Vaskút

Vaskút (, horvátul: Baškut) nagyközség Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.

Fekvése

Vaskút Bács-Kiskun vármegyében, a bácskai löszhátság nyugati részében található. Bajától 7 kilométerre délkeletre fekszik, alig 20 kilométerre a déli országhatártól.

Megközelítése A 19. századi nagy vasútépítések során a Baja–Zombor–Újvidék viszonylatban, eredetileg helyiérdekű vasútként létesített, 1895-ben átadott vonal Vaskúton is áthaladt. A trianoni békeszerződés azonban kettévágta a vasútvonalat, melynek így a forgalma is lecsökkent. A megmaradt Baja-Vaskút-Gara közötti szakaszon az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció szerint a forgalom 1971. november 30-ával megszűnt, később a síneket is felszedték.

A község megközelítése ennek következtében ma már csak közúton lehetséges, Baja és Gara felől egyaránt az 5506-os úton, az 51-es főút bátmonostori szakasza felől pedig egy jó minőségű, 4 kilométer hosszúságú önkormányzati úton. A közösségi közlekedést e térségben is a Volánbusz autóbuszai biztosítják, Vaskút, illetve Gara, Bácsszentgyörgy célállomással.

Története

Vaskút környéke ősidők óta lakott hely. A falutól egy kilométerre délkeletre földvár nyomai és halomsírok találhatók, melyekről az 1860-as években Czirfusz Ferenc bajai tanfelügyelő írt. Ekkor még 12 darab 20-30 méter magasságú domb és 20-25 méter sáncfalmagasságú, 2500 négyszögöl belterületű, kör alakú vár volt. Eredetük megállapítására ásatások kezdődtek, amelynek során négy halmot bontottak fel. Az 1868. június 12-15-én készült jegyzőkönyv a Kr. u. 4. század idejére, a szarmata–jazig korra teszi keletkezésüket. A földvárban 1941 szeptemberében is végeztek ásatásokat. Védelem hiányában, és a környék gazdálkodásba bevonásával az objektumok napjainkra jószerivel felismerhetetlenné váltak. Műemléki védelmükre az utóbbi években történtek lépések. A feltárás során – de más helyen és időben is – jóval korábbi leletek is előkerültek Vaskút területén.

balra|bélyegkép|250px|A bunyevácok Magyarországra jövetelének 300. évfordulójára állított emléktábla (1987)

A község nevének eredetére nézve két magyarázat is van. A második szótag – kút vagy kut – mindkét esetben a kör alakú földvárra utalna. A Vas első szótagot a régebbi elmélet a Bács névre vezeti vissza, míg a legújabb etimológiai magyarázat az Avar-napisten rövidülésének tekinti.

jobbra|bélyegkép|250px|A németek Vaskútra települése 250. évfordulójára állított emléktábla (1992) jobbra|bélyegkép|250px|Az I. világháborúban elesett vaskúti hősök sírjaA 2012. július 11-i tornádó szerű vihar a temetőben óriási károkat okozott, a keresztet is ledöntötte, miáltal az darabokra tört. A teljesen felújított emlékművet 2012. október 31-én szentelték meg ünnepélyes keretek között.

A község neve elsőként egy 1400-ban kelt oklevélben található Bachkuta formában, mely szerint újra nemes Töttös László birtokába kerül. A későbbi okiratokban Bácskut, Bathkuta, a török korban Báskút, Bácsküz néven szerepel. Dózsa György parasztfelkelése során elpusztul a falu, de nem sokkal később már szláv (szerb) parasztok, állattenyésztők telepednek meg itt, félnomád életmóddal. A török időkben a bajai nahijéhez tartozott, az adókönyvek szerint 1580-ban és 1590-ben 28 adózó házzal. Érdekes, hogy ugyanakkor, 1574-ben a Kisvárdai család is birtokának tekintette. 1598-ban a szerbek Esztergomba településekor a környék falvaihoz hasonlóan Vaskút is kiürült. 1665-ös és 1679-es keltezésű adójegyzékekben újra felbukkant. A törökök kiűzésekor ismét néptelen; 1689-ben a Mihajlovics és a Szombathelyi család birtoka. 1720-ig egyik évi összeírásban szerepel, a másikban nem.A "Bácska" mezőgazdasági termelőszövetkezet története Szerk.: Horváth Ferenc Kiadó: Bácska Mgtsz, 1976 Ez látszólagos ellentmondásban van azzal, hogy a bunyevác-horvátok magyarországi megtelepedésének 300. évfordulója alkalmából rendezett országos ünnepség sorozatot 1987-ben tartották, amelynek keretében Vaskúton is elhelyezésre került egy kétnyelvű emléktábla a Polgármesteri Hivatal zárt kapubejárójának falán.Vaskúti bunyevác-horvátok Szerk. és kiadó: Horvát kisebbségi önkormányzat Vaskút 2009 1724-ben a terület visszakerül a Mátyás király idejéből birtokos Czobor családhoz: gróf Czobor József tulajdona Baskut puszta néven, 57 nem állandó, szerb és bunyevác lakossal. A Czobor családtól a királyi koronához került, majd Mária Terézia gróf Grassalkovich Antalnak ajándékozta Bácska nagy részével együtt. Grassalkovich 1752-ben elrendelte, hogy Bassgot néven önálló települést hozzanak létre. Mint az ország sok más helyére, ide is németeket telepítettek. Vaskútra Ulm környékéről jöttek az első családok: az 1992-ben felállított emléktáblán 250. éves évforduló van jelezve. II. József uralkodása idején további betelepülés történt, így a több száz német család ittlétével Vaskút sváb községgé vált: az 1941. január 31-i népszámlálás szerint 3846 német, 638 magyar, 218 bunyevác, 2 zsidó és 1 szlovák lakosa volt.

Az első világháborúban 234 vaskúti halt meg. Emléküket a községháza előtti emlékmű, a temetőben a hősök sírja őrzi. A temető fő útjai mellett gesztenyefákat ültettek, melyek törzsére az elesett katona nevét és halálának idejét jelző táblát erősítettek: a fák most is állnak, de napjainkban a táblákból már csak néhány látható. A háború után Bácska nagy része szerb megszállás alá került, amely alól a falu 1921. augusztus 21-én szabadult fel.

A második világháborúban a férfiak a magyar és a német hadseregben szolgáltak. A háború Vaskút számára 1944. október 20-án ért véget. A kollektív bűnösség elve alapján három hónap elteltével 164 fiatal német férfit és nőt vittek a Szovjetunióba kényszermunkára (málenykij robot), legtöbbjüket a Donyeci szénbányákba, akik közül sokan soha nem térhettek haza. A háború során életét vesztett 208 vaskúti lakos nevét az 1992-ben felállított márványtábla örökíti meg. Az itthon maradt német lakosság nagyobb részére a Németországba telepítés várt. Az első csoport 1946. november 27-én indult 960 emberrel Németország nyugati részébe. A második csoportot a szovjet zónába, Drezda környékére vitték: 1373 embert 1947. augusztus 18-án. Végül négy nappal később még 72 vaskúti németet vittek Auerbachba. Bár a kitelepítetteket a német állam kárpótolta, és így megteremthették egzisztenciájukat, de tartották a kapcsolatot Magyarországgal, anyagilag segítették szülőfalujukat, amikor lehetett, haza látogattak, sőt a rendszerváltás után néhányan ideiglenesen vagy véglegesen vissza is települtek Vaskútra.

Az üresen maradt házakba azokat a bukovinai, zömmel fogadjisteni székelyeket telepítették, akiket 1941-ben a magyar kormány a Jugoszláviától visszafoglalt délvidéki részen telepített le, majd a helyzet fordultával a jugoszláv hatóságok rövid internálás után kiutasítottak az országból. Velük menekült 40-50 magyar család is Vaskútra. Kívülük jöttek még a Viharsarokból (Sarkad, Mezőtúr) szegény magyar családok is. A lakosságcsere keretében 1947-ben Szlovákiából, Diószeg és Taksony környékéről, szinte teljes ingó vagyonukkal 80 családA "Bácska" mezőgazdasági termelőszövetkezet története 23. o. érkezett a községbe.

1947 után

1948–49-ben Vaskúton is megtörtént a földosztás, az iskolák államosítása. Az 1949-es választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront győzött, és ezzel megkezdődött a szocializmus korszaka. A vezetés gyakorlatilag a Magyar Kommunista Párt, később Magyar Dolgozók Pártja (MDP) kezében összpontosult. Az 1989-es rendszerváltás után Vaskút közigazgatása is átszervezésre került.

Közigazgatás jobbra|bélyegkép|300px|A vaskúti Községháza

A korábbi községvezetés helyett 1950. október 25-ével létrejött a tanácsi rendszer, amely 1968-ig működött, utána szakigazgatási szervvé alakult. Az 1989-es rendszerváltást követően Vaskúton is megalakult a község önkormányzata.

A lakosság tájékoztatása céljából 1999-ben a Polgármesteri Hivatal Vaskúti hírharang néven helyi újságot indított, amelyet minden család térítésmentesen kézhez kap. Eredetileg havi (plusz alkalmi) megjelenést terveztek, amely szerint 1999-ben tíz szám meg is jelent. Ezt további 15 szám követte: az utolsó 2005. március 24-i dátummal jelent meg, és hírül adta, hogy a képviselő-testület 2005. február 24-i hatállyal feloszlott. Az újonnan felálló képviselő-testület a helyi újság megjelentetését továbbra is szükségesnek tartotta, de nevét Vaskúti hírekre változtatták: 19. száma 2011 közepén jelent meg. Terjesztése változatlan feltételek mellett, minden család számára ingyenesen történik. A képviselő-testület nyilvános ülésein a bajai televízió közvetítésével virtuálisan jelen lehet a lakosság.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Vámos Ferenc (MDF) 1994–1998: Dr. Vámos Ferenc (független) 1998–2002: Matheisz János (független) 2002–2005: Matheisz János (független) 2005–2006: Alszegi Zoltán (független) 2006–2010: Alszegi Zoltán (független) 2010–2014: Alszegi Zoltán (független) 2014–2019: Alszegi Zoltán (független) 2019–2024: Alszegi Zoltán (független) 2024– : Alszegi Zoltán (független)

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.

2005. április 24-én Vaskúton időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát. A választás eredményeképpen 11 képviselőt választottak, a polgármester pedig Alszegi Zoltán helybeli lakos lett. A képviselő-testület – részben saját soraiból – öt bizottságot hozott létre.Vaskúti hírek I. évf., 1. sz. 2005. augusztus 15,

Gazdaság

A falusi életmódnak megfelelően az emberek nagyobb része növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkozott. A mezőgazdaság kollektivizálásának első lépéseként 1949 szeptemberében a Viharsarokból idekerült 11 parasztcsalád alapította meg Dózsa néven a hármas típusú termelőszövetkezeti csoportot. Egyes típusú szövetkezeti csoportok is alakultak.Az egyes típusú szövetkezetben a termelő eszközök magán tulajdonban maradtak, a termelés és értékesítés volt központosítva. A hármas típusúnál a tagok eszközeiket közös tulajdonnak tekintették, munkaegységért dolgoztak, és év végén a bevételt ennek arányában osztották el egymás között.

1951-re a Tsz szervezés befejeződött, a falu szövetkezeti község lett. A csoportok nemzetiség szerint alakultak meg. A Kossuth tsz a Vaskúton maradt németeket tömörítette. A Búzakalász és Egyetértés csoportba a székelyek tartoztak. A Haladó Parasztok nevű csoportot a bennszülött magyarok hozták létre. A Szabad Föld, az Előre és az Új Barázda nevű tsz-eket a felvidékiek alapították. Ezen kívül léteztek még a Keleti fény, a Vaskúti Dolgozók, a Szabadság, a Micsurin, az Új Tavasz és a Hunyadi egyes típusú termelőszövetkezeti csoportok is, amelyek 1953-ban az akkor hármas típusúvá változott Kossuth Tsz-hez csatlakoztak.

A termelést egy gépállomás segítette, amely 1951. február 25-én alakult 12 körmös Hoffer-traktorral, és 1963-ig működött.