Dunaszentbenedek () község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.
Fekvése
A község Bács-Kiskun vármegyében található, a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján, a Paksi atomerőművel szemben, az 5106-os út mentén.
A falu Dunapatajtól 10, Kalocsától 12 kilométerre fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A közeli Duna-hidak, a Tomori Pál híd (korábban Kalocsa–Paks Duna-híd), amely Paks és Foktő közigazgatási területeit köti össze, emellett a Beszédes József híd Dunaföldváron és a Szent László híd Szekszárdon is igénybe vehetők a Dunántúl irányában. A legközelebbi kompjárat Géderlak (Ordas) és a Pakshoz tartozó Dunakömlőd között működik.
Vasútvonal nem érinti, az 1950-es években a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat. A legközelebbi vasútállomások így Kalocsán és Dunapatajon vannak, de 2007. március 4-én mindkettőn, illetve az őket érintő vonalon megszűnt a személyforgalom.
Nevének eredete Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.
Története
Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.
Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.
A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.
A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.
1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.
Címer leírása Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.
A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.
A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Füri Bálint (független) 1994–1998: Füri Bálint (független) 1998–2002: Füri Bálint (független) 2002–2006: Füri Bálint (független) 2006–2010: Vargyas Mihály (független) 2010–2014: Vargyas Mihály (független) 2014–2019: Vargyas Mihály (független) 2019–2022: Vargyas Mihály (független) 2022–2024: Vargyas László (független) 2024– : Vargyas László (független) A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. február 3-án elhunyt.
A posztért nem kevesebb, mint kilenc jelölt indult, ehhez képest a győztes egymaga is 41 % feletti eredményt ért el, az utolsó helyezettre pedig senki sem szavazott.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,2% (18,2% nem nyilatkozott).Dunaszentbenedek Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 31,5% református, 0,6% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).Dunaszentbenedek Helységnévtár
Nevezetességei A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban. A református templom 1788-ban épült. Millenniumi emlékmű
Források Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikk Biskói komptragédia (1887)
Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései