A luvi nyelv (elterjedt írásmóddal luwi, luwian) az anatóliai nyelvek egyike. Az ókorban Anatólia délkeleti részén, főleg Kizzuvatna térségében beszélték. Írásrendszere merőben eltér a rokon hettita nyelvtől, mert míg a hettiták az asszír ékírást vették át és használták saját írásaikban, a luvik saját hieroglif írást alakítottak ki. A luvi nyelv sohasem volt a Hettita Birodalom hivatalos nyelve, de széles körben beszélték és használták. Az epigrafikus emlékeken a birodalmi korból is több feliratuk ismert, a luvi írás egészen Anatólia legnyugatibb részéig, Trója városáig is terjedt, mivel innen is ismert egy hettita tisztviselő luvi feliratú pecsétnyomója. A luvi nyelv fénykorában Anatólia központi és északi területein kívül szinte mindenhol ezt beszélték a Hettita Birodalom területén. A Hattuszasztól alig két napi járóföldre keletre eső Tapikka és az északkeletre eső Szapinuva levéltárai és pecsétnyomói alapján már a középhettita korban is messzire terjedt észak felé.
Az újhettita királyságokban fokozatosan átvette a hettita nyelv helyét, részben keveredett azzal is, és az arameussal. Ezek a jellegzetes hettita–luvi-arámi keveréknyelvek egész Észak-Szíria és Nyugat-Mezopotámia területén léteztek. A luvi nyelv – és keverékei – használata végül az i. e. 7. században, az újasszír hódítások idején tűnt el.
Rokonsága thumb|left|100px|Tarhuntanu luvi feliratú pecsétnyomója Trója VIIb rétegéből A luvi nyelv az anatóliai nyelvcsalád tagja. Rokona a hettitának, talán annak egy nyelvjárása, vagy egy hettitaszerű nyelv ötvöződése egy korai nem-indoeurópai nyelvvel. A luvi nyelv jelentőségét az adja, hogy kapcsolatot teremt a hettita nyelv és az ógörög, etruszk (feltételes módon, mivel az etruszk nyelv még nem ismert annyira, hogy a rokonságát kellően megalapozottan lehetne kutatni) és latin nyelvekkel a belőle kialakuló lük, lüd, phrüg és káriai nyelveken keresztül.
Az indoeurópai nyelvek kentum ágával rendkívül sokrétű kapcsolata van. Így – a hettitához hasonlóan – főneveik többsége š hangra végződik (lásd görög sz, latin -us). A lokativusként használt -i és -iya ragok fontos helynévképzők a kentum nyelvekben. Az ógörög nyelvben gyakori – és sokáig nem-indoeurópainak gondolt – állandó mássalhangó-kapcsolatok is innen erednek, mint az ssz, nk, nkh, nt, nth, nksz, ksz, psz, kh.
Szerkezetében is hasonló hozzájuk, az úgynevezett tárgyeset nyelvekhez tartozik, mint a német, a latin és a görög is, bár ezekhez tartozik a finn, a magyar, a török és a japán is. Ezekben a nyelvekben az igék tárgya (a főnév) és az ige ragozása eltérhet egymástól. (Latinban például dominus venit, „az úr jön” és dominus servum audit, „az Úr meghallja a rabszolgákat”.)
A luvi eredetű és luviban jövevény szavak azonosítása és elkülönítése még komoly kihívást jelent a nyelvészek számára. Az ékírásos anyag hettita környezetben született, és semmi sem árulkodik arról, hogy ezekben melyik szó melyik nyelvből származik. Az ékírás írásképe egyébként is hettitizálhatta a luvi nyelvet – másképp mondva az ékírásos anyagban a hettita nyelv szabályainak és az ékírás lehetőségeinek megfelelően írták a szavakat. Norbert Oettinger 1986-ban az ékírásos luviból kifogástalan hettita fonológiát és morfológiát vezetett le. Craig Melchert ezeket a levezetéseket következetesen elutasítja. Ugyanakkor elismeri, hogy a hettita és a luvi nyelv összetett rokonsági viszonyban van egymással, nemcsak ősük lehetett közös, hanem a történelem folyamán oda-visszahatás érte mindkettőt a másik részéről. Ma már úgy tűnik, hogy a luvi nyelv hatása a hettitára sokkal mélyebb volt, mint azt a 20. század végén eredetileg feltételezték. A hettita nyelv szerkezetének változása az óhettita és a középhettita között – így például a ragok alakulása – a luvi hatása lehet.
a luvi írás és az égeikumi írások kapcsolataphaisztoszi koronglineáris A íráslineáris B írásarkalokhóri baltaluvi írás0204,07,10 04|20px20px ; 20px a2, 25px (?)0320px vagy 20px CAPUT0720px ; 20px ; 20px vagy 20px SIGILLUM, IUDEX, IUSTITIA, LUNA10AB79 01|10px zu50px zo20px zi1120px ; 20px ; 20px ; 40px SOL, SOL312AB78 01|10px qe50px qe20px PANIS, pax50px ka20px ROTA, ḫara, ḫari15A364 01|10px B23220px wa7, wi716AB74 01|10px ze?20px ANNUS, zi3, 25px ; 35px VIR, zi217A322 01|10px20px la2, li, lu50px ke25px kix50px mi25px mi2 20px a50px di25px ; 25px tu350px du50px to18AB37 01|10px ti50px ti20px ; 20px ta4, su, BONUS222A318 01|10px20px THRONUS, MENSA23AB05 01|10px to vagy AB06 01|10px na50px na13 13|20px20px ; 20px na224AB54 01|10px wa50px wa20px (?)2620px su2, CORNU2720px si22820px ; 40px li2, UNGULA29AB80 01|10px ma50px ma08 08|20px25px ; 30px LEO, BESTIA, ma 25px max30AB13 01|10px me, AB85?50px mu31AB81 01|10px ku50px ku20px ka2, SUB 25px ku3230px AVIS23330px PISCIS34AB39 01|10px pi50px pi25px pi35AB04 01|10px te50px te09 09|20px20px Telipinu36AB30 50px ni50px ni25px wi3750px rai, ra320px (?)3820px ASTERISK39AB28 01|10px i50px i02 02|20px20px i, 30px Tarḫunt 20px (?) 25px ḫatti, ḫa240AB26 01|10px ru, AB27 01|10px re50px ru, 50px re40px ; 20px ru24120px (?)50px ta25px ; 25px ASINUS, ta43AB66 01|10px ta250px ta220px ta4, lix45AB76 01|10px ra250px ra220px ra50px sa25px ; 20px CAPRA, sa350px se50px u30px u
Írásrendszere Luvi nyelven kétféle írással írtak: az ékírás hettita változatával és a luvi hieroglifákkal. A luvi írásrendszert korábban a hettita nyelv hieroglif változatának tartották, ma is gyakran előfordul, hogy hettita hieroglifáknak nevezik, de ez tévedés. A fontosabb feltárt hettita levéltárak (Hattuszasz, Kanis, Szapinuva, Tapikka) mind tartalmaznak luvi nyelvemlékeket is. A hieroglif írásukból jelenleg 534 különböző jel jelentése ismert, amelyek egy kis része kétbetűs szótagot, nagyobb része egy-egy komplett kifejezést jelent (vagyis szójel). Sem a képek rajzolatai, sem az írás belső logikája nem hasonlít a kortárs egyiptomi hieroglifákhoz, teljesen önálló alkotásnak tekintendő.
A két írásrendszert eltérő célokra használták. Folyóírásként az ékírást, mivel a kor írófelületén, az agyagon az ékeket sokkal könnyebb volt írni, mint a képeket. A hieroglifákat a faragást, festést igénylő felületeken alkalmazták.
Átírása Az ékírásos anyagot a hettitával azonos módon írjuk át. A luvi hieroglifák átírása a hettita átíráshoz hasonló. Az írásrendszer félig szó-, félig szótagírás. Az ismert hangértékű jeleket dőlt kisbetűvel írják át. Azokat a hieroglifákat, amelyeknek hangértéke nem ismert, de jelentése igen, a nemzetközi megállapodás szerint dőlt nagybetűvel, latin nyelven adják meg.
Hangtana A luvi nyelv hangtanának rekonstrukcióját az ékírásos nyelvemlékekre és más indoeurópai nyelvek hangtanának összehasonlítására alapozzák. Az alábbi táblázat a hangkészlet mássalhangzói közül legvalószínűbben jelen lévő hangokat tartalmazza. Valószínűleg voltak más mássalhangzók is, amelyeket a hettita nyelv leírására kialakított és alkalmazott ékírással nem jelölhettek. Az š azonos lehet a hettitában is jelen lévő š-szel, és valószínűleg itt is sz-ként olvasandó.
bilabiálisok labiálisok alveolárisok palatálisok velárisok laringálisok 1* 2* 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 explozívák p b t d k g nazálisok m n pergőhangok r réshangok š z ħ ʕ approximantok w l y * 1 = zöngés, 2 = zöngétlen
Csak három magánhangzó bizonyított, az a, i és u, mindháromnak van rövid és hosszú változata. A magánhangzó hosszúsága sokszor a szó adott helyzetbeni jelentésére, funkciójára utal. Megfigyelhető a rotacizmus, például īdi → īri (= megy) vagy wala → wara (= meghal). A d hang időnként zöngésedik mássalhangzó-torlódásnál, például adtuwari → aztuwari (= eszik).
