Nagydorog nagyközség Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése Tolna vármegye északi felén fekszik, Pakstól 20 kilométerre nyugatra, Cecétől 18 kilométerre délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bikács, északkelet felől Györköny, délkelet felől Pusztahencse, dél-délkelet felől Tengelic, dél-délnyugat felől Kajdacs, nyugat felől pedig Sárszentlőrinc.

Megközelítése Áthalad rajta a Szekszárdot Székesfehérvárral összekötő 63-as főút és a Paks-Pusztahencse-Sárszentlőrinc]] közti 6232-es út, ezek révén közúton könnyen elérhető az említett települések mindegyike felől. Györkönnyel a 6236-os út kapcsolja össze; országos közútként számozódik még a központjában, mint öt számjegyű mellékút, a 62 902-es út is; ez az alig 200 méter hosszú útszakasz a 63-as főútból tér ki és a Kossuth tér háromszög alakú parkját határolja nyugat felől.

A MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonala a település nyugati részén halad el, Nagydorog vasútállomás közúti megközelítését a 6232-es útból kiágazó 62 315-ös út biztosítja.

Története A település első írásos említése 1397-ből származik. Zsigmond király ekkor adta a Kanizsai családnak a simontornyai várat és a hozzátartozó birtokokat, melyek közt Dorog is megtalálható. Később, a 15. század folyamán a falu a Garay család tulajdona lett, majd a török időkben többször cserélt gazdát. Ez idő alatt rövid ideig el is néptelenedett. A 16. század közepétől erős református közösség szerveződött Sztárai Mihály kezdeményezésére. Mária Terézia uralkodása alatt iskola épült Györkönyben. 1777-től a Széchényi család tulajdonába került a település. A család kastélyt, víztornyot, malmot, villanytelepet, szeszgyárat épített. 1883-ban épült meg a vasútvonal, mely bekapcsolta a községet a vasúti közlekedésbe.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Heidecker Péter (független) 1994–1998: Pinczési László (független) 1998–2002: Pinczési László (független) 2002–2006: Dobri István (független) 2006–2010: Dobri István (független) 2010–2014: Veres Imre (független) 2014–2019: Kovács György (független) 2019–2024: Borbélyné Töttösi Ágnes (független) 2024– : Borbélyné Töttösi Ágnes (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 8% cigánynak, 0,2% horvátnak, 3,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,5%, református 26,5%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 9,4% (14,1% nem nyilatkozott).Nagydorog Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 1,9% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, és horvátnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,6% volt római katolikus, 20,4% református, 4,7% evangélikus, 7,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).Nagydorog Helységnévtár

Nevezetességei Falumúzeum Banai erdő, benne a Banai tó Kalap- és Sipkamúzeum Stockinger Artúr 20 évig – 1974-től 1994-ig – volt Nagydorog plébánosa. Szenvedélyes sapka- és kalapgyűjtő volt; az ő hagyatéka a több mint száz darabos, s a világ számos országából származó darabokból álló gyűjtemény. Nemcsak gyűjtötte ezeket a kalapokat, de alkalomadtán hordta is őket. Szenes-legelő Református templom (1774) Római katolikus templom (1934) Széchenyi-kastély (1891/92) A kastély 1821-ben került Széchényi Lajos (István testvére) tulajdonába, majd a 19. század végén - 20. század elején átalakították. Víztorony (1891)

Népi ételek: pacsa, prósza, lakodalmi kujcsos.

Programok: Búcsú: augusztus 20.

Ismert emberek, akik Nagydoroghoz kötődnek Bajcsay Mária (1946–) színésznő Bánky Viktor (1899–1967) operatőr, filmrendező (Bánky Vilma testvére) Bánky Vilma (1901–1991) némafilmszínész Benedek Mihály (1784–1821) református püspök, prédikátor, főjegyző Kopré József (1919–2000) író, költő, tanár

Községünk gasztronómiája a médiában Ízőrzők Az Ízőrzők film készítésének kulisszatitkai: Nagydorogon forgatott az Ízőrzők c. műsor stábja

Gasztromegye - Nagydorog

Nagydorog anno - érdekességek az elmúlt évtizedekből

Nagydorogi Általános Iskola és Gimnázium. A 60-as és 70-es években az általános iskolának nappali és esti gimnáziumi osztályai is működtek. A Paksi úton mezőgazdasági szeszgyár működött a SZOV (Szeszipari Országos Vállalat) tagjaként. Elsősorban gabonából, időnként bakonyi burgonyából főztek 96 %-os tisztaszeszt. A dohánybeváltó és fermentáló üzemet a népnyelv "magazin"-nak hívta. A bejárati kapuja mellett volt a község első ártézi kútja. A 70-es években az Új Barázda Mgtsz saját termelésű dohányleveleit önállóan szárította. A jelentős mennyiségű dohánytermelés miatt a községben önálló pénzügyőrségi kirendeltség (pénzügyőri szakasz) is működött (A szovjet hősi emlékművel szemben).

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

NagydorogTv a YouTube-on Nagymányok – Térkép Kalauz Kalap- és Sipkamúzeum A nagydorogi dohánybeváltó

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései