és Fuchs Jankának. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja volt az ügyvédi kamarának. Az 1887-es választások alkalmával mint a Szabadelvű Párt híve Beszterce-Naszód megye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892-es választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a bírói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; részt vett a házassági eljárás előkészítésében is.
Magánélete Házastársa Markbreit Irma Malvina (1863–1936) volt, Markbreit Adolf földbirtokos és Schlesinger Henrietta lánya, akivel 1886. június 22-én Budapesten kötött házasságot.
Gyermekei
Jellinek Lívia (1887–1887) Jellinek Melinda (1891–?). Férje Mach Alfonz (1876–1951) volt. Jellinek Alfonz Adolf (1899–1945) részvénytársasági igazgató. Felesége Kiss Rózsa volt.
Cikkei Jogtudományi Közlönyben
Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett (1879) Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött (1881) A perrendtartási novella és a birói szervezet (1881) A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából (1881) A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban (1881) Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben (1881) A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete (1882) Bűnvádi eljárás és esküdtszék (1882) A delegatio állása közjogunkban (1882) Törvénytervezet a büntető törvénykezési eljárásról (1883) Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt (1883) Az országgyűlés tagjainak büntetőjogi oltalma (1884) A svájci szövetséges törvény a szerzői jogról (1884) Az írott hitbérről (1885) A főispáni jogról és a bíróságok, és könyvismertetések (1885) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlata (1887) Államtitkár az igazságügyminiszteriumban (1887) A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism. (1887) Adalékok az italmérési jog természetéhez (1888) A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlatából (1888) A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat (1890)
A Jogba (1885, 1887-1888) és a Büntető Jog Tárába is írt. Közjogi tárgyú cikkei megjelentek a Pesti Naplóban és a Pester Lloydban. A Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái
Az apai hatalomról a római jogban (Budapest, 1875) Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. (Budapest, 1883) A büntető bíróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. Budapest, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XI.) Online Katonai büntetőjog és katonai eskü. (Budapest, 1884) Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. (Budapest, 1884) Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből, Budapest, 1885) Feles föld.(Budapest, 1886) A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. (Budapest, 1886) A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. Uo. 1886. (Magyar jogászegyleti Értekezések 29.) A közigazgatási gyakorlati vizsgák. (Budapest, 1887) Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. (Budapest, 1888) Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. Budapest, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)
Jegyzetek
Források
További információk Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 408. o. Online elérés Új Országgyűlési Almanach 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. Budapest, Ifjabb Nagel Ottó, 1888. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904. Toth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848–1892. München, R. Oldenbourg Verlag, 1973. Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911.
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Pestiek Kategória:Szabadelvű Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896)