Halász Ignác

Halász Ignác (1879-ig Fischer) (Tés, 1855. május 26. – Budapest, 1901. április 9.)dr. Halász Ignác halálozása bejegyezve a Bp. VII. kerületi polgári halotti akv. 611/1901. fsz. alatt magyar nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1888).

Pályája Apja előbb tanító, utóbb kereskedő volt. Fiát tudományos pályára szánta és erején felül taníttatta. Halász Ignác elemi iskoláit Várpalotán végezte. A gimnázium hat osztályát Veszprémben látogatta, majd Székesfehérváron nevelősködött és ott is érettségizett. 1873-ban beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára, ekkor a magyar és német nyelven kívül már folyékonyan beszélt franciául, angolul és olaszul is. Tanárai Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv és Budenz József voltak, közülük különösen Budenznek az összehasonlító nyelvészet terén kifejtett munkássága hatott rá. Egyetemi hallgató korában pályadíjat is nyert egy lapp alaktannal, melyet Szilasi Móriccal együtt írt. 1877-ben tanári szakvizsgát tett és a fővárosban, valamint Székesfehérvárott tanított. 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

1888-ban az MTA levelező tagjai közé választotta, 1889-ben levelező tagja lett a Helsingforsi Finnugor Társaságnak (). 1892-ben Budapesten tanított, 1893-ban a magyar nyelvhasonlítás magántanára volt a budapesti egyetemen, év végétől pedig a kolozsvári egyetemen tanította a magyar nyelv és ugor összehasonlító nyelvészetet.

A Magyar Tudományos Akadémia segítségével három tanulmányutat tett a svédországi és a norvégiai lappok között, ahol sok nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött. Első útját 1884 júniusában kezdte meg és szeptember végén fejezte be; Varsón, Szentpéterváron át ment Finnországba és onnan a lappokhoz. Ott lakott a lappokkal együtt sátrakban, eljárt iskolájukba, följegyezte mindazt, ami nyelvükre, szokásaikra, műveltségükre vonatkozik; továbbá majdnem az egész újabb lapp irodalmat megszerezte és e munkákat magával hozta. Másodszor 1886 nyarán, harmadszor 1891-ben kereste föl a lappokat; mindannyiszor érdekes és értékes nyelvészeti adatokkal tért vissza.

Munkássága Irodalmilag három irányban működött: a nyelvészet, az irodalomtörténet és ifjúsági irodalom terén. Móka bácsi néven a magyar népmeséket dolgozta fel a gyermekolvasók számára. Nyelvészeti működése részint a magyarra, részint más ugor és altaji nyelvekre terjedt ki, foglalkozott a finnugor és szamojéd nyelvek rokonságával.

Cikkei a Magyarország és a Nagyvilágban (1874. Finn népmesék, Suomalainen egy novellája, 1877. Yrjö Koskinen egy elbeszélése), a Vasárnapi Ujságban (1874. Finn népmese), a Kisfaludy Társaság Évlapjaiban (Uj F. XI. 1875. Lea, színmü egy felv. Kivi Elek után fordította Szilasi Móriccal), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1877., 1880., 1890. könyvism., 1883. költemény finnből), a Külföldben (1879. könyvism.), a Budenz-Albumban (1884. Budenz József, életrajz, Lapp népdalok, A lapp nyeIvjárások), a M. Salonban (I. 1884. Pietari Päivärinta elbeszélése finnből, IX. 1888. Lappföldön), a Hunfalvy-Albumban (1891. Eredeti hangállapot a svéd-lapp dialektusokban), a Földrajzi Közleményekben (1890. Nyolcz nap a Skalstugu hegységbeli lappok közt), az Életben (1892. finn népdal fordítása) és az Én Ujságomban (1893. négy mese Móka bácsi neve alatt), a Magyar Geniuszban (1893. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond) jelent meg, valamint:

a Magyar Nyelvőrben 1874. Tudom, tom., Az alom, elem képző, A mány, vány képző 1875. Az ít igeképző, Kazinczy ujításai 1876. Az ul, ül igeképző, Az és kötőszó 1878-81. Ritkább és homályosabb képzők, a magyar tudom. akadémiától a Sámuel-díjjal kitüntetve 1881-83. Visszahódított magyar szók, Kazinczy mint fordító 1888-89. Magyar elemek az északi szláv nyelvekben, 1892-94. Szómagyarázatok),

a Fővárosi Lapokban 1877. 63. és 64. szám. könyvismertetés, A véres fiú finn ballada fordítása 1884. Lappok közt

a Budapesti Szemlében XI. 1876. Költemények finnből XXII. 1880. Sajnovics hatása a magyar költészetre XLI. 1885. Svédországi lappok között LI. 1887. Második lappföldi utam LXX. 1892. Harmadik lappföldi utam és könyvismertetés

a székesfehérvári reáliskola Értesítőjében 1878. Göthe «Werther»-e 1880. Eposzköltésünk a mult század végén és a jelen század elején, különös tekintettel Vörösmartyra 1885. A svédországi lappok közt

az Akadémiai Értesítőben 1884. Jelentés a svéd-lappok közt, nyelvészeti czélból 1887. Jelentés második lappföldi utamról 1889. A svédországi lapp nyelvjárásokról 1891. Jelentés harmadik lappföldi utamról 1893. Az ugor-szamojéd nyelvrokonságról

a Nyelvtudományi Közleményekben: XVII. 1881. Orosz-lapp nyelvtani vázlat, a Sámuel-díjjal jutalmaztatott XVIII. 1884. Magyar elemek a déli szláv nyelvekben 1892. Török dalok 1893. A déli lapp nyelv hangjairól, Az ugorszamojed nyelvrokonság kérdése

és a Pesti Naplóban 1898. Jóka ördöge a finneknél és lappoknál 1893. Kirándulás egy norvég gleccserre 1894. Magyar népmese Ludas Matyi a norvégoknál, Lappok az állatkertben 1893-95. a Pesti Napló majd minden vasárnapi számában egy gyermekmese Móka bácsi álnév alatt.

Művei Kármán József. Irodalomtörténeti tanulmány. (Budapest, 1878) Gyermekmesék. Grimm testvérek után. (Budapest, 1878) Ritkább és homályosabb képzők (1880) Visszahódított magyar szók (Budapest, 1883) Kazinczy mint fordító (Budapest, 1883) Svéd-lapp nyelv (I–VI. Budapest, 1885-1896; az MTA nagyjutalomban részesítette) Svéd-lapp nyelvtan és olvasmányok. (Budapest, 1881) I. Lule- és pite-lappmarki nyelvmutatványok és szótár. (Budapest, 1885) II. Jemtlandi lapp nyelvmutatványok. (Budapest, 1886) III. Ume- és Tornio-lappmarki nyelvmutatványok. (Budapest, 1888) IV. Déli-lapp szótár. (Budapest, 1891) V.: Népköltési gyűjtemény a Pite-lappmark arjepluogi egyházkerületéből. (Budapest, 1893) VI.: Pite Lappmarki szótár és nyelvtan : rövid Karcsmandói lapp szójegyzékkel. (Budapest, 1896) Magyar szók az északi szláv nyelvekben (Budapest, 1888-1889) Móka bácsi mesés könyve. (Budapest, 1893) Andersen válogatott meséi. Fordította Móka bácsi. (Budapest, 1893)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Magyar finnugristák Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1901-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek