Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén Bács-Kiskun vármegyében, a Tiszakécskei járásban, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítésével jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.

Fekvése thumb|left|170px|A vasútállomáson az átszállást megkönnyítendő, egyszerre keresztezik egymást a négy irányból érkező vonatok Az Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Pilis–Alpári-homokhát Tisza jobb partjáig érő délkeleti csücskében, a folyó partja mentén helyezkedik el. A Termálfürdő köré üdülőtelep épült, a Tóserdői-holtág szintén kedvelt fürdőhely.https://toserdo.hu Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a Tiszától mindössze 3 kilométer választja el.

Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető. Legkézenfekvőbb közúti megközelítési útvonala – úgy a megyeszékhely, mint Békés vármegye felől – a 44-es főút; Tiszaalpár, illetve Tiszakécske felől a 4625-ös, Szentkirály felől a 4622-es úton érhető el, Kapásfalu, Szikra és Tőserdő településrészeit pedig a 4505-ös út kapcsolja össze. Közigazgatási határának legészakibb pontját érinti a Szentkirály-Tiszakécske közti 4623-as út is.

Vasúton a MÁV 145-ös számú án és a 146-os számú on is elérhető, a két mellékvonal a Lakiteleken vasútállomáson keresztezi egymást. Együttesen öt megállási pontukkal érintik Lakiteleket, közülük a legfontosabb Lakitelek vasútállomás. Világoshegy megállóhely és Szikra megállóhely a kecskeméti, Tőserdő megállóhely a félegyházi vonalon található, Árpádszállás megállóhely pedig a két vonal közös szakaszán.

Története A település nevét 1075-ben Bocz néven említette először oklevél, amikor a király Alpár mellett egy Bocz nevű udvarnokot adott családjával együtt a garamszentbenedeki apátságnak. Ennek a Bocznak a nevét tarthatta fenn egyrészt a Bocz nevű halastavas hely, amelyet 1276-ban Alpár után említettek, mint a Bor-Kalán nemzetségbeli Nána adományát a margitszigeti apácák számára, másrészt 1489-ben Bocztelek a garamszentbenedeki elveszett birtokok között szerepelt.

Mai területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével alakult ki 1949-1950-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu voltak.

A rendszerváltás idején az ellenzékiek többször is szerveztek itt találkozót. Az első alkalommal, 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának kertjében felállított sátorban alakult meg a találkozó után a Magyar Demokrata Fórum. A második alkalommal, 1988. szeptember 3-án pedig mozgalmat is indítottak pártjuk mellett. Lezsák később a párton belüli események hatására megalakította a Lakitelek-munkacsoportot, amivel belülről próbálta az elképzelései szerinti irányba terelni az MDF politikáját.

Lakiteleken Népfőiskola és Népfőiskolai Hálózat működik.Lakitelek NépfőiskolaMátyus Aliz: A Lakiteleki Népfőiskoláról, Művelődés, 2014. január, Online hozzáférés

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Anka Balázs (MDF) 1994–1998: Anka Balázs (MDF) 1998–2002: Anka Balázs (MDF) 2002–2006: Varga Sándor (független) 2006–2010: Varga Sándor (független) 2010–2014: Felföldi Zoltán (Fidesz-Nemzeti Fórum) 2014–2016: Zobokiné Kiss Anita (független) 2016–2019: Zobokiné Kiss Anita (független) 2019–2024: Madari Róbert (független) 2024– : Madari Róbert (független)

A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és a jelöltek aránylag magas száma ellenére (öt aspiráns indult a posztért) 60 %-ot meghaladó eredménnyel erősítette meg pozícióját.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,2%, református 11,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 13,3% (22,7% nem nyilatkozott).Lakitelek Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,3% volt római katolikus, 9,5% református, 0,5% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).Lakitelek Helységnévtár

Nevezetességei Római katolikus plébánia Református templom Hungarikum Liget (régebben: Népfőiskola)Zsilák Szilvia - Népnemzeti élményközpont 30 milliárd adóforintból / drónvideón mutatjuk a lakiteleki Hungarikum Ligetet (Átlátszó.hu, 2021.08.30.) Tősfürdő – Lakiteleki Termálfürdő: az 1970-ben felfedezett forrásból alkálihidrogén-karbonátos gyógyvíz fakad, amely összetételénél fogva alkalmas vegetatív idegrendszeri zavarok és mozgásszervi megbetegedések kezelésére, illetve baleseti rehabilitációra. Hat medence, egy csúszda és számos, kényelmet biztosító szolgáltatás üzemel. Petőfi Sándor Művelődési Ház Közösségi Színtér Kiskunsági Nemzeti Park része: Tőserdő Tőserdő kastély Érdekességek A Papírkutyák című magyar játékfilmben érintőlegesen említett, a sztori szempontjából mégis releváns, nyilvánvalóan fiktív esemény volt a Tőserdő Szépe verseny, ami a neve alapján itt zajlódhatott.

Jegyzetek

Források Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Kecskemét pusztáiból alakult községek