Merő Béla (Szekszárd, 1948. május 20. –) magyar rendező.
Élete Merő László matematika-fizika szakos tanár és Buzogány Sarolta irodalom-történelem szakos tanár gyermekeként született.
1954-1957 között az Apáczai Csere János Tanítóképző Intézet diákja volt Dombóváron, majd az általános iskolai tanulmányait Szekszárdon, a Babits Mihály Általános Iskolában folytatta 1957- ben, s 1958-1962 között a szekszárdi Petőfi Általános Iskolába járt.
Középiskolai tanulmányait a Garay János Gimnáziumban végezte el Szekszárdon 1962–1966 között. 1967–1970 között a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelés–könyvtár szakon, 1974–1977 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen közművelődés–népművelés szakon, 1979–1982 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakon szerzett diplomát. 1990-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen színház-esztétikából doktorált. Színházi kurzusai: Jozef Szajna, Lengyelország, Varsó 1977. STU Színház, Lengyelország, Krakkó 1979. Laboratórium Színház, Lengyelország, Wrocław 1982. Sztanyavszkij Intézet, Szovjetunió, Moszkva 1984.
1970-1982 között Szekszárdon, majd Zalaegerszegen volt népművelő, megalapította a Reflex Színpadot, a hetvenes, nyolcvanas évek egyik alternatív színházát, amellyel számtalan hazai és nemzetközi díjat nyertek. 1974-ben megszervezte a zalaszentgróti országos színjátszó – rendezői tábort. 1978-80 Országos színház-nevelési kísérlet kidolgozója és vezetője, 1982-től 20 évig a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapító tagja és rendezője volt. 1984-ben megszervezte a drámaírók fórumát, a Nyílt Fórumot. 1988-89 Eötvös ösztöndíj – színházelméleti kutatómunka elvégzéséhez, 1988–2003 között a Kőszegi Várszínház művészeti vezetője, 1992-től 10 éven át a zalaegerszegi Erdei Színház művészeti vezetője, 1997–2002 között az Egervári Esték művészeti vezetője, 1998–2002 között a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alapító vezetője, 2001-től 2017-ig a Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója, 2002–2006 között a zalaegerszegi Közép-Kelet Európai Kulturális Központ művészeti vezetője volt. 2004. a Griff Bábszínház egyik alapítója, 2007–2008 között a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti tanácsadójaként tevékenykedett. 2008 -2025 között a Békéscsabai Jókai Színház rendezője, s tanított 2008–2015 között a színház mellett működő Színitanházban.
Fontosabb díjak
REFLEX SZÍNPAD: 1972. Jannisz Ritszosz: A börtön fája és az asszonyok Szóljatok szép szavak, területi döntő III. hely Szabó Lőrinc: Testvérsiratók Kazincbarcika, Országos Színjátszó Fesztivál - Rendezői díj, Ki? Mit? Tud? TV elődöntő Juhász Ferenc: A Szent Tűzözön regéi Visegrád, Országos Színjátszó Fesztivál - fődíj 1973. Péntek Imre: Kortesbeszéd Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról, Székesfehérvár-rendezői díj, Országos döntő: Kiskőrös Tanács díja, TV-felvétel Rákos Sándor: Anyasirató Visegrád, Országos Színjátszó Fesztivál Nagyközség díja, 1974. Prostejov (Csehszlovákia) Közönség díja Pállya István: Ravaszy és Szerencsés Visegrád, Országos Színjátszó Fesztivál III. hely 1975. Tavaszi dal (szerkesztett műsor) Hazánkról szóljatok szép szavak - fődíj 1976. Loius Advis: Santa Maria de Iquique Kazincbarcika, Országos Színjátszó Fesztivál, Fődíj, Villach, Nemzetközi Színházi Fesztivál 1979. Sorescu: Jónás Kazincbarcika, Országos Színjátszó Fesztivál - Rendezői díj 1985. Blok: Mutatványosbódé Szekszárd, Országos Színjátszó Fesztivál, Fődíj 1988. Brecht: Sophokles Antigonéja Kazincbarcika, Országos Színjátszó Fesztivál, Fődíj Hivatásos színház: 1982/83 Dursi: Utazás Párizsba – Nemzetközi Színházi Fesztivál – különdíj, Arezzo, Olaszország; 1990/91 Shaffer: Equus – Alpok-Adria Nemzetközi Színházi Fesztivál – különdíj, Gorizia, Olaszország; 1993 Szilágyi – Eisemann: Én és a kisöcsém – „Az év legjobb zenés előadása” – díj Kijev, Ukrajna; 1993 Faragó: Lappangó – Stérija Játékok – különdíj, Újvidék, Jugoszlávia; Kisvárdai Fesztivál Különdíj 2014 Apáti Miklós: K und K – különdíj, "Melpomena Tavrija” Nemzetközi Színházi Fesztivál, Herszon, Ukrajna 2016 Molière: Fösvény – „A világirodalom klasszikusának kiváló színreállításáért”- díj, „Melpomena Tavrija” Nemzetközi Színházi Fesztivál, Herszon, Ukrajna 2025 Kazahsztán, Aktau Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő - A legaktívabb előadás díja Több mint kétszáz előadást állított színre, s több mint 30 játékteret tervezett.Vendégrendezett 11 hazai színház mellett Ukrajnában, Jugoszláviában, Romániában.
Magánélete 1973-ban házasságot kötött Schmidt Ágnessel. Két fiuk született; Márk (1974) és Medárd (1976).
Hivatásos színházi rendezései
Molière: Gömböc úr (1980, 2002) Kleist: Amphitryon (1981) Goldoni: A kávéház (1982) Dursi: Utazás Párizsba (1982) Gozzi: Turandot, a kínai hercegnő (1983) Sorescu: Anyaöl (1983) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1983, 1987, 1996) Storelli: A szent strici (1983) Goldoni: A szerelmesek (1983) Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984) Machiavelli: Mandragóra (1984, 1993) (jelmeztervező is) Schiller: Ármány és szerelem (1984) Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985) Milne: Micimackó (1985) Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap (1985, 1995-1996, 2005) Brešan: Paraszt Hamlet (1986) Coward: Vidám kísértet (1986) Békés Pál: Pincejáték (1986) Wittlinger: Ismeri a Tejutat? (1987) Kós Károly: I. István, az országépítő (1988, 2000) (díszlettervező és jelmeztervező is) Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza (1988) Feydeau: Bolha a fülbe (1988), (2012) Mann–Spiró: Mario és a varázsló (1989) Sütő András: Káin és Ábel (1989) Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (1989) Spiró György: Kőszegők (1990) Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse (1990) Shaffer: Equus (1991, 1994) (díszlettervező is) Sarkadi Imre: Kőműves Kelemen (1991) (szerző is) Lázár Ervin: Dömdödöm (1991) Szilágyi László: Én és a kisöcsém (1992, 1999) Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1992) Faragó Attila: Lappangó (1993) (díszlettervező és jelmeztervező is) Illés-Vas: Trisztán (1993) Feydeau: Fel is út, le is út! (1993) Bibbiena: Calandria (1993) Nádas Péter: Temetés (1993)(díszlettervező és jelmeztervező is) Fratti: Az áldozat közbeszól (1994) Heltai Jenő: A néma levente (1994) Beaumarchais: A sevillai borbély (1994) Sebastian: Névtelen csillag (1994) Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1995) Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné (1995) Molière: Pipogya férj (1995) Molière: Doktor Fregoli (1995) Molière: Sganarelle, avagy a képzelt szarvak (1995) Turczi István: Anna-bál (1995) Molière: Molière I.-III. (1995) Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (1995) Csiky Gergely: Kaviár (1996) Foster: I. Erzsébet (1996, 2007) (díszlettervező is) Molière: Az úrhatnám polgár (1996) Schisgal: Szerelem, Ó! (1996) Spiró György: Nyulak Margitja (1996)
Feydeau: A férj vadászni jár (1997, 1999) Plautus: A hetvenkedő katona (1997) (díszlettervező is) Szigligeti Ede: Liliomfi (1997) Baka István: A korinthoszi menyasszony (1998) (díszlettervező is) Caragiale: Micsoda éjszaka...?! (1998) Molière: Képzelt beteg (1998) Svarc: Hókirálynő (1999) Tóth Ede: A falu rossza (1999) Carlo Goldoni: Szmirnai komédiások (1999) Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1999) (díszlettervező is) Müller Péter: Búcsúelőadás (2000) Thuróczy Katalin: Pastorale (2000) (díszlettervező is) Carlo Goldoni: Terecske (2000) Oscar Wilde: Bunbury (2000) Kesselring: Arzén és levendula (2001) Caragiale: Az elveszett levél (2001) (díszlettervező is) Molière: A fösvény (2001) (díszlettervező is) Müller–Zalán: Mr. Pornowsky előkerül (2001) Gianotti: A vén szerelmes (2001) Karvas: Yo város honpolgárai, avagy királyságot egy gyilkosért (2002) Örkény István: Tóték (2002) Brešan: Paraszthamlet (2002) Molière: Dandin György vagy a megcsalt férj (2003) Szigligeti Ede: Liliomfiék az Alföldön avagy fogadó a Nagy Kátyúhoz (2003) Móricz Zsigmond: Úri muri (2003) Forgách András: Tercett (2004) Caragiale: Farsang (2004) Sorescu: Jónás (2004) Zalán Tibor: Romokon emelkedő ragyogás (2005) Ibsen: Solnes építőmester (2005) Kleist: Egy lócsiszár virágvasárnapja (2005) Kabdebó Tamás: Köpölyözés (2006) Thuróczy Katalin: Carletto (2006) Andersen–Zalán: A showkirálynő (2006) Hubay Miklós: Elnémulás (2006) Pozsgai Zsolt: Kecskeméti kiskondás (2007) Zalán Tibor: Midőn halni készült (2008) Bartus Gyula: Sör és cigi (2009) Zalán Tibor: Patt Lenn (2009) Jančar: Hallstatt (2010) Ibsen: Nóra (2010) Albee: Nem félünk a farkastól (2010) Örkény: Tóték (2011) Szophoklész: Antigoné (2012) Feydeau: Bolha a fülbe (2012) Zalán Tibor: Szása i Szása (2015) Molière: Fösvény (2015) Vörös István: Pisztoly az asztalon (2015) Marriott-Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk (2016) Fridl Viktória: Kalitka (2016) Csokonai: Karnyóné s két szeleburdiak (2017) Zalán: A shówkirálynő (2018) Waller: A szív hidjai (2019) Zalán: Kaland a Nagy Családerdőben (2020) Bartus: Királyom, Isten áldjon! (2021) Lezsák Sándor: Nyolcvan vödör levegő (2023)
Művei A színészi munka elvi alapjai Sztanyiszlavszkij rendszerében = Nagyvárad, 1995, A Szigligeti Társulat Füzetei Színjáték – színész = Budapest, 2002, Új Mandátum Könyvkiadó Volt egyszer egy... Reflex Színpad = Zalaegerszeg, 2018, Pannon Tükör Könyvek Egy színházalapítás viszontagságai = Zalaegerszeg, 2019, Pannon Tükör Könyvek Találkozások = Zalaegerszeg, 2021, Pannon Tükör Könyvek Színházi törekvések Zalában = Zalaegerszeg, 2024, Pannon Tükör Könyvek Tükörszilánkok kavargása = Zalaegerszeg, 2025, Pannon Tükör könyvek
Díjai Radnóti-díj (1978) Fehér Rózsa-díj (1996) Megyei Alkotói-díj (1997) Nemzetközi és Kárpát- Medencei Szent Korona Apostoli Nemes- Vitéz Lovagrend (2017) Művészeti Életpálya Elismerés (2021) Magyar Arany Érdemkereszt (2024) Zalaegerszegért díj (2025)
Jegyzetek
Források
További információk Magyar színházművészeti lexikon Életrajza a Kecskeméti Katona József Színház honlapján Életrajza a Theater Online oldalán
Életrajza a Színház.hu oldalán
Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Szekszárdiak Kategória:1948-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Radnóti-díjasok Kategória:A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei