Események Római Birodalom Marcus Valerius Messalla Appianust és Publius Sulpicius Quiriniust választják consulnak. Augustus császárt pontifex maximusnak választják, egyesítve így a világi és egyházi főhatalmat. Augustus igyekszik visszaállítani a régi római kultuszok népszerűségét, amelyet a keleti vallások és a szkepticizmus megtépáztak. Helyreállíttatja a régi templomokat (csak Róma városában 82-t) és újakat is építtet. Feleleveníti a régi vallási testületeket, mint a Fratres Alvarest és a saliusokat, valamint a vallási ünnepségeket (lupercalia, augurium salutis). A szenátus újabb 5 évre meghosszabbítja Augustus proconsuli imperiumát (uralkodói jogköreit). Nero Claudius Drusus, Gallia kormányzója a Sugambri és Usipetes germán törzsek betörése után megtorló hadjáratot vezet a Rajnán túlra és feldúlja a germánok földjeit, majd lehajózik a folyón és a torkolatánál meghódoltatja és adófizetésre kényszeríti a frisiusokat. Segítségükkel az Északi-tengeren elhajózik az Ems torkolatáig és legyőzi a Chauci törzset. Ezt követően telelni visszatér Galliába. Drusus megalapítja Argentoratumot (ma Strasbourg). Marcus Vipsanius Agrippa hadjáratot készít elő a pannonok ellen, de eközben megbetegszik és meghal. Augustus egy hónapig gyászolja legfőbb bizalmasát és testét a saját mauzóleumában helyezteti el. A pannon hadjárat vezetését Tiberius veszi át, aki leveri a Dalmatae illír törzs lázadását. Rómában felépül Cestius piramisa (hozzávetőleges időpont).
India II. Azész indo-szkíta király halála után a kusánok (a jüecsik egyik törzse) megdöntik a birodalmát.
Tudomány A Halley-üstökös Föld-közelben jár.
Születések Marcus Agrippa Postumus, Marcus Vipsanius Agrippa és Julia Caesaris fia.
Halálozások Marcus Vipsanius Agrippa, római politikus és hadvezér, Augustus császár veje. II. Azész, indo-szkíta király
Fordítás
012