Nyelvtana A hettita nyelvhez hasonlóan a luviban sincs nemi megkülönböztetés, ehelyett élő és élettelen ragozás van. Az egyes és többes szám mellett néhány élőfőnévnek lehet kétféle többes száma, az egyszerű és kollektív többes (collectivus). Hat eset létezik, ami kevesebb a hettitánál: alanyeset (nominativus), birtokos eset (genitivus), részes-helyhatározói eset (dativus-locativus), tárgyeset (accusativus), határozói eset (általános és eszközhatározó, ablativus-instrumentalis) és megszólító eset (vocativus).
A nyelvtan összességében még nagyon homályos. Az alábbiak nagyrészt Craig Melchert megállapításai.
Főnévragozás Konszenzus látszik abban, hogy a -ša/-za végződések az egyes számú élettelen főnevek alany- és tárgyeset (nominativus-accusativus) végződése és ragja. Az élő főneveknél -iš/-in, kivéve az u-tövűeket, itt -uš. Az élők többes számú alanyesetvégződése -inzi/-anzi. Az esetragok nagyon hasonlóak a hettita ragozáshoz. Csak az alany- és tárgyesetben van különbség az élő és élettelen között.
egyes számpélda többes számpéldaluvimagyarluvimagyar élő alanyeset -iš, -uš, -in telipinuš növény -anzi, -inzi telipinzi növényeknövényeket élő tárgyeset -n, -an telipinun növényt élettelen alany- és tárgyeset -Ø, -n ḫar kerékkereket -a, -aya ḫaraya kerekekkerekeket élő/élettelen birtokos eset -š, -ši ḫaraš keréké – – élő/élettelen részes- és helyhatározó -i, -iya ḫariya keréknek(keréken)1 -anza ḫaranza kerekeknek(kerekeken) élő/élettelen eszköz- és általános határozó -ati ḫarašati kerékkel2 -ati ḫarašati kerekekkel1A magyar helyhatározói eset nem egészen felel meg a locativusnak2 A magyarban nincs határozói eset
Melléknévragozás egyes számpélda többes számpéldaluvimagyarluvimagyar közös alanyeset -ašiš, -išiš wàšiš jó -ašinzi wàšinzi jókjókat közös tárgyeset -ašin, -išin wàšin jót semleges alany- és tárgyeset -ašanza, -išinza wàšanza jójót -aša, -iša wàša jókjókat részes- és helyhatározó -ašan, -išan wàšan jónak(jón) -ašanza, -išanza wàšanza jóknak(jókon) eszköz- és általános határozó -ašati, -išati wàšati jóval -ašati, -išati wàšati jókkal
Névmások személyes névmás birtokos névmás önállóan ragként önállóan egyes szám én amu, mu -mu, -mi ama- te tu, ti -tu, -ti tuwa- ő (apa-) -aš, -ata, -an, -du apaša- többes szám mi anzaš, anza -anza anza- ti unzaš, unza -manza unza- ők (apa-) -ata, -manza apaša-
Igeragozás A luvi igeragozás nagyon hasonlít a hettita -ḫi ragozáshoz. Itt is csak jelen- és múlt idő létezik, az egyes- és többes szám, valamint a személyek az általános első-, második- és harmadik személyűek. Csak aktív igék ismertek, bár vannak jelei a középpasszív alakoknak is.
A főnévi igenév képzője: -una. (Pi = „ad”, piuna = adni) jelen múlt felszólító jelen múlt felszólító jelen múlt felszólító egyes szám 1 -wi -ḫa – piwi piḫa – adok adtam (adjak) 2 -ši -ta Ø piši pita pi adsz adtál adj 3 -ti(r) -ta(r) -tu(r) piti pita pitu (ő) ad adott adjon többes szám 1 -mina -ḫana – pimina piḫana – adunk adtunk (adjunk) 2 -tani -tan -tanu pitani pitan pitanu adtok adtatok adjatok 3 -nti -nta -ntu pinti pinta pintu adnak adtak adjanak
Jegyzetek
Források
További információk Luvi hieroglifák listája és unicode kiosztása Craig Melchert: Lexica Anatolica Volume 2. Craig Melchert: Cuneiform Luwian Corpus Ancientscripts
Kategória:Holt nyelvek
Kategória:Természetes nyelvek Kategória:Ókori nyelvek