Bugacpusztaháza község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunfélegyházi járásban.

Fekvése Az Alföldön, a Duna–Tisza közén, a kiskunsági Homokhátságban fekszik, a vármegyeszékhely Kecskemét központjától mintegy 35 kilométerre délnyugatra. A megye legkisebb lakónépességű települése.

A szomszédos települések: észak felől Jakabszállás, kelet felől Bugac, délnyugat felől Bócsa, északnyugat felől pedig Orgovány.

Megközelítése Közigazgatási területét nyugaton érinti az 54-es főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területe a főútból kelet felé kiágazó, 2020-ban felújított 5407-es úton érhető el. Ugyanez az út köti össze Jászszentlászlóval. Kiskunfélegyháza és az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya ottani csomópontja felől az 54 102-es számú mellékúton, majd ugyancsak az 5407-es úton érhető el, Bugac érintésével.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vonattal a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó on volt elérhető, de azon a személyszállítás 2009. december 13. óta szünetel. Bugacpuszta megállóhely a Jakabszállási tanyák megállóhely és Bugac vasútállomás között volt, a belterület keleti széle közelében.

2009 júniusában Bugacpusztaházától kiindulva a falu és Kiskunmajsa között kerékpárút épült.

Története Bugacpusztaháza keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Egyes vélemények 1835 tájára, mások jóval korábbra teszik. Akkoriban a Kecskeméthez tartozó Nagybugacon és Kisbugacon szilaj pásztorkodást folytattak. A hatalmas pusztát sok ezer állat népesítette be. Bugacpusztaháza nevében az ősi puszta emlékét őrzi.

A település 1989-ig Bugac része volt. Ekkor vált önálló községgé.

Utcanevei mind a pásztorélet hagyományaihoz kötődnek: Pásztor utca, Látófa utca, Csobolyó utca, Árvalányhaj utca, Számadó utca, Csikós utca, Betyár utca.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Szabó Imre (független) 1994–1998: Kovács György (független) 1998–2002: Kovács György (független) 2002–2006: Berczeli István (független) 2006–2010: Berczeli István (független) 2010–2014: Kovács György (független) 2014–2019: Kerekes László Zoltán (független) 2019–2024: Kerekes László Zoltán (független) 2024– : Kerekes László Zoltán (független)

Önkormányzata A Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat címe: 6114 Bugacpusztaháza, Számadó u. 28., telefonszáma (76) 850 076. A bugaci közös hivatal telefonszáma (76) 575-100, e-mail cme: [email protected]. A község hivatalos honlapja: www.bugacpusztahaza.hu;

2020. január 1-jével Bugacpusztaháza megszüntette a közös képviselő-testületet Bugaccal, ezzel költségvetése teljesen önállóvá vált.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4-0,4% horvátnak, ukránnak és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás A 2001-es népszámlálás adatai szerint akkor a lakosság mintegy 86%-a római katolikus, 5,5%-a református vallású volt. Nem tartozott egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt mintegy 8,5%.

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 6,5%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,5% (5,8% nem nyilatkozott).Bugacpusztaháza Helységnévtár

2022-ben a lakosok 37,5% volt római katolikus, 5% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).Bugacpusztaháza Helységnévtár

Római katolikus egyház A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia, Bugachoz tartozik. Református egyház A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyház A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.

Természeti értékek A Bugaci puszta a Kiskunsági Nemzeti Park része. A bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis) egyedül itt honos. Szürke gulya. 2020 évben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafalujává vált. Természetközeli szennyvíztisztító rendszere a gyermekek környezettudatos nevelése céljából a világon egyedülállóként a központi park játszóterén került kialakításra. A rendszerhez szervesen kapcsolódik egy ökopark digitális szemléltetőeszközökkel.

Nevezetességei Kecskeméti Kisvasút IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér-Művelődési ház) és könyvtár a községházán Pusztaháza parkerdő Parkerdő kilátótorony Parkerdő tanösvény Bugacpusztaházai Majális rendezvény A Pillangó Parkot a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a helyi Fénypillangó Kulturális Egyesület szervezésében a megye polgármesterei, képviselő-testületi tagjai a lakosokkal együtt alakították ki közös "társadalmi" munkában, a kiskunmajsai Majsa-Épkert Építő Start Szociális Szövetkezet szakmai irányításával. Az országban egyedülálló, hogy a község központi parkjának címe (Számadó u. 28.) minden március 15-én egy napra Március 15. parkra változik. A Községházán 2016. október 23-án a Helyi Értéktár Bizottság – Lezsák Sándor országgyűlési képviselő támogatásával – állandó kiállítást nyitott a falu történelméről. 2016. október 23-án került felavatásra a központi parkban a Lezsák Sándor által adományozott harang és harangláb. 2019-ben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafaluja lett. 2019-ben az IKSZT parkjában került átadásra a világon az első olyan természetközeli szennyvíztisztító telep, mely a gyermekek természetszeretetének fejlesztése és környezettudatos nevelése céljából a játszótéren lett elhelyezve. A tisztító mű szabadon látogatható. A projektet a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat hozta létre és valósította meg a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával, a Pénzügyminisztérium pályázata alapján. A település jelmondata: Zölden élünk, zöldben álmodunk... A község Digitális Zöld Falu projektje egyedülálló módon oktatja a környezettudatosság elemeit digitális rendszerekkel. A községben több ponton táblák tájékoztatnak a falu zöld programjáról. 2020-ban a községházát (Pusztaház) eredeti állapotában újították fel; a kibővített Értéktár és az önkormányzat ügyfélfogadása kapott benne helyet. 2021-ben a Digitális Zöld Falu projekt keretében az IKSZT természetközeli szennyvíztisztítórendszerét a szürke szennyvíz (csapadék) kezelésével egészítették ki, így a vízmegtartás a településen követhető mintaprojektté vált. 2023-ban a település összes (95) lakóingatlana lakossági természetközeli szennyvíztisztító berendezést kapott használatra az önkormányzattól, ezzel jelentősen javította a mikroklíma helyzetét a településen a klímaváltozás negatív hatásaival szemben. 2025 decemberében egy nemzetközi környezetvédelmi-művészeti egyesület (ART-ENVIRON Közművelődéssel a Környezetvédelemért Egyesület) alakult a településen, amely nemcsak a település által 2025-ig megvalósított környezetvédelmi stratégiát és annak buktatóit-kudarcait, hanem általában a környezet- és természetvédelmet és a környezettudatos életmódot is népszerűsíti előadásokkal, filmekkel, webináriumokkal, workshopokkal, oktatással, művészettel (zene, festészet, szobrászat, digitális art), kiállításokkal, nemzetközi szinten is elismert, magasan képzett szakemberek, egyetemi- és középiskolai szaktanárok, kutatók, tudósok és művészek közreműködésével.

Jegyzetek

További információk

Bugacpusztaháza honlapja Bugacpusztaháza térképe

Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Kecskemét pusztáiból alakult községek