265px|jobbra|bélyegkép|Az óvoda épülete 265px|jobbra|bélyegkép|Bogyoszlói látkép

Bogyoszló (németül: Bodoßlau) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik, Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Duna, a Rába és a Répce hordalékkúpján. Határának talaja a mélyebben lévő kavicstakaró felett homokos, agyagos, öntésiszapos. A felszínen lévő finom üledék jelenkori képződmény.

A térség városai közül Csornától 9, Kapuvártól 13 kilométer választja el. A szomszéd települések: észak felől Jobaháza, északkelet felől Csorna, délkelet felől Szilsárkány, dél felől Sopronnémeti és Potyond, délnyugat felől Magyarkeresztúr és Kisfalud, nyugat felől Babót, északnyugat felől pedig Szárföld és Rábatamási.

Megközelítése A községtől 4,9 kilométerre északra van az M85-ös autóút 31-es kilométerénél lévő Csorna-nyugat–Farád-csomópont, amely a megyeszékhely Győrrel, és 5,8 kilométerre keletre az M86-os autóút 139-es kilométerénél lévő, a 86-os úttal közös szilsárkányi csomópontja, amely pedig Szombathellyel, Vas vármegye székhelyével biztosít közvetlen összeköttetést. Ez utóbbi csomóponttal a 8601-es út köti össze a községet, míg az M85-ös csomópontjától a 8603-as, majd Jobaházát elhagyva a 8604-es úton juthatunk el a településre. Potyonddal és azon keresztül Beleddel a 8606-os út köti össze.

A településen két autóbuszmegálló van (Petőfi Sándor utca és Zrínyi utca), amelyekről közvetlenül elérhető Beled, Csorna, Enese, Farád, Győr, Jobaháza, Kóny, Kapuvár, Magyarkeresztúr, Mihályi, Potyond, Rábatamási, Szárföld, Vadosfa, Veszkény és Vica.

Vasútvonal nem érinti, de a közelében kettő is elhalad, amelyek így több vasúti csatlakozási lehetőséget is kínálnak. Központjától nagyjából 4,5-4,5 kilométerre található északi irányban a Farád megállóhelye és Rábatamási vasútállomása, délkeleti irányban pedig 4,1 kilométerre a Szil-Sopronnémeti vasútállomása.

Történelme Bogyoszló első ismert írásos említése 1228-ból maradt fenn. Akkor a Kanizsayak birtoka volt, és a kapuvári uradalomhoz tartozott. Később a Nádasdyak, majd 1681-ben az Esterházyak kezére került. Az 1594. évi török pusztítás után 10 évre elnéptelenedett. Az újratelepülők adó- és robotmentességet kaptak. A régi lakosok zöme 1620-ban visszatért Vitnyédről. 1850-ben ’’elkülönzési’’ és a bérföldek illetve a közös legelők sorsáról megállapodást kötöttek az urasággal. Az erdőirtást követően művelésre alkalmas földek jöttek létre a jobbágyok munkájának köszönhetően, a nagy legelők pedig az állattartást tették lehetővé. A juhok az értéktelenebb, a szarvasmarhák az értékesebb legelőket vették birtokba. A földesúr a lótenyésztést is felvirágoztatta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a község 12 lakosa teljesített katonai szolgálatot. A világháborúkban 92 bogyoszlói vesztette életét; emlékükre faragott kopjafát állítottak a templom előtt. Az 1950-es években Bogyoszlón is termelőszövetkezetet alakítottak, amely eredményesen működött, és a háztáji gazdaságok is jól jövedelmeztek. Három szomszédos települést is a bogyoszlói közös községi tanácshoz csatoltak, de 1990-ben, a rendszerváltáskor a közös tanács felbomlott, s mindegyik falu ismét önálló önkormányzatot hozott létre.

Mai élete Az alapinfrastruktúrák közül a szennyvíz csatornahálózat még hiányzik. A vezetékes gázt a lakások több mint felébe bevezették. Az aktív korosztály fele a mezőgazdaságban dolgozik. (A tsz felbomlása óta a Cankó 2000 Kft. folytat mezőgazdasági tevékenységet a településen.)

Bogyoszlónak van háziorvosa.

Az általános iskolai oktatást Magyarkeresztúr, Potyond és Bogyoszló együtt látja el.

Bogyoszló lakosságának többsége katolikus vallású.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Varga László (FKgP) 1994–1998: Kránitz Lajos (független) 1998–2002: Kránitz Lajos (független) 2002–2006: Kránitz Lajos (független) 2006–2010: Sebestyén Katalin (független) 2010–2012: Varga Tamás (független) 2012–2014: Varga Tamás (független) 2014–2019: Varga Imre Róbert (független) 2019–2024: Varga Imre Róbert (független) 2024– : Varga Imre Róbert (független)

A településen 2012. szeptember 2-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is nyerte azt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,6%, református 0,3%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 3,1% (8,1% nem nyilatkozott).Bogyoszló Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,7% cigánynak, 0,5% ukránnak, 0,3% horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,4% volt római katolikus, 3,2% evangélikus, 0,8% református, 0,2% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (25,1% nem válaszolt).Bogyoszló Helységnévtár

Híres szülöttei Király Iván természettudós tanár, a Hanság kutatója Híres fafaragó mesterek Kiss Ernő Áder István Pintér Jenő (2016 februárjában hunyt el), a Népművészet Mestere

Látnivalók

Szent Kozma és Damján római katolikus templom Az északi-déli széles főúton álló templom a falukép meghatározó eleme. 1760 körül épült klasszicista stílusban, és néhány éve felújították. A magyar szenteket bemutató monumentális falképeit Döbrentey Gábor festette 1941-42-ben.http://szentmarton.blogspot.hu/search/label/D%C3%B6brentey%20G%C3%A1bor Berendezései közül különösen értékes a „Jó pásztor” domborművel díszített szószék, a fából készült Mária-szobor, valamint a templom előtt álló, Szent Vendel és Szent Flórián alakjaival kiegészített Kesergő Mária-szobor. Kálvária szoborcsoport Néprajzi, iskolatörténeti és fafaragó kiállítás az egykori iskolaépületben Utcakép A falu orsós településképe a Rábaköz településeire jellemző. A széles csordahajtó út mellett fésűs beépítésben, egy épület - egy porta rend szerint állnak a házak. A deszkaoromzatos vagy tűzfalas házak előtt nincs előkert, de az előttük lévő közterületen gyümölcsfákkal szegélyezik az utat. A telken soros elrendezésben következnek a lakó- és gazdasági épületek. Régen gyakori volt a ház egész hosszán végigfutó téglapilléres tornác, amelyről a lakószobák nyíltak. A konyhában szabadkéményes tűzhely volt, a szobákban szépen faragott, dátumozott mestergerenda. Hasonló utcaképpel ma már egyre kevesebb helyen találkozunk. Bogyoszlón áthalad a Szent Márton európai kulturális útvonal Szombathelytől Pozsonyig vezető szakasza.

Hagyományok Rábaköz Néptánc Együttes Bogyoszlói Férfi Dalkör

Galéria

Jegyzetek

Források Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Pájer Imre írásának átdolgozásával

További információk Hivatalos oldal Bogyoszló a Szent Márton Európai Kulturális útvonal honlapján

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései